Nem hazánk a román és bolgár munkavállalók célpontja

Az új uniós országokban élő, külföldi munkavállalást fontolgatók nem jelölik meg célországként Magyarországot, elsősorban Németországban, Olaszországban vagy Spanyolországban szeretnének dolgozni - állapítja meg a Tárkinál a közelmúltban elkészült tanulmánykötet.

Azon, hogy hazánk nem igazán célország, nincs mit csodálkozni, hiszen az elérhető keresetek még mindig jóval magasabbak a régi EU-s országokban. A magyar és a román bérszínvonal között ugyan még mindig 40 százaléknyi a különbség, ez azonban a nyelvünket nem beszélők számára még mindig kevés az idegenben élés nehézségeinek és többletköltségének ellensúlyozására.

Akik szívesen jönnének Magyarországra dolgozni, azok az erdélyi magyarok, ám ők sincsenek olyan számban, hogy veszélyeztetnék a hazai munkavállalók pozícióit. A munkavállalási korban lévők - a 15-64 év közöttiek - közül száz emberből mindösszesen nyolc válaszolta azt: lehet, hogy átjönne Magyarországra dolgozni. Komolyan vehető szándéka legföljebb négy százalékuknak van, ennyien válaszolták, hogy akár azonnal vagy évente jönnének hosszabb-rövidebb időre. Az adatok további elemzése azt mutatja, hogy a "komoly szándékúak" fele már dolgozott Magyarországon, és a közeljövőben ismét jönne.

Az erdélyi magyarok egyébként nem "tipikus" migránsok: a külföldön boldogulásukat keresők ugyanis általában a fiatalabb, magasan képzett férfiak. Az Erdélyből áttelepülni szándékozók között azonban viszonylag sokan vannak a 30-50 év közöttiek és majd fele arányban a nők. Ugyanakkor a hazánkban dolgozni akarók alig hét százalékának van felsőfokú végzettsége. Az erdélyi magyarok többsége nem is dédelget nagyszabású álmokat, harmaduk valamilyen egyszerű szolgáltatást látna el, közel 17 százalékuk az építőiparban remél munkát találni, és viszonylag sokan jelölték meg a fémipart, valamint a könnyűipart.

Mindezekben az ágazatokban a munkaügyi tárca rendes évi felmérése szerint a szükségesnél kevesebben dolgoznak. A migránsok jó része tehát éppen hiányszakmában helyezkedne el - állapítják meg a szerzők -, így a hazai munkavállalóknak a legrosszabb esetben is csak átmenetileg és bizonyos régiókban támaszthatnak "konkurenciát". A migráció gondolatával foglalkozók döntő többsége Budapesten szeretne dolgozni és ötödük a Dunántúlon.

A tanulmány szerint érdemes figyelemmel kísérni a román és a bolgár munkavállalók által megcélzott országok - Olasz-, Spanyol- és Németország, Anglia és Írország - törvényhozóinak derogációs, illetve korlátozó terveit. A szigorítás ugyanis lehet, hogy vonzóbbá tenné Magyarországot - írja a Népszabadság.