Nem közeledtek az álláspontok a minimálbér-emelésről
A szociális partnerek nem tudtak megállapodni a 2019. január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy jövő héten szerdán a kormány határoz a béremelésről - írja az MTI.
Jelenleg a minimálbér bruttó 138 ezer forint, a bérminimum pedig 180 500 forint.
Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-Coop elnöke emlékeztetett, hogy a bértárgyalások kezdetén a munkaadók mindkét bérelemre 5-5 százalékos emelést javasoltak, ezt azonban a szakszervezetek nem fogadták el. A héten kedden a VKF-en a kormány képviselői nélkül tárgyaltak a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek. Az ülésről a kormányoldal a szociális partnerek kérésére távol maradt - tette hozzá.
A Magyar Idők információi szerint a zárt ajtós tárgyaláson a munkáltatókat képviselő szervezetek a korábbi ajánlatukat módosítva 8-8 százalékos emelést javasoltak, két évre, azaz 2019. január 1-jével és 2020. január 1-jével is vállalták volna a 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést.
Zs. Szőke Zoltán az MTI-nek megerősítette, hogy a szakszervezetek a munkaadók új ajánlatát sem fogadták el.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben a garantált bérminimum esetében már majdnem 40 százalékos emelés történt, ha a mostani értékét (bruttó 180 500 forint) újabb több mint 10 százalékkal növelik, akkor a bérelem bruttó értéke már meghaladja a 200 ezer forintot. Ennek az összegnek, illetve a megemelt minimálbérnek a kifizetése azonban épp a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozásokat, az ágazatokat tekintve pedig a kereskedelmet, a feldolgozóipart, az építőipart és a mezőgazdaságot érinti a legsúlyosabban - mutatott rá.
A szervezet elnöke rendkívül szerencsétlennek nevezte a helyzetet, megemlítve, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy a következő évi bérekről a szociális partnerek ne tudtak volna megállapodni. Most patthelyzet alakult ki, ezért véleménye szerint reális esély van arra, hogy a megegyezés hiányában a jövő szerdán a kormány határoz a kérdésben. Zs. Szőke Zoltán ugyanakkor kiemelte, hogy a munkaadói oldal nem zárkózik el a további tárgyalások elől.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke arról számolt be az MTI-nek, hogy csak kétszámjegyű béremelést tudnak elfogadni, ezért javasolták a jövő évi minimálbér 13, valamint a garantált bérminimum 15 százalékos emelését.
A szakszervezeti vezető elmondása szerint a munkaadói oldal képviselői úgy érveltek, hogy ajánlatuk nem tudja elérni a két számjegyű tartományt. Kordás László azonban úgy vélte, hogy a magyar gazdaság jelenlegi állapota elbírja az általuk javasolt béremelést.
A szakszervezeti vezető sérelmezte, hogy míg az egyeztetéseken a partnerek "befeszültek" és nem tudnak megállapodni, a kormány nem segíti a helyzet megoldását.
MTI
Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-Coop elnöke emlékeztetett, hogy a bértárgyalások kezdetén a munkaadók mindkét bérelemre 5-5 százalékos emelést javasoltak, ezt azonban a szakszervezetek nem fogadták el. A héten kedden a VKF-en a kormány képviselői nélkül tárgyaltak a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek. Az ülésről a kormányoldal a szociális partnerek kérésére távol maradt - tette hozzá.
A Magyar Idők információi szerint a zárt ajtós tárgyaláson a munkáltatókat képviselő szervezetek a korábbi ajánlatukat módosítva 8-8 százalékos emelést javasoltak, két évre, azaz 2019. január 1-jével és 2020. január 1-jével is vállalták volna a 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést.
Zs. Szőke Zoltán az MTI-nek megerősítette, hogy a szakszervezetek a munkaadók új ajánlatát sem fogadták el.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben a garantált bérminimum esetében már majdnem 40 százalékos emelés történt, ha a mostani értékét (bruttó 180 500 forint) újabb több mint 10 százalékkal növelik, akkor a bérelem bruttó értéke már meghaladja a 200 ezer forintot. Ennek az összegnek, illetve a megemelt minimálbérnek a kifizetése azonban épp a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozásokat, az ágazatokat tekintve pedig a kereskedelmet, a feldolgozóipart, az építőipart és a mezőgazdaságot érinti a legsúlyosabban - mutatott rá.
A szervezet elnöke rendkívül szerencsétlennek nevezte a helyzetet, megemlítve, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy a következő évi bérekről a szociális partnerek ne tudtak volna megállapodni. Most patthelyzet alakult ki, ezért véleménye szerint reális esély van arra, hogy a megegyezés hiányában a jövő szerdán a kormány határoz a kérdésben. Zs. Szőke Zoltán ugyanakkor kiemelte, hogy a munkaadói oldal nem zárkózik el a további tárgyalások elől.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke arról számolt be az MTI-nek, hogy csak kétszámjegyű béremelést tudnak elfogadni, ezért javasolták a jövő évi minimálbér 13, valamint a garantált bérminimum 15 százalékos emelését.
A szakszervezeti vezető elmondása szerint a munkaadói oldal képviselői úgy érveltek, hogy ajánlatuk nem tudja elérni a két számjegyű tartományt. Kordás László azonban úgy vélte, hogy a magyar gazdaság jelenlegi állapota elbírja az általuk javasolt béremelést.
A szakszervezeti vezető sérelmezte, hogy míg az egyeztetéseken a partnerek "befeszültek" és nem tudnak megállapodni, a kormány nem segíti a helyzet megoldását.
MTI
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók