Nincs mérőszám a közmunkaprogramok sikerességére

Egyre nagyobb arányban vonnak be alacsonyan képzetteket a közmunka programokba, így a képzetlenek munkaerő-piacról való kiszorulásának megakadályozása, foglalkoztatottságuk növelésének célja a közfoglalkoztatásban eredményesnek mondható; ugyanakkor semmit nem tudunk arról, milyen arányban sikerült a közfoglalkoztatottaknak visszatérni a nyílt munkaerő-piacra, portfolio mennyire voltak eredményesek a képzések és a források felhasználása sem volt feltétlenül hatékonyságra ösztönző, a közfoglalkoztatási adatbázist sok esetben egyszerűen nem vezették, hiányoztak a konkrét célkitűzések - értékelte az Állami Számvevőszék a 2009-2012. első negyedév közötti közfoglalkoztatási gyakorlatot.

A közfoglalkoztatásba bevontak érintett létszáma 2009-ről 2011-re több mint kétszeresére nőtt, a tartós munkanélküliek egyre nagyobb létszámban vettek részt ezekben a programokban. Az alacsonyan képzettek aránya a közfoglalkoztatásban a 2009-es 29 százalékról 2011-re 35 százalékra emelkedett. Az Állami Számvevőszék szerint kimondható, hogy a közfoglalkoztatás hatékonyan járult hozzá a szakképzetlenek foglalkoztatásának növeléséhez, munkaerőpiacról való kiszorulásának megakadályozásához. A közfoglalkoztatás kedvező hatást gyakorolt a foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulására, állapítja meg az ÁSZ; a KSH adatai szerint 2009-2011 között a foglalkoztatási rátát 0,8 -1,1 százalékkal, a munkanélküliségi rátát 1,4-2,0 százalékkal javította.

Központi szinten 227 milliárd forint támogatás jutott ebben az időszakban a közfoglalkoztatási programokra. Hátrány volt viszont, hogy egyes programokra jutó források felülről nyitottak voltak, így nem ösztönözték az önkormányzatokat a hatékony forrás-elosztásra.

Nem tudták értékelni a közfoglalkoztatásban részt vevők nyílt munkaerő-piacra való visszatérését, mivel erre vonatkozó megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. A Portfolio.hu kérdésére az ÁSZ felügyeleti vezetői a korábban megjelent olyan adatokat sem tudták megerősíteni, amelyek szerint a közmunkások 5-6 százaléka térhet nagyjából a munkaerőpiacra. Mivel megbízható adatokhoz nem tudtak hozzájutni, megállapították még, hogy a közfoglalkoztatás információs rendszere nem volt eredményes.

A közfoglalkoztatás teljesítményének mérésére alkalmas kritériumokat mérőszámokat nem alakítottak ki, sem nemzetgazdasági, sem helyi szinten, csak általános célok voltak.

A közfoglalkoztatási célok megvalósításának nyomon követését biztosító monitoring rendszert sem működtettek.

Portfolio.hu