Szerény reálbér-növekedés várható - de nem a versenyszférában

A vállalati szektor munkakereslete rövid távon visszafogottan alakulhat, szögezik le a jegybanki szakértők. Az MNB tapasztalatai szerint a cégek - élve az új Munka Törvénykönyve adta rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségekkel - az elmúlt időszakban a ledolgozott munkaórákat csökkentették, vagyis valójában csökkent a munkaaktivitás. A foglalkoztatás azért nem csökkent, mert a vállalkozások nem elbocsátással kezelték a csökkenő keresletet, hanem a munkaidő csökkentését választották, vagy akár a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésével, a túlórák eltörlésével. Így a konjunktúra erősödésével nőhet majd csak a foglalkoztatás, ugyanis addig a cégen belüli munkaerő-tartalékok bőven elegendőek az igények kielégítésre - magyarán a versenyszférában érdemi foglalkoztatásbővüléssel nem számolhatunk a közeljövőben.

A jegybank elemzői szerint a következő hónapokban csökkenhet a munkanélküliség, ám az továbbra is 10 százalékos szinten marad. A magas munkanélküliség bérleszorító hatása továbbra is érezteti hatását, így a versenyszférában a bérek jelentős növekedésére nem számít az MNB. A "laza munkapiac" vagyis a magas munkanélküliség lehetővé teszi a cégeknek a béremelések halogatását. Az MNB szerint a bruttó bérek 4,5 százalékkal emelkedhetnek 2014-ben, ám a versenyszférában 3 százalékos béremelés lehet. A béremelések jelentős része ugyanis a közszférában következik be - a pedagógus életpályamodell bevezetésével.

A versenyszférában várt 3 százalékos béremelkedés azonban még így is meghaladja a vállati szándékokat. Az Inflációs jelentés által is megemlített, Hay Group 2013. augusztusi felmérése szerint a megkérdezett nagyvállalatok átlagosan két százalékos béremelést terveznek 2014-re. Ugyanakkor bizonytalanságra utal, hogy 2014-re közel felük még nem döntötte el, hogy emeli-e az alkalmazottai bérét. Az MNB szerint összességében a 2,4 százalékos 2014-es infláción felül a reálbérek 1 százalékkal nőhetnek jövőre az idei 0,3 százalék után.

napi.hu