A cégvezetők nem tekintenek optimistán a jövőbe

A felmérés során 1400 cégvezetőt kérdeztek meg vállalata kilátásairól. cégvezetők alig több mint egyharmada (35 százalék) volt nagyon bizakodó saját cége jövő évi növekedési kilátásait illetően, ami az előző évi értékhez (39 százalék) viszonyítva 4 százalékpontos csökkenést jelent.

A válaszadók 66 százaléka ellenben úgy véli vállalatuknak ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie.

Csupán alig több mint egynegyedük számít a globális gazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban, ami a múlt évhez viszonyítva 10 százalékpontos csökkentést jelent.

A vállalatvezetők 90 százaléka változtat világszerte a technológia jelenlegi felhasználásának módján annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek az ügyfelek és a részvényesek elvárásainak.

Optimistább magyar cégvezérek

„A Magyarországi Vezérigazgató Felmérés adatainak feldolgozása nemrég kezdődött; az eredményeket márciusban mutatjuk be. A vállalatvezetők hangulatában mutatkozó különbség azonban már most látható. A magyar vezetők mind a globális növekedésben (54 százalék), mind a saját egy évre vetített növekedésükben (39 százalék nagyon bizakodó, további 45 százalék bizakodó) optimistábbak más országokban élő kollégáiknál. A problémák azonban, amelyekkel szembesülnek, szinte azonosak mindenhol. A kérdés az, a hazai optimizmus segíti-e a vállalatvezetőket a komplex helyzetekben való eligazodásban” – hangsúlyozta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

A túlszabályozás a legnagyobb probléma

A fokozott geopolitikai aggodalmakkal párhuzamosan a megkérdezett cégvezetők kétharmada (66 százalék) szerint cégüknek ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie, mint három évvel ezelőtt.

Mint az elmúlt években is, a cégvezetők a vállalatuk növekedési kilátásait érintő legjelentősebb fenyegetettségnek a túlszabályozást tekintik (79 százalék), ezzel az idei sorban a negyedik év, amikor a szabályozással kapcsolatos aggodalmak erősödtek. A geopolitikai bizonytalanság azonban a cégvezetőket aggasztó fenyegetettségek között a tavalyi negyedik helyről idén a másodikra ugrott, a válaszadók 74 százalékának köszönhetően. Ennek eredményeképpen az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása miatti aggodalom a másodikról a negyedik helyre esett vissza, de még mindig a cégvezetők mintegy háromnegyedét (72 százalék) nyugtalanítja. Az árfolyamok ingadozása miatti aggodalom a harmadik helyen szerepel (73 százalék).

A cégek közel fele létszámbővítésre készül, de aggódik a munkaerőhiány miatt

A cégvezetők mintegy fele (48 százalék) tervez létszámbővítést a következő 12 hónapban, ami tavalyhoz képest némi visszaesést jelent (50 százalék). Az üzleti toborzási tevékenység Indiában (70 százalék), az Egyesült Királyságban (66 százalék) és Kínában (57 százalék) a legélénkebb.

Továbbra is jelentős az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állásával kapcsolatos aggodalom (72 százalék). Az ilyen aggályok több iparágban, így például a szórakoztatóiparban és a médiában, valamint a technológiai szektorban különösen erősen jelentkeznek, de a hagyományosan a természettudományos, technológiai, műszaki tudományos és matematikai („STEM”) készségekre építő iparágakban is megjelennek. Földrajzilag az aggodalom az ázsiai csendes-óceáni térségben (81 százalék), a Közel-Keleten (83 százalék) és Afrikában (86 százalék) a legerősebb, Nyugat-Európában pedig a legalacsonyabb (59 százalék).

A cégvezetők mintegy fele (49 százalék) arról számolt be, hogy vezetői utánpótlás programjukban módosításokat hajtanak végre. Eszerint a legfőbb döntéshozók felismerték, hogy a következő vezetői generáció tagjainak szélesebb körű készségekre lesz szüksége az összetett kihívások kezeléséhez, ideértve a technológiát, a szerteágazó fenyegetettségeket és az érintettek szervezeteikkel szembeni elvárásait. A cégvezetők 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a munkahelyi kultúrára és magatartásra.

Mit várnak a kormányzattól

A vezérigazgatók 56 százaléka szerint a kormány számára kiemelt fontosságú kell hogy legyen az áttekinthető és hatékony adórendszer, a szakképzett, iskolázott és alkalmazkodókész munkaerő (53 százalék), valamint a fizikai és digitális infrastruktúra (50 százalék).

A vezérigazgatók azonban a kormányzat teljesítményével nincsenek maradéktalanul megelégedve – különösen az adórendszer hatékonyságát és a jövedelemegyenlőséget illetően. A válaszadók kétharmada (67 százalék) szerint a stabil adózási rendszer fontosabb, mint az alacsony adók.

Technológia és szervezetfejlesztés

A szervezeteken belül azonban a technológia és az adatelemzés még további kiaknázatlan lehetőségeket rejt. A tehetséggondozás területén a válaszadók mindössze 4 százaléka nyilatkozta, hogy prediktív munkaerő-elemzést alkalmaz, és 16 százalékuk a produktivitásra összpontosítva használja. Azok a félelmek, amelyek szerint a gyors technológiai változások veszélyeztetnék a növekedési kilátásokat, leginkább a bankszektorban és a tőkepiacokon érzékelhetők (a válaszadók 81 százaléka szerint), ami a globális átlaghoz (61 százalék) képest 20 százalékkal magasabb arány. Ezt követi a szórakoztatóipar és a média (79 százalék), valamint a technológia (66 százalék) – mindez a cégvezetők szaktudással kapcsolatos aggodalmaiban mutatkozik meg.