Az ELTE, a Corvinus és a BME a legnépszerűbb
A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, s további háromtizedük is közepes jelentőséget tulajdonít a felsőfokú végzettségnek - derül ki az Ipsos F and F témában végzett felméréséből, amelynek összegzését január 25-én juttatták el az MTI-hez. A fiatalok által felállított rangsor első helyén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) követ.
A vizsgálat eredményei szerint az ifjú korosztály 27 százaléka azt gondolja, hogy az álláskeresés során a képességek, a szakmai felkészültség az igazán fontos felvételi szempontok, míg 19 százalék szerint ezeket egyáltalán nem, csak a képzettség meglétét nézik a munkaadók. A relatív többség, 38 százalék úgy tapasztalja, hogy a munkáltatók kizárólag a végzés helye alapján választják ki az új belépőket.
Az érintett korosztály többsége úgy látja, hogy a magyar diploma versenyképes szerte a világban: 45 százalék szerint - ha nem is mindegyik, de - számos egyetemi végzettség egyenértékű a nyugati intézményekével, míg 20 százalékuk szerint teljes az oklevelek értékazonossága. Ugyanakkor a felsőoktatásban szerzett ismereteket a többség csak beugrónak tartja a munka világába: 26 százalék szerint az egyetemek gondolkodásra tanítanak, kevés a megszerzett tudás gyakorlati haszna. További 26 százalék is csak alapnak tekinti a diplomát, hasznosulásához elengedhetetlennek tartja a továbbképzést - olvasható az összegzésben.
A magyar fiatalok értékesnek tartják a Magyarországon megszerzett diplomát, a többség szerint külföldön is versenyképes, másfelől az életben való boldoguláshoz is nélkülözhetetlen. Különösen a középiskolába járók értékelik kedvezően a honi diplomát, háromnegyedük azonosnak minősíti a külföldiekkel. A fiatal felnőttek fele az érvényesülés jelentős útravalójának tartja a diplomát, háromtizede szerint közepes mértékben járul hozzá a sikeres előrejutáshoz, a teljesen szkeptikusok aránya ennél kisebb, 20 százalékos. A középiskolások várakozásai és a diplomával rendelkezők tapasztalatai lényegében azonos válaszokat eredményeztek: az előbbiek kétharmada reménykedik abban, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésének nagy és pozitív befolyása lesz a későbbi évekre, a végzettek héttizede pedig már érzi is ezt a többletet. A felsőoktatásban lévő hallgatók is átlag feletti arányban (56 százalékban) bíznak a diploma erejében. A korosztály alap- vagy középfokú képzettséggel a munkaerőpiacon lévő tagjai viszont teljesen másként értékelik a diplomát: csak egyharmaduk tulajdonít neki nagy jelentőséget.
A fiatalok által felállított felsőoktatási rangsor első helyezettje az ELTE (21 százalékos említési aránnyal), második a BCE, harmadik a BME (8, illetve 5 százalékkal). A sorban a nagy vidéki városok tudományegyetemei következnek. A debrecenit 4, a szegedit 3, a pécsit 2 százalék tartotta a legjobb felsőfokú iskolának. Az ifjú korosztály körében még a Semmelweis Egyetem is érdemi említéseket kapott - 2 százaléktól.
A legtöbben, 38 százaléknyian úgy tartják, hogy a munkaerő-felvétel során leginkább az számít, melyik intézményben végzett a pályakezdő. Viszonylag sokaknak, 27 százaléknak az a meglátása, hogy a foglalkoztatók tanúbizonyságot szereznek a jelentkezők gyakorlati felvértezettségéről, míg 19 százalék szerint csak arra figyelnek, hogy diplomája legyen a belépőnek. A diplomásként elhelyezkedők tapasztalatai valamelyest eltérnek az átlagos véleményektől. Legnagyobb részük, négytizedük azt állítja, hogy a felvételin teljesíteni kell, a leendő munkáltatót érdekli a jelentkező felkészültsége. Egyharmaduk azt vette észre, hogy az intézmény neve számít, míg egyötödük szerint csupán az oklevél megléte -– olvasható az összegzésben.
A felmérés szerint csak kevesen, 19 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a mai, magyar felsőfokú intézményben szerzett ismeretek nagyon jól hasznosíthatók a munkavégzés során. A többieknek hiányérzetük van: 26 százalék szerint "csak" gondolkodásra tanít a felsőoktatás, további 26 százalék szerint jó alapot biztosít a munka világához, de további kiegészítő tanulmányok szükségesek az érvényesüléshez. A fiatalok 15 százaléka nem látja, hogy a felsőfokú oktatás válaszolna a gyakorlati kihívásokra. Ez utóbbi, szkeptikus álláspont leginkább azokra jellemző, akik oklevél nélkül dolgoznak. A diplomás munkavállalók relatív többsége - négytizede - úgy érzi, hogy a felsőoktatás inkább csak a gondolkodás képességét fejleszti. Igaz, azok is átlag feletti arányban - 28 százaléknyian - vannak közöttük, akik szerint a képzés teljesen megfelel az igényeknek.
MTI/edupress.hu
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
Magyarország akkor képes egyre jobban teljesíteni az innováció területén, ha kiemelt figyelmet kell fordít a doktori képzésben résztvevő... Teljes cikk
A legtöbben idén is a technikumokat választották az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzését követően, tízből hat fiatal döntött a... Teljes cikk
Amióta a BMW bejelentette, hogy Debrecenben építi fel legújabb autógyárát, ugrásszerűen nőtt az érdeklődés a Debreceni Egyetem (DE) műszaki... Teljes cikk
- Neumann János Program: a cél, hogy a 100 legjobb egyetem között legyen egy magyar is 1 hete
- Nagy baj, ha nem világos a munkavállalók számára, hogy mi kell az előléptetéshez 1 hete
- Állásbörzét és karriernapot rendeznek a Debreceni Egyetemen 3 hete
- Az egyetemi oktatót átlagfizetése alacsonyabb mint a pályakezdő tanároké 3 hete
- Bérpapírjaikkal vonultak a minisztérium elé a felsőoktatási dolgozók 4 hete
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 4 hete
- Lázár János: megépítjük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát 4 hete
- Több mint ötven vállalati partner vesz részt a BGE állásbörzéjén 1 hónapja
- A középiskolai felvételi jelentkezések április 8. és 10. között módosíthatók 1 hónapja
- Nyelvvizsga-mentesség 1 hónapja
- Új rektor a Budapesti Gazdasági Egyetem élén 1 hónapja