A román hírtelevíziók helyszíni tudósítói szerint az Országos Kőszéntársaság (CNH) mintegy ötezer bányásza vonult utcára Petrozsényben (Petrosani), magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelve. A település Bukarest felőli kijáratánál, a Zsíl folyó hídjánál a csendőrség alakulatai zárták el útjukat. A bányászok megálltak a hídnál, és nem próbálták erőszakkal áttörni a csendőrkordont, az országúton azonban nem lehet közlekedni. A bányászok közül többen azzal fenyegetőznek, hogy elindulnak Bukarest felé. Szakszervezeti vezetőik ezt ellenzik, és kilátásba helyezték lemondásukat arra az esetre, ha a tüntetők törvénysértő módon lépnének fel.

A Zsíl völgyi bányászok korábbi, "bányászjárásoknak" nevezett erőszakos fellépései miatt most elővigyázatosságból készültségbe helyezték a szomszédos Gorj megye csendőrségi alakulatait is. 1990 és 2000 között a zsílvölgyi szénbányászok több ízben a román fővárosba vonultak, civileket bántalmaztak és véres összecsapásokba keveredtek a megállításukra kivezényelt karhatalmi erőkkel.

A román hírtelevíziók jelentése szerint csütörtökön száz csendőrt vezényeltek ki a Zsíl-szoros Gorj megyei kijáratához. A negyedik napja sztrájkoló vájárok elégedetlenségének legfőbb oka, hogy elmaradt az a 7-8 százalékos béremelés, amiről az év elején megállapodást kötött a bányászok szakszervezete a román kormánnyal. Február elején kormányváltás volt Romániában, a gazdasági minisztérium új vezetősége pedig azt állítja, hogy a megállapodásnak nem volt törvényes alapja. A szénbányászok szakszervezeti vezetői és a tárca képviselői közti tárgyalások csütörtök délig nem vezettek eredményre.

Románia 2018-ig kapott haladékot az Európai Uniótól a legnagyobb veszteséget okozó állami kőszénfejtések bezárására. A CNH 7700 alkalmazottja közül idén 250-et bocsátanak el. Az idei költségvetésben a CNH 340 millió lejes (22,8 milliárd forint) nettó veszteséggel számol.