Élénkülés jellemzi a magyar gazdaságot

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma alig változott, a gazdasági növekedést a termelékenység javulása biztosította. A lakásépítés jelentősen bővült. A keresetek reálértékének és a lakosság fogyasztásának az emelkedése nem érte el a tavaly I. félévi igen magas növekedési ütemet.

A múlt év második felében kibontakozó élénk gazdasági növekedés folytatódott. A bruttó hazai termék (GDP) 2004 I. negyedévében 4,2%-kal, a II. negyedévben 4,0%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A növekedési ütem féléves szinten 4,1%-ot tett ki, tavaly az I. félévben 2,6%-kal nőtt a bruttó hazai termék.

A hazai gazdasági konjunktúra élénkülését elsősorban a javuló világgazdasági körülmények tették lehetővé. A fő piacainkat képező, gazdaságilag fejlett európai országokban folytatódott a növekedési ütem erősödése. Az Eurostat első közlése szerint az EU-15-ben a II. negyedévi GDP 2,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekedési ütem a tavalyi éves szintű 0,7%-kal, illetve a 2004. I. negyedévi 1,6%-kal egybevetve, lassú de határozott élénkülést jelez. A német gazdaságban hasonló tendenciák érvényesültek, a tavalyi stagnálás után az idén - élénkülő külkereskedelem mellett - a GDP növekedési üteme az I. negyedévben 0,8%-os, a II.-ban 1,5%-os volt. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok többségében a gazdasági fejlődés eddig is gyorsabb volt, mint az unió fejlettebb részében, és ez a tendencia a II. negyedévben is érvényes maradt. Az újonnan csatlakozott országok (10-ek) gazdasági teljesítménye azonban viszonylag csekély súlya miatt nem változtatott az unió egészében (EU-25-ben) mért GDP II. negyedévi növekedési ütemén, amely a 15 és a 25 ország esetében egyaránt 2,2%-ot tett ki.

Az Egyesült Államokban folytatódott az erőteljes gazdasági növekedés, bár a II. negyedévben kissé mérséklődött a GDP növekedési üteme. (2004 I. negyedévében 5,0%-kal, a II.-ban 4,8%-kal volt magasabb a bruttó hazai termék, mint az előző év azonos időszakában.)

Magyarországon a GDP élénkebb ütemű növekedését keresleti oldalról az áruexport és a beruházások kedvező alakulása tette lehetővé. Az áruexport volumene az év első öt hónapjában 16%-kal, az I. félévi beruházás 14%-kal haladta meg a tavalyit (az exportra júniusi volumenadat még nem áll rendelkezésre).

A beruházások összetétele a gazdaság további fejlődése szempontjából változatlanul kedvező. Az export alakulásában maghatározó szerepet játszó feldolgozóipari fejlesztések az I. félévben 25%-kal, ezen belül a II. negyedévben 21%-kal emelkedtek. Továbbra is dinamikus növekedés tapasztalható a lakásépítést is magában foglaló ingatlan­ügyletek és gazdasági szolgáltatások ágazatban. A nem piaci ágazatokban (igazgatás, védelem, oktatás, egészségügy) stagnált vagy csökkent a beruházási tevékenység.

A háztartások fogyasztása az idén jóval szerényebb ütemben emelkedett, mint a megelőző években. A háztartások 2002 I. félévében 8,3%-kal, 2003 I. félévében 7,1%-kal fogyasztottak többet, mint a megelőző év azonos időszakában. Az idén az I. negyedévben 3%-kal nőtt a fogyasztás. Bár a II. negyedévre még nem áll a megfelelő adat rendel­kezésre, a háztartások fogyasztásával szoros kapcsolatban álló adatok (pl. a reálbérek, a kiskereskedelmi forgalom) alakulása arra enged következ­tetni, hogy a II. negyedévben továbbra is viszonylag szerény, a GDP-nél alacsonyabb ütemben emelkedett a lakosság fogyasztása.

A reálgazdaságban a 2003 második felében kezdődő élénkebb ütemű növekedés már nem tekinthető átmeneti jelenségnek, emellett a GDP felhasználásának szerkezetében bekövetkező változások a gazdaság jövőbeni egyensúlyi fejlődésének megalapozását szolgálták.

A gazdasági konjunktúra erősödésében a termelés oldaláról az iparnak volt kitüntetett szerepe. Az ipari bruttó termelés az I. félévben 10,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet, a növekedés üteme az I. és a II. negyedévben hasonló mértékű volt. Az időszak utolsó hónapjában, júniusban 14,4%-os, a munkanaphatástól megtisztított index 8,7%-os növekedést mutat. Az ipar lendületes fejlődését érzékelteti, hogy az idei 10%-kal szemben tavaly mind az I., mind a II. negyedévben 4% körüli ütemben nőtt a termelés. Az idei fejlődés kifejezetten és a félév folyamán végig exportorientált volt. Az ipari termékek kivitele 20%-kal haladta meg a tavaly I. félévit, miközben a belföldi értékesítés gyakorlatilag változatlan maradt. Az export dinamikus növekedése a feldolgozóipar túlnyomó részére jellemző volt. A legnagyobb exportőr, a villamosgép- és műszergyártás külpiaci értékesítése az I. félévben 29%-kal, júniusban 34%-kal emelkedett. A járműgyártás hasonló tartalmú adata 16%, illetve 21% volt. Kiemelést érdemel a kohászati termékek exportjának dinamikus növekedése is. A három vegyipari alágazat közül kettő 17%-kal növelte féléves kivitelét. Szerényebb ütemben (9%-kal) lett nagyobb az élelmiszeripar exportja, és továbbra is nehézségekkel küzdenek a hagyományos könnyűipari ágazatok.

Az ipari termelés az I. félévben Magyarország valamennyi régiójában emelkedett. A feldolgozóipari ágazatok teljes rendelés­állománya 17%-kal nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt, az új (júniusban kötött) rendeléseké 10%-kal.

A 25 tagországból álló Európai Unióban a májusi ipari termelés az előző hónapokhoz és a múlt év azonos időszakához képest mutatkozó élénk növekedése júniusban kissé csendesült. Ez a tendencia szinte valamennyi országra jellemző volt. A májusban csatlakozó 10 ország közül továbbra is lendületesen fejlődött a cseh és a lengyel ipar (13-13%-os volt a növekedés a tavaly júniushoz képest). Az előző hónaphoz képest megfigyelhető ütemcsökkenés ennél a két országnál is érvényesült (a májusi növekedés 15-15%-ot tett ki). Szlovákia ipari termelése júniusban 6%-kal, Szlovéniáé pedig 5%-kal lett nagyobb. Ebben a körben Magyarország a mintegy 9%-os termelésnövekedéssel a középmezőnybe tartozik.

Az EU-25-ben májusban és júniusban egyaránt a beruházási javak termelése nőtt a legdinamikusabban, ami az élénkülő beruházási tevékenység folytatódására utal.

Az építőipar teljesítménye az I. félévben 7,6%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Az elmúlt években az építőipari termelés rendkívül nagy hullámzást mutatott: a 2002 I. félévében mutatkozó 23%-os növekedést 2003 ugyanezen időszakában 4%-os csökkenés követte. Az idén az I. félévben az építőipari teljesítmény az ágazat korábbi évekre jellemző 7-8%-os növekedési ütemét vette fel.

Az építőipari termelés építményfőcsoportok szerinti szerkezetében eltolódás következett be az egyéb építmények (műtárgyak) építése javára, ahol 15%-os volt az I. félévi növekedés, ugyanakkor az épületek építése csak 3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az építőipari vállalkozások új (júniusban kötött) szerződéseinek volumene kétszerese a tavaly ilyenkorinak, elsősorban a hónap folyamán aláírt autópálya-szerződéseknek köszönhetően. Az épületek építésére aláírt új szerződések is az eddiginél gyorsabb növekedést vetítenek előre.

Mezőgazdasági termékekből jóval (13%-kal) kevesebbet vásároltak fel az I. félévben, mint tavaly. A mezőgazdaság mindkét nagy területén a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is csökkent az értékesített termékek mennyisége. Gabonafélékből a tavalyinak a felét sem érte el az I. félévben felvásárolt mennyiség, a múlt évi rossz termés áthúzódó hatásaként. A mezőgazdasági tevékenységek dinamikájának egyik sajátossága az, hogy egy-egy időszak értékesítésének változása gyakran nem esik egybe az adott periódus teljesítményének alakulásával. (Idén pl. a termelés természeti feltételei jóval kedvezőbbek voltak a múlt évieknél.)

A kiskereskedelmi forgalom az I. félévben a tavalyinál (8,4%) alacsonyabb ütemben, 7,2%-kal bővült. A forgalom az év folyamán viszonylag egyenletesen emelkedett, az I. negyedévi növekedés 6,2%-os, a II. negyedévi 8,2%-os volt. Az élelmiszer-eladás növekedési üteme az átlag felét sem érte el. A nem élelmiszer jellegű termékek kereskedelmén belül a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-eladás jóval az átlagot meghaladó ütemben emelkedett (az I. negyedévben 12%-kal, a II.-ban 17%-kal).

Azidén, mind a nemzetközi, mind a belföldi áruszállítási teljesítmény emelkedett. Árutonna-kilométerben kifejezve a belföldi szállítási teljesítmény 5%-kal, a nemzetközi 18%-kal haladta meg a tavaly I. félévit.

Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 8%-kal csökkent, elsősorban a használt gépkocsik importjának visszaesése miatt.

A külgazdasági egyensúlyban bekövetkezett változások megítélését a II. negyedévben több tényező nehezítette. Magyarország európai uniós csatlakozásával összefüggésben a külkereskedelmi statisztika módszer­tana és a közlés rendje igazodott az Eurostat előírásaihoz. Ugyancsak az európai standardokhoz való tartalmi igazodás miatt a MNB a folyó fizetési mérleget csak negyedéves gyakorisággal teszi közzé a korábbi havi megjelenés helyett. A fizetési mérleg II. negyedévre vonatkozó adatai kiadványunk elkészítésének időpontjában még nem álltak rendelkezésre.

A megújított külkereskedelmi statisztikában a júniusi termék­forgalomra vonatkozó első becslés szerint az export és az import euróban kifejezett értéke azonos mértékben, 17%-kal haladta meg a tavaly júniusi szintet. A termékkivitel és -behozatal volumene az év első öt hónapjában ugyancsak azonos ütemű (16%-os) növekedést mutat. Júniusra volumenindex még nem áll rendelkezésre. (Májusban az előzőekben említett technikai változások hatásaként a behozatal előrehozott tételeket is tartalmaz.) A külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege január-májusban valamivel nagyobb a múlt évinél, az előrehozott import nélkül azonban a tavalyi szintnek felel meg.

Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) az év első hét hónapjában 1072 milliárd forintot tett ki, a deficit a tavaly ilyenkorinak az 1,8-szerese. A hiány 80%-a (863 milliárd forint) a központi költségvetésben jelent meg. A hiány növekedésének üteme júliusban az előző két hónaphoz képest számottevően mérséklődött, így a héthavi hiány összege - hasonlóan a féléves helyzethez - lényegében az előirányzat éves összegének felel meg. A központi költségvetés bevételei (folyó áron) 3,3%-kal, a kiadásai 17,4%-kal emelkedtek. Figyelmet érdemel a szakmai fejezeti kezelésű kiadások 36%-os növekedése. (Idetartoznak többek között az útfenntartási és -fejlesztési, a területfejlesztési, az energiagazdálkodási és a környezetvédelmi célprogramok.)

Az ipari és a mezőgazdasági termelői árak tavaly az első félévben alig változtak az egy évvel azelőttihez képest, idén határozott növekedés következett be. Az építőipari árak mindkét időszakban lényegében azonos ütemben emelkedtek. A tavalyi csökkenés után idén január-májusban a külkereskedelmi árak kismértékben meghaladták az egy évvel azelőttit. A fogyasztói árak az első hét hónapban gyorsabban emelkedtek, mint a múlt év azonos időszakában. Összességében tehát - az építőipari árak kivételével - a rendelkezésre álló legfrissebb, az év elejétől halmozott adatok szerint idén mind a termelői-, mind a külkereskedelmi- és a fogyasztóiár-indexek magasabbak voltak a tavalyinál.

Ennek vannak általános és specifikus okai. Az általános okok közé tartozik a hazai és a nemzetközi gazdasági konjunktúra élénkülése, az államháztartás megnövekedett hiánya, az, hogy a forint a tavalyi felértékelődéssel szemben idén leértékelődött a forgalom szempontjából meghatározó valutákkal szemben. Specifikus oknak tekinthető a tavalyi aszály, melynek hatására a növénytermesztési és kertészeti termékek árai idén az első félévben számottevően nőttek a tavalyihoz képest. Ez a takarmányárakon keresztül fokozatosan begyűrűzött az élő állatok és állati termékek áraiba, és júliusra az élelmiszerek fogyasztói áraiba is, amelyek ebben a hónapban a fogyasztói árak átlagos emelkedésénél jobban növekedtek. Ugyancsak specifikus és egyszeri oknak tekinthető az, hogy az Európai Unióba való belépésünk és az adók harmonizálása kapcsán egyes adókulcsokat az év elején felemeltek.

Júniusban a mezőgazdasági, az ipari és az építőipari termelői árak a májusinál kisebb mértékben haladták meg az egy évvel azelőttit. Mérséklődött a fogyasztói árak növekedési üteme is, mégpedig mind júniusban, mind júliusban. Az infláció ütemének csökkenése összefüggött a kőolaj világpiaci árának átmeneti mérséklődésével, a forint e havi erősödésével, valamint a mezőgazdaság szempontjából kedvező idei időjárással. (A külkereskedelmi árakról nem állnak rendelkezésre júniusi adatok, májusban - az áprilisi csökkenés után - a behozatali és a kiviteli árak meghaladták az egy évvel azelőttit.)

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2004. május-júliusban a foglalkoztatottak száma 3 millió 894 ezer, a munkanélkülieké 244 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 5,7%-ról 5,9%-ra emelkedett. A foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek számának, valamint a munkanélküliségi rátának a változása az előző év azonos időszakához képest a mintavételi hibahatáron belül maradt.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó bruttó átlagkeresete 141 900 forint volt. A nettó átlagkereset 91 800 forintot tett ki, ami nominálisan 7,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a keresetnövekedés nagyobb mértékű volt, mint a költségvetés intézményeiben.

A 2004. január-júniusi időszakban a nettó keresetek 7,4%-kal, a fogyasztói árak 7,1%-kal emelkedtek, a reálkereset összességében 0,3%-kal nőtt, ezen belül az I. negyedévben 1,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, a II. negyedévben 0,6%-kal elmaradt attól.

Az első félévben 13 700 lakást vettek használatba, másfélszer többet, mint az előző év hasonló időszakában. A bővülés elsősorban a vállalkozói lakásépítés élénkülésének következménye. A vállalkozások 2004-ben az általuk épített lakások 97%-át értékesítésre szánták, mindössze másfélszáz készült bérbeadásra. A kettő együtt megközelítette az összes használatba vett lakás 40%-át. Az értékesítésre szánt lakások száma több mint a duplájára nőtt, a bérbeadásra készülteké felére csökkent tavaly óta. Kevés önkormányzati bérlakás épült.

Új lakások építésére 28 ezer engedélyt adtak ki, 6%-kal többet, mint tavaly az első félévben.

A kivitelezésben tovább növekedett az építőipari vállalkozások szerepe: az új lakások 63%-át ezek építették.

A lakásmegszűnés (1660 lakás) hasonlóan alakult, mint 2003 első felében.