Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 5 éve

Elfogadták a köznevelési törvényt - rengeteg változás lesz

Az Országgyűlés keddre virradó éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály három éves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat.

A képviselők - éjjeli három óra előtt néhány perccel - név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány korábban több ponton módosított javaslatát. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, szavazatát hangos taps fogadta az ellenzéki padsorokból.

A törvény rögzíti, az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt.

A jogszabály szerint a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga lesz az oktatási jogok biztosához fordulni. A jövőben minden iskola állami fenntartású lesz, a települési önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján működtetésre átvehetik őket.

Az új köznevelési törvény alapján három éves kortól lesz kötelező az óvodába lépés. A törvény azt rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző, egyházi és magánintézményben a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az a gyermek, akinél azt a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követően válik majd tankötelessé.

A tankötelezettség korhatárát 18 évről tizenhatra szállítják le. A jogszabály pontosan meghatározza az egész napos iskola feltételeit is, amely választható oktatási forma lesz. Ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

A nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezik meg, ebből legfeljebb heti két óra meghatározott feltételek mellett kiváltható. A tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az érdemjegyek és osztályzatok nem változnak a tanuló tudásának értékelésénél.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlendő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógus életpályamodell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe. A pedagógusok gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, és kutatótanár fokozatokat érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat rendel a törvény. Az intézményekben a pedagógus-munkakörökben dolgozók a heti teljes munkaidő nyolcvan százalékát, azaz kötött munkaidőt az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el.

A törvény alapján lehetőség lesz köznevelési Híd programok megszervezésére az általános és középfokú iskolákban, a programok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.

A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli majd ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.

A Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat a jövőben nem a kilenc-tizenegyedik évfolyamon, hanem a hetediktől a tizenkettedik évfolyamra járó diákoknak szervezik meg. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja - rögzíti a törvény.

Demonstráció a törvény ellen

A szavazás idején a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) elnevezésű egyesület a Parlamenttel szemben a jogszabály elfogadása ellen demonstrált.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a hétfői, Csöngettek című rendezvényen beszédében kiemelte: a pedagógusok jelenleg nem vállalható körülmények között élnek és dolgoznak. Meglátása szerint a dráma akkor teljesedik majd be, amikor a pedagógusok tömegét bocsátják el, "hogy kitermeljük magunkból a drámai béremeléshez szükséges fedezetet".

Molnár Lajos, a HAT egyik alapítója rámutatott: a kormányzat "a hatalom birtokosaként tekint a köznevelési törvény tartalmára", és nem egyeztetett a törvényjavaslatról az érdekvédelmi és a szakmai szervezetekkel. Szerinte az ország vezetése szelektálja a gyermekeket azon az alapon, hogy kik azok, akik "szegény, iskolázatlan sorból származnak".

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke felvetette a kérdést: "minek alapján döntik el, hogy hazafias-e a nevelés, objektíven mérhető a hazafiság? (...) Mi lesz azzal a történelemtanárral (...) akiről úgy állapítják meg, hogy nem eléggé hazafias a nevelése? (...) Vajon diákjaink valóban egyféle tankönyvből fognak tanulni?" Hangsúlyozta: "semmilyen politikai nyomás vagy légkör nem kényszerítheti a tanárt arra, hogy lelkiismeretével, meggyőződésével ellentétes nyilatkozatokat tegyen". A demonstráció résztvevői a szervezők felszólítására időnként csengőket ráztak, jelezve, hogy elégedetlenek a törvényjavaslattal.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az első fél évben még több adót csaltak a cégek, mint tavaly

Eredményes a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) új, célzott kiválasztáson alapuló ellenőrzési rendszere, idén az első fél évben az utólagos... Teljes cikk

Béremelésért sztrájkolnak szeptemberben az önkormányzatoknál

Szeptemberben egész napos munkabeszüntetéssel szeretnék elérni az önkormányzati köztisztviselők, hogy 30 százalékos béremelést kapjanak, tudta meg... Teljes cikk

Már tudják, akiket felvettek. Megvannak a ponthatárok.

Kedden este nyolc órakor nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, amelyre idén 111 ezer diák várt izgatottan. A jelentkező diákok 67... Teljes cikk

Augusztustól változások az adószabályokban

Augusztus 1-jétől több változás is hatályba lép az adótörvények júniusban elfogadott módosításai alapján. Többek közt mást jelent majd a kiküldetés. Teljes cikk

Elektromos buszgyár épülhet Magyarországon

Összeszerelő üzemet épít Komáromban a világ legnagyobb elektromos autóbuszgyártója, a kínai BYD, a Portfolio meg nem erősített információi szerint. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Diszkriminációért perel, pedig nem felelt meg a követelményeknek

Egy floridai nő olyan iskolai állásra jelentkezett, ahol az órák közül egyet spanyolul kellett volna megtartani. Ő nem tud spanyolul, de...