Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 éve

Elfogadták a köznevelési törvényt - rengeteg változás lesz

Az Országgyűlés keddre virradó éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály három éves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat.

A képviselők - éjjeli három óra előtt néhány perccel - név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány korábban több ponton módosított javaslatát. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, szavazatát hangos taps fogadta az ellenzéki padsorokból.

A törvény rögzíti, az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt.

A jogszabály szerint a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga lesz az oktatási jogok biztosához fordulni. A jövőben minden iskola állami fenntartású lesz, a települési önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján működtetésre átvehetik őket.

Az új köznevelési törvény alapján három éves kortól lesz kötelező az óvodába lépés. A törvény azt rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző, egyházi és magánintézményben a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az a gyermek, akinél azt a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követően válik majd tankötelessé.

A tankötelezettség korhatárát 18 évről tizenhatra szállítják le. A jogszabály pontosan meghatározza az egész napos iskola feltételeit is, amely választható oktatási forma lesz. Ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

A nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezik meg, ebből legfeljebb heti két óra meghatározott feltételek mellett kiváltható. A tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az érdemjegyek és osztályzatok nem változnak a tanuló tudásának értékelésénél.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlendő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógus életpályamodell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe. A pedagógusok gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, és kutatótanár fokozatokat érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat rendel a törvény. Az intézményekben a pedagógus-munkakörökben dolgozók a heti teljes munkaidő nyolcvan százalékát, azaz kötött munkaidőt az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el.

A törvény alapján lehetőség lesz köznevelési Híd programok megszervezésére az általános és középfokú iskolákban, a programok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.

A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli majd ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.

A Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat a jövőben nem a kilenc-tizenegyedik évfolyamon, hanem a hetediktől a tizenkettedik évfolyamra járó diákoknak szervezik meg. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja - rögzíti a törvény.

Demonstráció a törvény ellen

A szavazás idején a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) elnevezésű egyesület a Parlamenttel szemben a jogszabály elfogadása ellen demonstrált.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a hétfői, Csöngettek című rendezvényen beszédében kiemelte: a pedagógusok jelenleg nem vállalható körülmények között élnek és dolgoznak. Meglátása szerint a dráma akkor teljesedik majd be, amikor a pedagógusok tömegét bocsátják el, "hogy kitermeljük magunkból a drámai béremeléshez szükséges fedezetet".

Molnár Lajos, a HAT egyik alapítója rámutatott: a kormányzat "a hatalom birtokosaként tekint a köznevelési törvény tartalmára", és nem egyeztetett a törvényjavaslatról az érdekvédelmi és a szakmai szervezetekkel. Szerinte az ország vezetése szelektálja a gyermekeket azon az alapon, hogy kik azok, akik "szegény, iskolázatlan sorból származnak".

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke felvetette a kérdést: "minek alapján döntik el, hogy hazafias-e a nevelés, objektíven mérhető a hazafiság? (...) Mi lesz azzal a történelemtanárral (...) akiről úgy állapítják meg, hogy nem eléggé hazafias a nevelése? (...) Vajon diákjaink valóban egyféle tankönyvből fognak tanulni?" Hangsúlyozta: "semmilyen politikai nyomás vagy légkör nem kényszerítheti a tanárt arra, hogy lelkiismeretével, meggyőződésével ellentétes nyilatkozatokat tegyen". A demonstráció résztvevői a szervezők felszólítására időnként csengőket ráztak, jelezve, hogy elégedetlenek a törvényjavaslattal.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A franciákat nem stresszelhetik e-mailekkel a munkaidőn túl

Franciaországban az 50-nél több embert foglalkoztató cégek munkaidőn kívül nem küldhetnek e-mailekkel dolgozóiknak.Túl sok stresszt okoz, ha valaki... Teljes cikk

Közel kétmillió embert érint közvetlenül a fogyatékossággal élők helyzete

Harmadik alkalommal rendezik meg vasárnap a Rehab Critical Mass felvonulást és családi napot Budapesten, amelynek célja, hogy felhívják az emberek... Teljes cikk

USA: erősödött a munkaerőpiac

Csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten az Egyesült Államokban. Teljes cikk

Romák a fogyatékosoknak szánt speciális iskolákban - az unió szerint aggályos a magyar gyakorlat

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt - jelentették be az... Teljes cikk

Állás 200-250 ezer forint bruttó fizetésért Budapesten

Az ifjúsági garancia program már elérhető a közép-magyarországi régióban is, a projekt a 25 év alatti fiatalok nyári elhelyezkedését támogatja,... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Dolgozzon, lehetőleg minél gyorsabban a menekült

A menekültek munkaerő-piaci elhelyezkedésének gyorsítását hangsúlyozta az új osztrák kancellár, Christian Kern egy szerdai lapinterjúban,...
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016