Évi 153 milliárd euróba kerül Európa elveszett generációja

Elveszett generációnak nevezik azokat a 15 és 29 év közötti fiatalokat, akik munkanélküliek, nem kerülnek be az oktatási rendszerbe, és nem vesznek részt semmiféle képzésben sem. Az érintettek eltartása, valamint termelő kapacitásuk kiesése jelentős terhet ró az államok gazdaságára. Az Eurofund által készített jelentés szerint az EU tagállamaiban mintegy 14 millió főre tehető az elveszett generáció tagjainak száma, akik évi 153 milliárd eurós gazdasági terhet jelentenek a tagállamoknak. Ekkora összegre becsülhető a fiatalokra fordított jóléti kiadások összege és az állástalanságuk jelentette termelő kapacitás kiesése a nemzeti gazdaságok számára.

Az Eurofund jelentése szerint a korcsoport foglalkoztatottsága korábban soha nem látott mértékben alacsony, ráadásul azok állása is bizonytalan, akiknek van munkahelye. Tavaly a 29 év alatti európai fiatalok 42 százaléka ideiglenes foglalkoztatásban dolgozott, 30 százalékuk pedig részmunkaidőben.

A jelentés szerint a gazdasági válság 2008-as kezdete óta 28 százalékkal nőtt az elveszett generáció tagjainak gazdasági költsége. Olaszország számára például évi 32, Franciaországban 22, az Egyesült Királyságban 18 milliárd euró összegű teherrel számolnak. Az inaktív fiatalok 2,8 százalékos GDP veszteséget jelentenek Írország, 3,2 százalékosat Görögország és 2 százalékosat Lengyelország számára.

A jelentés kitér arra is, a 153 millió euró összegű becslés – amelyből 10,8 milliárd közkiadás, 142,1 milliárd pedig elveszett termelés – konzervatív becslésnek tekinthető, mivel nem számol az egészségügyi vagy bűnüldözési kiadásokkal, sem a munkanélküliség hosszú távú költségeivel. Fontos viszont felismerni, hogy az adat hipotetikus, hiszen az elveszett generáció teljes létszámát nem lehetne visszaintegrálni a munkaerőpiacra. Többek között azért, mert tagjai között betegség vagy gyermekgondozás miatt nem dolgozók is vannak. Tény viszont, hogy ha csak az érintettek 10 százaléka munkába állna, az évi 15 milliárd eurós megtakarítást eredményezne az EU gazdasága számára.

Az Eurofund jelentés kapcsán a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői arra figyelmeztetnek, az érintett fiatalok nem csak a munkaerőpiacon és az oktatásban nincsenek jelen, de társadalmi elköteleződésük is igen alacsony. A szervezet szerint egyre több a jól képzett, de állástalan fiatal a munkaerőpiacon, akik növekvő aránya súlyosbodó társadalmi elégedetlenséghez vezet. Így, ha nem sikerül őket ismét elkötelezni, akkor nem elképzelhetetlen, hogy Európán az arab országokéhoz hasonló forradalmi hullám söpörhet végig.

ELTE Társadalomtudományi Kar Hírlevél