Minimálbér 2026-ban

A 2026-ra tervezett minimálbér-emelés mértékéről a munkavállalói érdekképviseletek, a munkáltatói szervezetek és a kormány egyeztettek, de a felek érdekstruktúrája eltérő.

Eltérő érdekek

A 2026-ra tervezett minimálbér-emelés mértékéről a munkavállalói érdekképviseletek, a munkáltatói szervezetek és a kormány egyeztettek. A felek érdekstruktúrája eltérő, miközben a gazdasági környezet is számos bizonytalanságot hordoz, ezért várható volt, hogy a javaslatok és a végleges megállapodás között érdemi különbségek lesznek.

Szakszervezeti oldal: A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) együtt azt javasolták, hogy 2026-ban a minimálbér emelkedése legyen 12 %, míg a garantált bérminimum emelése kb. 10 % legyen. A javaslatukat azzal indokolták, hogy Magyarországon a bérek viszonylag alacsonyak, és a minimálbérnek van felhajtó ereje — azaz nem csak az alacsony keresetűeknek számít, hanem „húzhatja” az átlagbéreket is.

Munkáltatói oldal: A munkáltatók – például a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) – sokkal óvatosabbak voltak. Véleményük szerint a korábbi hároméves bérmegállapodás keretében 2026-ra eredetileg 13 %-os emelés szerepelt, de a gazdasági teljesítmény (GDP-növekedés, infláció) miatt ez nem biztos, hogy tartható. A munkáltatói oldal inkább 9-10 % körüli emelésben gondolkodott, különösen, hogy nincs jelentős kompenzáló intézkedés (pl. munkaerő-terhek csökkentése).

Kormányzati célok és keret: A Magyarország Kormánya béremelési programjában – amelyet a hivatalos kormányzati honlapon ismertetnek – szerepel, hogy 2025-ben 9 %-os emelés volt a cél a minimálbérnél, 2026-ra pedig 13 %-ot céloztak előzetesen, 2027-re pedig 14 %-os növekedéssel. Tehát – ideális feltételek mellett – a kormány 13 %-os emelést várt volna 2026-ra.

Összegezve:

• Szakszervezetek: ~12 %
   
• Munkáltatók: ~9-10 %
   
• Kormány: ~13 % előzetesen
   

Mi volt a reális emelés mértéke?

Ha a számokat nézzük – és nem csak a célokat –, akkor arra juthattunk, hogy 2026-ban valószínűleg 10–12 % közötti minimálbér-emelés várható. És az is reálisnak mutatkozott, hogy inkább a 11% körül alakul – mert sem a gazdaság, sem a vállalatok nem feltétlenül tudják vállalni a "felturbózott" +13 %-ot.

Nézzük, mi állt ennek az ellenében:

• A gazdaság növekedése (GDP) az eredeti tervekhez képest alacsonyabb lehet – például a cikkek szerint stagnálásra vagy csak alacsony bővülésre számíthatunk.
• Az infláció magasabb lehet a tervezettnél, ami nyomást jelent a bérekre, de ugyanakkor a vállalatok költségeit is növeli. Például a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint az infláció 4-5 % körül alakulhatott, ami eltért a tervezett 3,2 %-os célkitűzéstől.
• A hároméves bérmegállapodás tartalmazott olyan mechanizmust is, amely lehetővé teszi az újratárgyalást akkor, ha a GDP, a keresetek vagy az infláció eltér a megállapodott pályától.
• A munkáltatói oldal komoly költségnövekedéssel néz szembe (bérek, adók, energiaárak, beszerzések), így mérsékeltebb emelést tartanak célravezetőnek.
   

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Dolgozóknak

Alacsonyabb keresetű (vagy minimálbér közelében dolgozó) munkavállalóként ez azt jelenti, hogy jövőre számítani lehet arra, hogy a fizetés emelkedik. Ugyanakkor fontos tudni: a bruttó összeg emelkedik – a nettó emelés attól függ, hogy az adó-, járulék- és kedvezményrendszer milyen lesz. (Ha változik az SZJA, vagy nőnek az adómentes jövedelem határai, az még kedvezőbb lehet.) Az emelés segíthet abban hogy a fizetés ne veszítse el a vásárlóerejét, főleg, ha az infláció is nő.

Munkáltatóknak és HR-eseknek

HR-esként vagy vezetőként, fontos előre tervezni a költségkeretet. A minimálbér-emelés kötelező költségnövekedést jelent, de emellett a vállalkozás versenyképessége, a dolgozók megtartása és motiválása is számít. Ha a vállalat több minimálbéres munkavállalót foglalkoztat, akkor különösen fontos lehet a plusz béremelést kompenzálni (hatékonyságnöveléssel, termelékenységgel, munkaerő-terhek optimalizálásával). Érdemes figyelni arra is, hogy a kormány kínál-e olyan kiegészítő intézkedéseket (pl. munkaadói terhek csökkentése) amivel enyhíthető a költséghatás.

Mi befolyásolja a végső döntést?

Számos tényező határozza meg, hogy végül mennyi az emelés:

• A GDP-növekedés: ha a gazdaság élénkül, akkor nagyobb emelés tartható. Ha stagnál vagy csökken, az visszafogja az emelést. (Pl. a 3-4 %-os növekedés helyett idén inkább ~1 % alatti lehet.)
• Az infláció és a fogyasztói árak alakulása: ha az infláció magas, akkor nagyobb nyomás van a béremelésre, de ugyanakkor a vállalatok költségei is nőnek. (Például az MNB előrejelzése szerint az infláció emelkedett a tervezetthez képest.)
• A munkaerő-terhek, különösen a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke: ha ez csökken, akkor könnyebb a vállalatoknak emelni. Egyes cikkek szerint 1 százalékpontos szocho-csökkentés is szóba került.
• A tárgyalások kedvezményei és keretei: A korábbi hároméves bérmegállapodás tartalmazott olyan mechanizmust, hogy ha a GDP/keresetek/infláció eltér a tervtől, akkor újratárgyalás következik.
• A munkaerő-piaci helyzet: foglalkoztatás, vállalati beruházások, vállalkozások likviditása mind hatással van arra, hogy mennyi béremelés vállalható.
   
• Az állami támogatások és szabályozás: A kormány részéről lehetnek olyan intézkedések (adókedvezmények, bérkompenzációk) amelyek segítenek a vállalatoknak kezelni az emelést. (Pl. a kormány honlapján a béremelési program része.)

2026-ban egy ~11-12 %-os emelés nemcsak azt jelenti, hogy a minimálbér szintje nő – hanem azt is, hogy a következő évekre is hatással lesz:

• A 2027-re előirányzott +14 % emelés (eredetileg) már most kérdésessé vált.
• Ha a vállalatoknak könnyebb költségkörnyezetet sikerül teremteni (pl. munkaadói terhek csökkentése), akkor akár a jövőben is tarthatóbb lehet a magasabb emelés.
   
• A minimálbér emelése kereslet-oldali hatást is generálhat (azaz több pénz kerül a munkavállalókhoz, ami növelheti a belső fogyasztást) – ezt a szakszervezetek is kiemelik.
• Környezeti és makrogazdasági kockázatok mindig fennállnak: energiaárak, globális gazdasági lassulás, munkaerőhiány, infláció újabb hulláma… ezek mind befolyásolhatják, hogy a vállalatok mennyire tudnak lépni.

A munkaadók és a munkavállalók közötti bérmegállapodás hosszas tárgyalások eredményeképp megszületett. A megállapodás értelmében 2026. január 1-től a minimálbér 11%-kal bruttó 322 800 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig 7%-kal bruttó 373 200 Ft-ra emelkedik.

 

L-SOFT Zrt.