Házimunka és pénzkeresés: több stresszel élnek a nők
A cseh, az ukrán és a magyar munkavállalók tartanak leginkább a munkahelyi ellenőrzéstől - derül ki egy 24 országban végzett kutatás elemzéséből, melyről a Szerepváltozások 2011 című kötet számol be. A tanulmány a házasok életében sok feszültséget generáló munkastressz mértékét is vizsgálja.
Az Utasi Ágnes által jegyzett: "Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében" című, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által támogatott és most megjelent Szerepváltozások 2011 című kötet egyik tanulmánya számol be ezekről az eredményekről.
Mint ahogy az a kutatásból kiderül, a munkahelyi feszültséget leginkább a vezetők túlzott bizalmatlansága, szigorú kontrollja eredményezi, valamint az, hogy egyéni munkavégzésre és távmunka végzésére kevéssé vagy egyáltalán nincs lehetőség. A probléma leginkább az európai új demokráciákban, azaz a közép-kelet-európai országokban tapasztalható. A vizsgálat során azonban akadtak olyan területek is, amelyeken hazánk pozitív példaként szolgálhat más EU-s országok számára. Így arra a kérdésre, hogy a család léte, a család iránti felelősség, a családfői, családanyai szerep okoz-e olyan mértékű feszültséget, amely nehezíti vagy gátolja a munkahelyi koncentrációt, a svájciak, dánok és szlovénok mellett a magyarok válaszoltak még úgy, amelyből kiderült, számukra jelent legkevésbé zavaró tényezőt a családi felelősségérzet a munkateljesítményben.
Otthoni és pénzkereső munka együtt - nagy lehet a feszültség
A kutatás egyik fő célja volt, hogy a házasok kettős munkaterhelését vizsgálja, azaz azt, hogy az otthoni és pénzkereső munka együttes végzése milyen családi feszültségeket generál. Az európai átlagot figyelembe véve az eredmények azt mutatják, hogy egy dimenzió kivételével minden esetben magasabb a nők által érzett feszültség. A nők és férfiak közti feszültségkülönbség pedig az otthoni feladatokból, házi munkából eredő időfeszültségnek, valamint a kettős munkaterhelésből származó kimerültségnek köszönhető.
Európa régiói szerint vizsgálva a megélt munkastressz Közép-Kelet-Európában a legerősebb, ám a feleségek a régión belül is jelentősen nagyobb negatív stresszt élnek meg mint a férjek. A három másik régióhoz képest minden bizonnyal itt a legkisebb a női emancipáció, erősebb velük szemben az otthoni munkamegosztás területén tradicionális elvárás és jóval kevesebb olyan technikai eszköz áll rendelkezésükre, mely megkönnyíti a házi munkát. A kutatás egyik érdekessége, hogy a munkastressz mértékében legnagyobb nemek közti egyenlőtlenség mégsem itt található, hanem Dél-Európában, ahol a férfiak stressz-mentes, kényelmes életéhez képest a nők élete sokkal nagyobb értékű stresszt jelez.
A munkával összefüggő konfliktusok és feszültség összesített hatása, azaz a munkastressz Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a legmagasabb. A volt szocialista blokk országaihoz képest ebben az összesítésben is előkelőbb helyet foglal el hazánk és Szlovénia. Azaz nálunk és déli szomszédainknál az átlagtól gyengébb a munkastressz, ami azt mutatja, több módot találnak itt a házasok a negatív feszültségek kompenzálására, mint a többi volt szocialista országban. Ebben a felmérésben az élen a dán, norvég, az ír, a holland és a sváci házasok állnak, vagyis a legjobban működő északi demokráciák és a leggazdagabb európai országok állampolgárai (= házaspárai) szenvednek legkevésbé a munkastressztől.
S hogy az európai házastársak min vitatkoznak egymással a leggyakrabban, arra is választ ad a kutatás. Az, hogy a házastársak miként osszák meg egymással a házimunkát, csupán a második helyre volt elég. A veszekedési lista befutója, hogy a partner túl sok időt tölt a munkahelyén és emiatt gyakran későn ér haza.
Mint ahogy az a kutatásból kiderül, a munkahelyi feszültséget leginkább a vezetők túlzott bizalmatlansága, szigorú kontrollja eredményezi, valamint az, hogy egyéni munkavégzésre és távmunka végzésére kevéssé vagy egyáltalán nincs lehetőség. A probléma leginkább az európai új demokráciákban, azaz a közép-kelet-európai országokban tapasztalható. A vizsgálat során azonban akadtak olyan területek is, amelyeken hazánk pozitív példaként szolgálhat más EU-s országok számára. Így arra a kérdésre, hogy a család léte, a család iránti felelősség, a családfői, családanyai szerep okoz-e olyan mértékű feszültséget, amely nehezíti vagy gátolja a munkahelyi koncentrációt, a svájciak, dánok és szlovénok mellett a magyarok válaszoltak még úgy, amelyből kiderült, számukra jelent legkevésbé zavaró tényezőt a családi felelősségérzet a munkateljesítményben.
Otthoni és pénzkereső munka együtt - nagy lehet a feszültség
A kutatás egyik fő célja volt, hogy a házasok kettős munkaterhelését vizsgálja, azaz azt, hogy az otthoni és pénzkereső munka együttes végzése milyen családi feszültségeket generál. Az európai átlagot figyelembe véve az eredmények azt mutatják, hogy egy dimenzió kivételével minden esetben magasabb a nők által érzett feszültség. A nők és férfiak közti feszültségkülönbség pedig az otthoni feladatokból, házi munkából eredő időfeszültségnek, valamint a kettős munkaterhelésből származó kimerültségnek köszönhető.
Európa régiói szerint vizsgálva a megélt munkastressz Közép-Kelet-Európában a legerősebb, ám a feleségek a régión belül is jelentősen nagyobb negatív stresszt élnek meg mint a férjek. A három másik régióhoz képest minden bizonnyal itt a legkisebb a női emancipáció, erősebb velük szemben az otthoni munkamegosztás területén tradicionális elvárás és jóval kevesebb olyan technikai eszköz áll rendelkezésükre, mely megkönnyíti a házi munkát. A kutatás egyik érdekessége, hogy a munkastressz mértékében legnagyobb nemek közti egyenlőtlenség mégsem itt található, hanem Dél-Európában, ahol a férfiak stressz-mentes, kényelmes életéhez képest a nők élete sokkal nagyobb értékű stresszt jelez.
A munkával összefüggő konfliktusok és feszültség összesített hatása, azaz a munkastressz Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a legmagasabb. A volt szocialista blokk országaihoz képest ebben az összesítésben is előkelőbb helyet foglal el hazánk és Szlovénia. Azaz nálunk és déli szomszédainknál az átlagtól gyengébb a munkastressz, ami azt mutatja, több módot találnak itt a házasok a negatív feszültségek kompenzálására, mint a többi volt szocialista országban. Ebben a felmérésben az élen a dán, norvég, az ír, a holland és a sváci házasok állnak, vagyis a legjobban működő északi demokráciák és a leggazdagabb európai országok állampolgárai (= házaspárai) szenvednek legkevésbé a munkastressztől.
S hogy az európai házastársak min vitatkoznak egymással a leggyakrabban, arra is választ ad a kutatás. Az, hogy a házastársak miként osszák meg egymással a házimunkát, csupán a második helyre volt elég. A veszekedési lista befutója, hogy a partner túl sok időt tölt a munkahelyén és emiatt gyakran későn ér haza.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Csak a magyar fiatalok 20 százaléka érzi, hogy stabil a munkahelye
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
Szakemberhiány miatt szünetel több vizsgálat az Oroszlányi Szakrendelőben
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Íme néhány meglepő trend a munkahelyi étkezéssel kapcsolatban 1 hete
- Nem a vezető neme a lényeg - Aurelia Luca, Skanska 1 hete
- Vezetők és HR-esek továbbkattintani nem ér, foglalkozni kell a menopauzával! 1 hete
- Mocskos irodai titkok: Brit dolgozók vallottak munkahelyi higiénés szokásaikról 2 hete
- Uniós pénzt csak olyan cégek kaphatnának, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait 3 hete
- Minél több a mesterséges intelligencia a munkahelyen, annál rosszabb a dolgozók életminősége 3 hete
- Semmit nem lehet már rutinból csinálni - Sándorné Bosnyák Ágnes, a DENSO HR menedzsere 3 hete
- Agresszivitás kezelése a munkahelyen és azon kívül 3 hete
- Az szja-bevallási tervezetek átnézésére hívja fel a figyelmet az adóhivatal 3 hete
- Ez a gazdasági terület magyar családok százezreinek ad majd munkát 3 hete
- Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat 1 hónapja