Megrendül a szakképzés? - radikális forráskivonás várható

Csaknem 20 százalékos megtakarítást eredményezne a szakképzési intézményi rendszer átalakításának terve - írta a Magyar Nemzet kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkársága által készített szakképzési koncepciónak a lap birtokába került, átdolgozott változatára hivatkozva.

A dokumentum szerint a több mint 700 szakképző iskolát alig félszáz központi intézménybe, térségi integrált szakképző központba olvasztják be, így könnyen kiszűrhetővé válnak a párhuzamos képzések, megszüntethetők a felesleges, drága tanműhelyek, és bezárhatók a jórészt üres iskolák.

A PDSZ közleménye szerint az elképzelés radikális forráskivonással jár majd, több tízezer szakmunkástanuló és a szakoktatásban dolgozó pedagógus élet- és munkakörülményeit gyökeresen átalakítva.

"Elképzelésük szerint megvalósítható a korszerű szakmai ismeretek átadása úgy is, hogy jelentősen megemelik az osztályok létszámát, s ugyanakkor radikálisan csökkentik az ott tanító pedagógusok számát" - fűzték hozzá.

Teszik ezt akkor, mikor a kormánykoalíción belül sincs egyetértés, hogy a német (duális) vagy a dán modell követése-e a helyes - véli a szakszervezet. Azt gondolják, hogy megoldható, hogy a jelenlegi képzési helyek számát több mint 90 százalékkal csökkentve olyan szakmunkásképzés valósítható meg, amely hosszú távon megoldja majd a magyar nemzetgazdaság gondjait - írták.

A német mintájú duális szakképzés lényege a gyakorlatorientált képzés, a vállalati képzőhelyek erőteljesebb bevonása a gyakorlati oktatásba. Az állam, illetve az általa fenntartott iskola és a gazdálkodó szervezet megosztozik a szakképzés felelősségén és költségein. A diák az oktatási idő egy részét, többnyire a felét az iskolában tölti, ahol megkapja az elméleti szakmai alapképzést és az ehhez szükséges közismereti képzést. A gyakorlati képzést pedig közvetlenül a gazdasági szereplő biztosítja.

Pokorni Zoltán fideszes szakpolitikus korábban a duális modell bevezetése alapfeltételének nevezte a megerősített közismereti alapképzést is, amelynek - mint az MTI-nek elmondta - egyik reálisabb megvalósítási lehetősége a 4+5 osztályos iskolaszerkezet. A 4+5 éves képzés után léphetnének tovább a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe.

A dán szakképzés hároméves, az általános iskola azonban kilencosztályos, ezt egy előkészítő év és egy önként választható tizedik évfolyam egészíti ki. A dán szakiskolai végzettek nem kerülnek behozhatatlan hátrányba a középiskolásokkal szemben (a gimnázium is hároméves), közülük sokan elvégeztek egy-két évet valamilyen felsőoktatási intézményben is. A dán szakképzés két szintből áll. Az alapszinteken hat, széles alapozású műszaki, és egy kereskedelmi témában oktatnak; csak e programok elvégzése után specializálódhatnak a tanulók.

Czomba Sándor: a munkaerőpiachoz igazítják a szakképzést

A kormány a munkaerőpiac valós igényeihez igazítja a szakképzés rendszerét: a képzési idő a szakiskolákban három évre rövidül, és az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati képzés - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az MTI-nek.

Czomba Sándor elmondta: az NGM szakképzési koncepcióját a kormány már tárgyalta és elfogadta, a törvénytervezet a közigazgatási egyeztetés és a társadalmi vita után, - a közoktatási törvénnyel párhuzamosan - várhatóan késő ősszel kerül az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta: a 2012-es tanévtől várhatóan már az új szakképzési rendszerben tanulhatnak a diákok.

Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a most szeptemberben kezdődő tanévben már abban a több mint 40 szakmában három éves képzésben is tanulhatnak a diákok, amelyek követelményrendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) dolgozta ki az NGM felkérésére.

A rendszer átalakítására azért van szükség, mert az utóbbi években távolodtak egymástól a munkaerő-piaci igények és a szakképzés, valamint csökkent a kétkezi munka becsülete - emelte ki Czomba Sándor. Hozzáfűzte: a bizonyítvány sokszor csak elméletileg tette alkalmassá a munkavállalásra a végzetteket, és túl hosszú - 4, 5 vagy akár 6 éves - volt a képzés a szakközépiskolákban.

Czomba Sándor elmondta: az oktatási államtitkársággal, és az MKIK-val szorosan együttműködve dolgozzák ki a képzési követelményeket. A hároméves képzési idő második és harmadik évében a diákok cégeknél, vállalkozásoknál, tanulószerződés keretében sajátíthatják el szakmájukat.

Az intézményi keretekről szólva kifejtette: az új rendszerben megmaradnak a szakiskolák együttműködésében létrejött térségi integrált szakképző központok (tiszk-ek), de a jelenleginél egységesebbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik működésüket.