Mi változik január elsejétől?

Gyökeresen átalakuló felsőoktatás

Bár az oktatás területén január elseje nem lesz vízválasztó, hiszen a legjelentősebb intézkedések nem ekkor lépnek hatályba, a 2007-es évben azonban sok változást kell észben tartaniuk a tanulóknak vagy tanulni vágyóknak. A hallgatókat leginkább érintő új elem a tandíj bevezetése: bár ezt csak azok fogják fizetni, akik 2007-ben jelentkeznek valahova, és ők is csak másodévtől. A hivatalosan fejlesztési részhozzájárulásnak nevezett tandíj az államilag finanszírozott képzésre felvett hallgatókat érinti, akik alapképzésben 105, mesterképzésben 150 ezret fizethetnek, ettől az összegtől azonban az intézmények 50 százalékkal eltérhetnek – bármelyik irányba. A legjobb tanulók tandíjmentességet kapnak, sőt akár a költségtérítésesek is átkerülhetnek ebbe a kategóriába. A felsőoktatási intézménybe jelentkezők a tandíj pontos összegét csak a jelentkezési határidő előtt néhány héttel fogják megtudni. Nem készült még el ugyanis az erről szóló minisztériumi rendelet, márpedig ez kell ahhoz, hogy az egyetemek belső szabályzatukban rögzítsék a tandíj pontos mértékét.

A minisztérium az adott év 12. osztályos gimnazistáinak 68 százalékában határozta meg a felsőoktatásban államilag finanszírozott helyek számát. Ez 2007-ben a 82 300 érettségizőre vetítve 56 ezer főt jelent. Emellett egyes területeken nő, máshol csökken a helyek száma a munkaerőpiac jelzései szerint. Az orvosi karokon marad az eddigi keret, de a természettudományi karokon például 2,63, a műszaki tudományos szakokon 1,8 százalékkal nő, míg az agrárszakokon 29,58, bölcsészen 20, pedagógián 23,08, a jogi karokon pedig 13,23 százalékkal csökkennek a finanszírozott helyek. Minden intézménynél meghatároznak egy kapacitásszámot is, ami az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók összlétszámát rögzíti. Ezen belül azonban az első helyen jelentkező hallgatók száma és minősége döntik el az államilag finanszírozott helyek számát.

Egészségügy: a jelszó 300 forint

A legtöbb változás az egészségügyben lesz, bár a legfontosabbak mégsem január elsejével lépnek életbe. A pénztárcánk legnagyobb bánatára február 15-től 300 forintos vizitdíjat kell fizetni a háziorvosnál és a szakrendelőkben. Ugyancsak 300 forintba kerül naponta a kórházi ellátás is ekkortól. A vizitdíjhoz hasonlóan a kórháztörvény sem lép életbe automatikusan januárban. Azokkal a kórházakkal ugyanis, amelyik lemaradtak a VIP-listáról, csak tavasszal köt szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. 2007-ben ennek ellenére meg kell ismerkednünk az új ellátórendszerrel: súlyos műtéteket ezentúl csak a 39 súlyponti kórházban végeznek, a területi kórházak pedig rutineseteket látnak majd el, továbbá egy-egy területre szakosodnak. (Például szemészet, belgyógyászat, szülészet). Ha pedig „csak” elvágtuk az ujjunkat, akkor a járóbeteg-ellátó szakrendelőben varrják össze, ezekben ugyanis egynapos sebészet is működik majd.

Jövőre egyébként at extrém sportból származó sérülések ellátásáért is fizetni kell. Január elsejétől ugyanis kikerülnek a biztosítási csomagból az úgynevezett extrém sportok űzése miatt szükségessé vált ellátások. Szintén részleges térítési díjat kell fizetni a kábítószeresek detoxikálásáért.

A gyógyszertörvény módosítása miatt megszűnnek az ingyenes gyógyszerek, viszont körülbelül 300 vény nélküli gyógyszer kapható lesz patikán kívül is. Könnyebb lesz a patikaalapítás, kevesebb lesz a gyógyszerreklám, és a gyógyszergyártóknak is többet kell fizetniük a gyógyszerkasszába. Az orvos pedig büntetést kap, ha az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül a drágábbat írja fel.

Januártól már 18 éves kortól elvégezhető a művi meddővé tétel műtét. A fiatal felnőtt írásban kérheti a beavatkozást, majd hat hónap – huszonhat éves kórtól három hónap – múlva újra nyilatkoznia kell arról, hogy fenntartja-e álláspontját.

Az egészségügyi kamarai tagság januártól nem lesz kötelező, a szervezetek ugyanis csak önkéntes alapon működhetnek tovább. Létrejön 2007-ben az Egészségügyi Felügyelet is, amely tulajdonképpen a betegek érdekvédő szervezeteként működik. Ellenőrzik az immár nyilvános várólistát, és azt, hogy a betegek pénzükért a megfelelő szolgáltatást kapják.

(Az új egészségügyi ellátórendszer részleteiről olvassa el a FigyelőNet kisokosát.)

A dolgozó nyugdíjasok emelést is kapnak

Január 1-től a munkáltatónak vagy kifizetőknek már nem az egészségbiztosítási pénztárhoz, hanem az állami adóhatósághoz kell bejelenteniük a munkavállalóik biztosítási jogviszonyával kapcsolatos adatokat. Az adatbejelentésre, illetve a változások bejelentésére a 07T1041. jelű nyomtatványt kell majd használni, amely kizárólag az interneten lesz elérhető és kitöltéséhez az APEH útmutatót is készít. A munkáltató, kifizető adataiban bekövetkezett változást ezen a nyomtatványon nem lehet bejelenteni. Az adatokat azonban papíralapon és elektronikus úton is be lehet nyújtani az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. A bejelentési kötelezettség kizárólag a 2007. január 1-jén vagy ezt követően foglalkoztatottá váló munkavállalókra vonatkozik. A január elseje után bekövetkezett változásokat akkor is jelenteni kell, ha a biztosítotti jogviszonyt korábban az egészségbiztosítási pénztárhoz jelentették be.

Változik több kedvezmény jövedelemkorlátja is: jövő évtől 6 millió helyett maximum évi 3,4 millió forintos éves összjövedelemig érvényesíthető például teljes egészében a tandíj, a közcélú adományok és az életbiztosítások után járó, összesen 100 ezer forintig igénybe vehető adókedvezmény. A kedvezmény 3,4 millió forint felett csökken, aki azonban 3,9 millió forintnál többet keres, egyáltalán nem lesz rá jogosult. A tandíj utáni adókedvezményt viszont nem csak alapképzés, hanem felsőfokú képzés, szakképzés, illetve doktorandusz képzés után is igénybe lehet venni.

Január elsejétől nő az étkezési utalványok adómentes határa is: a hidegétel-utalványok 4500-ról 5000 forintra, a melegételeké pedig 9000-ről 10 000 forintra emelkedik. Szintén ekkortól a korkedvezményes nyugdíjra jogosultak után a munkaadók 13 százalékos többletjárulékot kötelesek fizetni januártól. Ezt jövőre még teljes egészében átvállalja a költségvetés, 2008-ban azonban már csak a járulék háromnegyedét, 2009-ben a felét, 2010-ben pedig már csak a negyedét állja a költségvetés. Ezt követően pedig teljes egészében a munkaadó fizet.

Április elseje után a nyugdíjas munkavállalók munkajövedelemét - vagy vállalkozói kivétet 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék terheli. Az a nyugdíjas, aki dolgozik, többlet-nyugdíjemelésre is jogosult lesz: ha egy évig folyamatosan fizeti a járulékot, a keresete 0,4 százalékával nő a nyugdíja – a rendes emelésen túl.

2007-től jobban figyelnek a tiszta vízre

2007 január 1-től a környezet- és természetvédelem területén két új rendelet lép hatályba – közölte lapunkkal a zöldtárca. Elsősorban a víz és csatornadíjak változása miatt fontos az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, és a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló rendelet módosítása. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendelet lényeges elemei a regionalizált laborrendszer, az Őrségi Nemzeti Park megszüntetése, hatósági, szakhatósági és az igazgatási szervek kijelölése.

(A jövő évi adóváltozásokról részletesen itt olvashat >>)