Milliárdokat lopnak a magyar cégektől az alkalmazottaik

A pórul járt vállalatok száma az utóbbi két évben ugrásszerűen, két és félszeresére nőtt, így elmondható, hogy jócskán megelőzzük az 50 százalékos közép-kelet európai, valamint a 43 százalékot kitevő világátlagot is. Az ilyen bűntényekből származó veszteségünk összesítve csaknem 4 milliárd forint, amely csupán a jéghegy csúcsa, mivel nem szóltunk még a felderítetlen bűncselekmények által okozott károkról. A lesújtó eredmények ellenére a magyar cégek 82 százaléka valószínűtlennek tartja, hogy az elkövetkezendő két évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik, derült ki a PwC most bemutatott felméréséből.

Legnépszerűbb a lopás

A "Globális Gazdasági Bűnözés" nevet viselő tanulmányból többek között az is kiderült, hogy a magyar válaszadók ellen csaknem 9 alkalommal követtek el gazdasági bűncselekményt a vizsgált időszakban, mutatott rá Fekete Miklós, a PwC vezető tanácsadója. Átlagosan minden negyedik cég bizonyult érintettnek.

A leggyakoribb visszaélésfajtáknak a lopás és a hűtlen kezelés (a vállatok 48 százalékánál), valamint a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmények (26 százalék) bizonyultak, de népszerű helyezést ért el a korrupció, valamint a vesztegetés is (17 százalék). Magyarországon a lopás és a hűtlen kezelés előfordulása jóval meghaladta a közép-kelet európai átlagot (33 százalék) és a globális átlagot is, amely 30 százalékot tesz ki. A drámai emelkedés okai között szerepel a gazdasági bűncselekmények számszerű növekedésén túl az elkövetők tudatosabbá válása, vagy éppenséggel a vállalati átláthatóság javulása.

Drágán adott hírnévA Globális Gazdasági Bűnözés módszertana
A PwC szakértői által készített Globális Gazdasági Bűnözés című kutatás során 40 ország több mint 5400 vállalatának - köztük a 77 magyarországi vállalatnak - a felsővezetőit interjúvolták meg.
A visszaélések igen sokba kerülnek a hazai vállalatoknak. A 2006-2007. évben összesítve közel 4 milliárdos veszteséget könyvelhettek el a magyar cégek – ebből mintegy 1,5 milliárd forint jut a lopásra és a hűtlen kezelésre, 1, 4 milliárd a korrupcióra, illetőleg a megvesztegetésre, míg a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó károk elérték a 185 millió forintot.

A vizsgált időszakban a cégek gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódó vesztesége átlagosan 62 millió forintot tett ki. És a lista itt még nem ér véget, mivel külön kell szólnunk az egyéb költségekről, amelyekre több mint 833 millió forintot költöttek a vállalatok az elmúlt két évben. Ide tartoznak például az ügyvédi vagy a felderítői költségek. A cégek oroszlánrésze egyébként belső erőforrásból végzi felfedező tevékenységét, külső szakértőt ritkán vonnak be, amelyen Fekete Miklós álláspontja szerint nem ártana változtatni a jövőben. Mindezeken túl nem szabad megfeledkeznünk a vállatok mintegy 67 százalékát érintő, úgynevezett járulékos költségekről sem, amelyek nehezen számszerűsíthetők, de szintúgy komoly károkat okoznak. Ilyenek többek között a márkanevet és a részvényárfolyamot ért károk, a vásárlói/befektetői bizalom és az üzleti kapcsolatok megromlása, a dolgozói morál hanyatlása, valamint a menedzsment idejének felesleges lekötése.

Elúszott forintok

A veszteségeket viszont csak alig-alig sikerül visszanyerni: a vállalatok 65 százaléka számolt be arról, hogy az őket ért legsúlyosabb bűncselekmények esetében a kárból egyáltalán semmi nem térült meg (ami magasabb az 58 százalékos globális átlagnál).

Ennek egyik lehetséges oka, hogy a magyarországi vállalatok 73 százaléka nem rendelkezik olyan biztosítással, amely gazdasági bűncselekmények esetén megtérítené a veszteségeket és a költségeket. Ennél kedvezőbb hír, hogy tíz százalékponttal (2005-ben 20, míg 2007-ben 30 százalék) emelkedett az úgynevezett anonim bejelentést támogató programokat, a "forródrótot" bevezető társaságok száma, amely érték meghaladja mind a globális (8 százalék), mind a régióban mért adatokat (10 százalék).

A kontroll-intézkedések (biztonsági őr, kamera stb.) terén viszont van némi elmaradásunk. Míg mi, magyarok átlagosan 7,6 ilyen intézkedést vezettünk be, addig Közép-Kelet Európában ez a szám 8,6, globális szinten pedig 9. Fontos lenne továbbá a megfelelő vállalati kultúra kialakítása, a kockázatos területek folyamatos ellenőrzése, valamint a szigorú kontroll környezet létesítése és a sebezhető területek feltárása az egyes szervezeteken belül, érvelt a szakember.

Fehér gallérosok "sportja"
Hazánkban a legsúlyosabb visszaélések elkövetője 90 százalékban férfi, jellemzően a 31 és az 50 év közötti korosztályból (80 százalék). Közülük 64 százalék diplomás; 55 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik. Sok mindent elárul, hogy a legsúlyosabb gaztevők 34 százaléka az érintett intézményben dolgozott. Az összes - súlyos és kevésbé súlyos - cselekmény több mint 90 százalékánál külső elkövetőt is bevontak az ügyletbe, amely a belső és vállalaton kívüli elkövetők közötti gyakori összejátszásra utal. A szakember hangsúlyozta, hogy az elkövetők gyakran egyáltalán nem érzik tettük súlyát, mintegy felmentik magukat, mondván, hogy "az a kis pénz nem számít a vállalatnak". Meglepő adat, hogy számos vállalat (16 százalék) nem kezdeményez büntetőeljárást, ha bűntényt tapasztal. A feljelentett elkövetők 31 százaléka ellen még nem születet ítélet, míg az ügyek 50 százaléka nem ért bírósági szakaszba, akárcsak a régióban.

Mit hoz a jövő?

Bár az elmúlt évtizedben nem csökkent számottevően a gazdasági bűntények száma, mind a külföldi, mind a hazai vállalatok bíznak abban, hogy őket nem éri utol a végzet. A magyarok közül 82 százalék egyenesen valószínűtlennek tartja, hogy az elkövetkezendő két évben ilyen bűncselekmény áldozatává válik.

Fekete Miklós szerint az önbizalom kissé eltúlzott, tekintve, hogy a törvénytelenségek nagy részére (30 százalék) véletlenül derült fény, ezért azt tanácsolja a gazdasági társaságoknak, hogy inkább készüljenek fel a legrosszabbra, mert akkor talán nem fognak ennyi kellemetlen meglepetésbe részesülni.