Minden a meteorológus szakmáról

A szakma "nagy öregje" Vissy Károly, aki 1957 óta vezető munkatárs az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Sok szakmai elismerést tudhat magáénak és jelenleg is aktív: a Magyar Televízióban havonta nyolc alkalommal tűnik fel a képernyőn.

Így csöppent a szakmába Vissy Károly

Az időjárás iránti érdeklődése már gyermekkorában kialakult. "1945-ben 10 éves voltam, és a szüleimmel egy bajor kisvárosban éltünk. Rendszeresek voltak a bombázások, amelyek miatt mindenki rettegve menekült az óvóhelyekre. Ebben az időben egyszer csak azon vettem észre magamat, hogy érdekelnek az időjárás jelenségei - nyugalmasabb, bombamentes periódusokban állandóan az eget kémleltem. A napsütés aggasztott, de ha felhős volt az ég vagy a közelgő esőzésre utaló jelek mutatkoztak, ujjongtam örömömben, hogy nem lesz bombázás."

Az "időjóslás" iránti szerelem nem is múlt nyomtalanul. "1947-ben már Diósgyőrben éltünk. Nem sokkal később, a középiskolás években bekapcsolódtam egy amatőr csillagász-meteorológus szakkörbe: tulajdonképpen itt tudtam meg, hogy a meteorológia tudománya foglalkozik azokkal a jelenségekkel, amelyek már korábban is nagyon érdekeltek." Innen egyenes út vezetett az ELTE TTK meteorológia szakára 1953-ban, ahol 1957-ben diplomázott. "Nagy szerencsém volt, hogy felvettek - a mi évfolyamunk után ugyanis 12 évig nem is indult meteorológusképzés. Ez persze nem jelenti azt, hogy a köztes időszakban nem folytathatott senki ilyen tanulmányokat - de nekik nehezebb dolguk volt, mert csak a matematika vagy a fizika mellé vehették fel a meteorológiát szakpárnak. Ebbe a körbe tartozott például a szintén ismert Németh Lajos is" - magyarázza Vissy Károly.

Csak egy helyen oktatják az országban

Meteorológusnak tanulni egyébként most is az ELTE TTK Meteorológia Tanszékén lehet egyedüliként az országban. 2006-tól itt is a kétszintű képzés folyik. Az első 3 év alatt BSc képzésben folytathatják tanulmányaikat a hallgatók- méghozzá a földtudományi, fizikus vagy környezettan alapszakok meteorológus szakirányán. Okleveles meteorológussá csak ezután, a plusz 2 éves mesterképzésben (MSc) végzendő meteorológus szak elvégzése után válhatnak. A szakokra a belépő rendszerint az emelt szintű matematika és fizika felvételi-érettségi. Emellett reáltantárgyak - így a kémia, a biológia és a földrajz iránti, átlagon felüli érzék is elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki jó szakemberré váljon.

"Nem lehet jó meteorológus abból, aki nem szereti a matematikát és a fizikát. A tanulmányok és a napi munka során rengeteg számítási feladattal kell majd foglalkozni. Geofizikát, differenciál, - és valószínűségszámítást, analízist is tanulnak majd. Ez gyakran kicsit le is lombozza azokat a fiatalokat, akiknek pályaválasztási előadásokat tartok és személyesen is odajönnek érdeklődni. Többnyire olyan elképzeléseik vannak, hogy a szakma összességében inkább földrajzhoz áll közelebb. Valóban van ilyen vonulata is, de nem ezen van a fő hangsúly" - fűzi hozzá Vissy Károly.

Matek és fizika nélkül nem megy

Mindezt Kánai Gábor, az Ozonenetwork meteorológusa is megerősítette. "Elengedhetetlen a szakmához a matematika és a fizika iránti affinitás. A szakma bármelyik területén - többek közt az előrejelzésekkel foglalkozó szinoptikus meteorológusként, vagy klimatológusként, agrometeorológusként, kutatóként, esetleg modellfejlesztőként - dolgozzon is valaki, a reáltudományokra jellemző gondolkodásmód rendszeresen előkerül. Emellett persze nem árt a természeti jelenségek szélsőséges megnyilvánulásai irányában érzett, már-már extrém érdeklődés. Ez nálam már középiskolásként is mindvégig jelen volt. Igaz, a gimnázium harmadik osztályáig a szintén reálérdeklődést feltételező építészet érdekelt még: de amint megtudtam, hogy van meteorológus szak, ez egyből eldöntötte a kérdést."

Médiamunkás időjósok

Jellemző még a szakmát kívülről szemlélőkre, hogy a meteorológusok munkáját csupán a televíziós időjárás-jelentésekre korlátozzák. "A naprakész jelentéseket rengeteg, időigényes háttérmunkával, számtalan médium számára kell közérthető nyelvezettel interpretálnunk majd eljuttatnunk" - mondja Kánai Gábor.

A kereskedelmi televíziózás új médiaszereplőket hozott a képernyőre: olyan időjárás-jelentőket, akik nem meteorológusok, viszont attraktív megjelenésükkel a tévé előtt tartják a nézőt. Kánai Gábor ettől nem idegenkedik. "A meteorológia és a kommunikáció két külön szakterület. Lehet valaki jó szakember, ha a kamera előtt lámpaláza van, és meg sem tud szólalni - eközben egy médiaképes műsorvezető időjárás-jelentő munkája sem ér önmagában sokat a meteorológusok hozzáadott szakértelme nélkül. Én inkább úgy látom, hogy jót tesz mindkét félnek, ha belekóstol kicsit a másik területébe. Megfelelő lehet a nem szakmabeli időjárás-jelentő is, ha megvan mellette a megfelelő szakmai kontroll."

Vissy Károly ezzel szemben úgy véli: mindig az adott médium felelőssége, hogy mit szeretne. "El kell tudniuk dönteni, hogy szakmailag, tudományosan is megalapozott, de közérthető időjárás-jelentést szeretnének vagy helyette show-műsort. Előbbi attitűd a közszolgálati, utóbbi a kereskedelmi médiumokat jellemzi. Én azonban úgy gondolom, nem tud hiteles időjárás-jelentést készíteni, aki nem ért a szakmához."

Pályakezdés meteorológusként

A hazai meteorológusok előtt, tanulmányaik befejezése után több lehetőség is áll. A becslések szerint a szakmában dolgozó, közel 400 meteorológus nagyobb része az állami szférában, besorolása szerint köztisztviselőként helyezkedik el. Keresetük bruttó 320 ezer forint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. (A piaci szférában a becslések szerint alig 10 százalékuk dolgozik.)

A szakemberek csaknem fele az Országos Meteorológiai Szolgálatnál helyezkedik el. Közülük sokan már az egyetemi évek alatt gyakornokoskodnak, kisebb munkákat vállalnak itt - az OMSZ-szel például már a tanulmányok harmadik évfolyamától lehet együttműködni. Itt ösztöndíj fejében, végzés után vállalhatják a munkát meghatározott időre. Nyitva áll még a pálya a Magyar Honvédségnél, a Repülőtéri és Légiforgalmi Igazgatóságnál vagy különböző, vízgazdálkodással és természetvédelemmel foglalkozó cégeknél is.

560 regisztrált tag a szakmai szervezetnél

Pontos számot a szakmában dolgozók létszámáról mégsem könnyű mondani. "Pillanatnyilag 560 regisztrált tagunk van, de ezek közül nem mindenki hivatásos meteorológus. Vannak köztük diákok, amatőr meteorológusok és olyan szakemberek, akiknek a munkájukhoz valamilyen szempontból kötődik a meteorológia - például mezőgazdászok, földrajztanárok és agráriummal foglalkozók is" - tudtuk meg Pusztainé H. Magdolnától, a Magyar Meteorológiai Társaság főmunkatársától. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a meteorológiai törvény - ellentétben 83 más országgal - itthon egyelőre nem létezik. Meteorológiai szolgáltatást így szinte bárki nyújthat a médiumok számára, ha ilyen céllal alapít egy céget és megbízást kap.

Takács Gabriella,
Monster.hu