Kevés kelet-európai jött a német álláspiacra
A vártnál jóval kevesebb, alig 80 ezer munkavállaló érkezett Németországba az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokból, amióta egy éve, 2011. május 1-jén feloldották a térségi országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozásokat.
A gazdag tartományokba ment a többség
A nyitás óta eltelt időszakban érkezettek többsége jómódú nyugati tartományokban, Bajorországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában vagy Baden-Württemberg tartományban vállal munkát. Jellemzően munkaerő-kölcsönző cégeknél, az építőiparban vagy a feldolgozóiparban dolgoznak az IAB felmérése szerint. Az IAB nem közölt külön Magyarországra vonatkozó adatokat, az országos statisztikai hivatal (Destatis) viszont a külföldi állampolgárságú, tartósan Németországban élő népességben 2011-ben végbement változásokról szóló jelentésében azt írta, hogy a magyar állampolgárságú lakosok száma 13.868 fővel nőtt, egy másik jelentésében pedig arról számolt be, hogy tavaly év végén 82.760 magyar származású személy lakott az országban.
Szakértők arra számítottak, hogy a munkavállalási korlátozások megszűnése jelentős bevándorlási hullámot indít. A tekintélyes kölni német gazdaságkutató intézet (IW) például azt jósolta, hogy a 2011 májusától 2012 végéig összesen 800 ezren érkeznek. Maga az IAB is jóval több bevándorlóra, 2011 végéig 140 ezer új munkavállalóra számított.
Vonzóbb az angol nyelvterület
A roham elmaradása jelentős részben annak tulajdonítható, hogy a kelet-közép-európai térség leginkább mozgékony rétegében, a fiatal nemzedékekben az angol nyelv elterjedtebb, mint a német - fejtette ki a napokban Berlinben külföldi újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen Dieter Hundt, a munkaadói szervezetek országos szövetségének (BDA) elnöke. Szakértők ehhez hozzáfűzik, hogy a szélesebb értelemben vett kelet-európai térségben a rendszerváltás óta átalakultak a munkaerő-vándorlási trendek, már nem Németország és Ausztria a két legkedveltebb célország, mint a rendszerváltás időszakában, hanem Nagy-Britannia és Írország, e fordulatban pedig része volt annak is, hogy az utóbbi országokban hamarabb feloldották a munkavállalási korlátozásokat.
Soha ennyien nem dolgoztak
A foglalkoztatás Németországban történelmi csúcson van, összesen 41,6 millióan állnak munkaviszonyban, vagyis csecsemőtől aggastyánig minden második ember végez kereső tevékenységet a 82 milliós országban. A heti munkaidő jellemzően 35 óra, de a munkavállalók jelentős része rendszeresen túlórázik, 20 százalékuk hetente legkevesebb 10 túlórát teljesít, 15 százalék pedig gyakran a szabadidejében is dolgozik, ellentételezés nélkül - mutatta ki az országos szakszervezeti szövetség (DGB) egy közelmúltbeli felmérése. A túlórák magas aránya mellett a kor szerinti megoszlás is piaci feszültségre utal; a munkavállalók 26 százaléka 50 évnél idősebb, míg 2000-ben csak 20 százalék volt ez az arány, ami gyors ütemű öregedést jelez.
Nagy a hiány mérnökökből
A munkaerő-utánpótlás már most is komoly gondot okoz; a német mérnökök szövetsége (VDI) szerint például tavaly decemberben a mérnöki végzettséget igénylő, betöltetlen állások száma 98.300 volt, a mérnöki végzettséggel rendelkező regisztrált munkanélküliek száma pedig 18.273. A betöltendő munkahelyek száma és a német állampolgárságú lehetséges munkavállalók száma közti különbség így 80.400 volt, ami 2000 óta - a rendszeres adatfelvétel kezdete óta - a legmagasabb érték. Ez az adat is azt mutatja, hogy mindenekelőtt magasan képzett munkaerőből van hiány. A munkaadói oldal szerint a helyzet akkor javulhat, ha vonzóbbá teszik az országot; "a befogadás kultúráját kell kialakítani Németországban" - hangsúlyozta Dieter Hundt, hozzátéve, hogy az unión kívüli országok polgárai előtt álló korlátozásokon is lazítani szükséges (MTI).
2012. május 2.
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
Budapest, 2018. szeptember 3. - A Monster Magyarország Kft. tulajdonosa, a finnországi székhelyű Alma Career Oy üzleti és stratégiai okokból a magyar... Teljes cikk
A nyári diákmunka – mindenféle jövedelemszerző tevékenységhez hasonlóan – adóköteles tevékenység. Ez az egyik közös tulajdonság a számos... Teljes cikk
- "A hatékony és sikeres munkavégzéshez kiegyensúlyozott magánéletre van szükség" 2 hete
- Ennyivel emelkedett a fizikai átlagórabér 2023 végére 3 hete
- Rehabilitációs hozzájárulás 2024-ben 3 hete
- Miért megyünk mi magyarok külföldre és miért jönnek hozzánk Ázsiából dolgozni? 4 hete
- Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat 4 hete
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 1 hónapja
- Czomba Sándor: a magyar emberektől nem vehetik el a munkahelyeket a vendégmunkások 1 hónapja
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hónapja
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 1 hónapja
- Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben? 1 hónapja
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 1 hónapja