Nyílik a jövedelmi olló Németországban
Tágabbra nyílt a jövedelmi olló Németországban az újraegyesítés óta a DIW Berlin gazdaságkutató intézet kedden közzétett tanulmánya szerint - írja az MTI.
A magas jövedelműek részesedése a nemzeti jövedelemből jelentős mértékben növekedett a kilencvenes évek óta, miközben a lakosság alacsony jövedelmű felének a részesedése csökkent - állapítja meg a DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) tanulmánya.
A 19. század végén bevezetett személyi jövedelemadó nyilvántartások alapján kimutatható hogyan alakult az idők folyamán a bérből, vállalkozási- és vagyoni bevételből álló bruttó jövedelem eloszlása a lakosság különböző rétegei között. "A kilencvenes évek elején zárult valamelyest az olló a lakosság alacsony jövedelmű fele és a legmagasabb jövedelmű rétege között. Elsősorban azért, mert a kelet-németországi alkalmazottak az egyesítéssel magasabb bérekhez jutottak, de viszonylag kevesen rendelkeztek közöttük kiemelkedően magas jövedelemmel" - mutatott rá Charlotte Bartels, a DIW közgazdásza, a tanulmány szerzője.
Nemsokára azonban fordult a kocka, mivel a keleti tartományokban csökkenésnek indult a gazdasági teljesítmény, az országos munkanélküliségi ráta pedig emelkedett. A lakosság alacsony jövedelmű felének a részesedése a nemzeti jövedelemből így az 1995-ös 26 százalékról 17 százalékra csökkent 2013-ra, a legmagasabb jövedelmű tíz százalék részesedése pedig 32 százalékról 40 százalékra emelkedett, miközben a legfelső egy százalék részaránya 8 százalékról 13 százalékra nőtt. A felső egy százalék részaránya a vállalatok visszatartott, nyereségként ki nem fizetett jövedelmének a beszámításával még ennél is jóval nagyobb lenne.
Nemzetközi összehasonlításban a német felső egy százalék részesedése nagyjából megegyezik a brittel, messze elmarad azonban az Egyesült Államokétól, ahol a nemzeti jövedelem egy ötödével egyenlő. A felső egy százalék jövedelmi részesedésének az emelkedésével párhuzamosan a vállalkozási és vagyoni bevételek gazdasági jelentősége is nőtt a bérekkel szemben. A vállalkozási és vagyoni bevételeknek a bérből és fizetésből származó bevételeknél gyorsabb növekedése a vagyonos rétegeknek kedvez. Ugyanígy Németország exportbevételének a növekedése is elsősorban a vagyonos osztálynál csapódik le.
Charlotte Bartels szerint a jövedelmi olló szétnyílását az alsó jövedelmi rétegek vállalati eredményből való részesedésének a fokozásával lehetne megállítani és megfordítani.
MTI
A 19. század végén bevezetett személyi jövedelemadó nyilvántartások alapján kimutatható hogyan alakult az idők folyamán a bérből, vállalkozási- és vagyoni bevételből álló bruttó jövedelem eloszlása a lakosság különböző rétegei között. "A kilencvenes évek elején zárult valamelyest az olló a lakosság alacsony jövedelmű fele és a legmagasabb jövedelmű rétege között. Elsősorban azért, mert a kelet-németországi alkalmazottak az egyesítéssel magasabb bérekhez jutottak, de viszonylag kevesen rendelkeztek közöttük kiemelkedően magas jövedelemmel" - mutatott rá Charlotte Bartels, a DIW közgazdásza, a tanulmány szerzője.
Nemsokára azonban fordult a kocka, mivel a keleti tartományokban csökkenésnek indult a gazdasági teljesítmény, az országos munkanélküliségi ráta pedig emelkedett. A lakosság alacsony jövedelmű felének a részesedése a nemzeti jövedelemből így az 1995-ös 26 százalékról 17 százalékra csökkent 2013-ra, a legmagasabb jövedelmű tíz százalék részesedése pedig 32 százalékról 40 százalékra emelkedett, miközben a legfelső egy százalék részaránya 8 százalékról 13 százalékra nőtt. A felső egy százalék részaránya a vállalatok visszatartott, nyereségként ki nem fizetett jövedelmének a beszámításával még ennél is jóval nagyobb lenne.
Nemzetközi összehasonlításban a német felső egy százalék részesedése nagyjából megegyezik a brittel, messze elmarad azonban az Egyesült Államokétól, ahol a nemzeti jövedelem egy ötödével egyenlő. A felső egy százalék jövedelmi részesedésének az emelkedésével párhuzamosan a vállalkozási és vagyoni bevételek gazdasági jelentősége is nőtt a bérekkel szemben. A vállalkozási és vagyoni bevételeknek a bérből és fizetésből származó bevételeknél gyorsabb növekedése a vagyonos rétegeknek kedvez. Ugyanígy Németország exportbevételének a növekedése is elsősorban a vagyonos osztálynál csapódik le.
Charlotte Bartels szerint a jövedelmi olló szétnyílását az alsó jövedelmi rétegek vállalati eredményből való részesedésének a fokozásával lehetne megállítani és megfordítani.
MTI
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Megszavazták a versenytilalmi záradékok betiltását, amik megakadályozzák, hogy a dolgozók a versenytársaknak dolgozzanak
Az Egyesült Államokban 30 millió dolgozó tartozik versenytilalmi megállapodás hatálya alá. Teljes cikk
Kötelező képzést ír elő képviselői számára a munkahelyi zaklatások megelőzésére az EP
Az új szabályok 2024. július 16-tól lesznek kötelezőek. Teljes cikk
Utcára vonultak a pedagógusok Brüsszelben
A megmozduláson több mint ötezren vettek részt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Rehabilitációs hozzájárulás 2024-ben 1 hete
- Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat 2 hete
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 2 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 2 hete
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 2 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 2 hete
- Munka a szabadság alatt? - A dolgozók több mint 75%-a válaszol a munkahelyi e-mailekre, amikor szabadságon van 3 hete
- Szabadság gyerekkel 3 hete
- Németország kinyitotta álláspiacát a szakképzettek előtt 3 hete
- Külföldi munka 3 hete
- Egyszerűsített foglalkoztatás 3 hete