Szabályozott felnőttképzés - ez már tanuló társadalom?

Szabályozott felnőttképzés - ez már tanuló társadalom? 2004. február 21. " class="kapcsszoveg">Borbély Tibor A piac öntisztulásának ment elébe a felnőttképzési törvény: az akkreditált képzések mentesülnek az áfa alól, és szja-kedvezmény is jár utánuk. Amelyik intézmény kimarad a minősítésből, piaci hátrányba kerül. hirdetés Hosszú távú befektetés Bradburn és Berlew, két amerikai pszichológus 1961-ben vizsgálta az emberiség történelmének 1500 és 1800 közötti időszakát. Kódolták az egyes szakaszokban a teljesítménnyel kapcsolatos képzeteket, és értékelték a gazdasági fejlődést. Eredményük értelmében az elvárt teljesítmény mértékének emelkedése vagy zuhanása a gazdaságra is befolyással volt: körülbelül ugyanolyan mértékű és irányú változással reagált, de csak ötven évvel később. Azaz a felnőttek képzése alapvető és elsődleges kapcsolatban áll az adott gazdaság növekedési ütemével, és nemzetgazdasági szinten megtérül, még ha csak később, az utódok idejében is.  Közel ötszáz felnőttképzéssel foglalkozó intézmény küldte el eddig intézményi kérelmét a Felnőttképzési Akkreditáló Testülethez és kérte iskolájának nemzeti lajstromba vételét. A hazai piacon jelenleg három és fél ezer vállalkozás foglalkozik felnőttek oktatásával. A legkisebb, saját terem és oktatók nélkül működő cégtől a legnagyobb, sokszor az előző rendszer szakmunkás- és iparitanuló-képzőiből átalakult mamutokig igen széles a kínálat. A 2001-ben elfogadott felnőttképzési törvény végrehajtása ezen a piacon szeretne új határokat kialakítani. Eközben az „átlagpolgárt" minden oldalról ösztökéli: képezze tovább magát! A törvény főbb célkitűzései • A felnőttképző intézmények piacának átláthatóbbá tétele. • Az élethossziglan tartó tanulás és művelődés állampolgári és dolgozói lehetőségeinek kialakítása. • A piacon lévő képzők számának csökkentése az eljárási díj megfizettetésével. (Mivel az intézmény-akkreditációs eljárási díj 400 ezer forint és a tandíj 30 százalékát, de maximum évi 60 ezer forintot, csak az akkreditált intézmények és programok hallgatói kaphatják vissza.) • Egységes minőségi kritériumok bevezetése. • Az oktatás színvonalának rendszeres ellenőrzése. • A nem OKJ-s szakmák képzési programjainak ellenőrzése, egységes kritériumok mellé rendezése. Plusz-mínusz áfa Az Oktatási Minisztérium (OM) az élethosszig tartó tanulás jegyében elkészítette a felnőttképzési törvényt, amelyet 2001-ben fogadott el az Országgyűlés. A kormányváltást követően a szakképzés iskolarendszeren kívüli része és a felnőttképzés nagyobbik része átkerült a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) hatáskörébe. A felnőttképzési törvény megvalósításának kidolgozása nagyobb részt már itt zajlott le. Az elmúlt évben létrejött a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, melynek égisze alatt működik a Felnőttképzési Akkreditáló Testület. A testület feladata a felnőttképzéssel foglalkozó, Magyarországon működő vállalkozások szakmai minősítése. Az értékelés két különböző irányban indult meg: elsőként magukat a képző intézményeket lehetett akkreditáltatni, majd a képzők nem Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) foglalt tanfolyamainak a minősítését is lehetővé tették. Mindkét akkreditációs eljárás különös jelentőséggel bír a felnőttképzési piacon, hiszen az intézményi akkreditáció lehetővé teszi, hogy a hallgatók szja-kedvezményt érvényesítsenek, amennyiben felnőttképzési szerződést kötnek. A program-akkreditáció pedig az OKJ-s képzéseken kívüli tanfolyamokra automatikusan nem járó 25 százalékos áfa-mentességet teszi lehetővé. A gazdasági szabályzókból jól kiolvasható, hogy amelyik intézmény kimarad a minősítésből, jelentős piaci hátrányokkal indul az ősztől.Problémák és kritikák • Az akkreditáció kritériumrendszere nem áttekinthető. • A bíráló intézmény közönségkapcsolatai gyengék. • A Felnőttképzési Akkreditáló Testület nem készített a pedagógus továbbképzésekből már ismert letölthető esettanulmányokat a pályázók számára. • Az ISO, TQM rendszerekkel ellentétben nem követhetőek végig konzekvensen a minősítés megítélésének feltételei és a minősítés megtartásának folyamata. • A rendszer csak azokat az adófizetőket támogatja SZJA jóváírással, akik arra jogosultak, azaz lakás, gyermek kedvezmények, vagy éppen minimálbéres keresetük miatt még nem használták ki az összes lehetőségüket. • A munka törvénykönyvét nem hozták összhangba a Felnőttképzési törvényben felkínált lehetőségekkel. A piac helyett az állam dönt A végrehajtást éles kritikával kísérő csoportok hosszasan sorolták a nehézségeket és gyenge pontjokat. A kritikusok szerint a piaci folyamatok önmagukban elegendőek lettek volna a felnőttképzési piac letisztítására. Az állami beavatkozás ezen a területen nemcsak fölösleges, hanem újabb korrupciókra, értéktelen eljárási díjak kifizetésére adott lehetőséget. Az egyszerű munkavállalók előtt azonban lényegében új piaci lehetőség nyílt meg: elhagyhatják a munkaügyi központok és állami átképző központok világát. Szabadon választhatnak az akkreditált képzők között, és ezzel állami támogatást kapnak a választott tanfolyam elvégzéséhez. Mivel a támogatás a személyi jövedelemadó alapjának csökkentése formájában jelentkezik, a minimálbérre bejelentett alkalmazottak vagy a gyermekkedvezménnyel minden lehetőségüket kihasználó szülők nem tudnak élni vele. A FMM ősztől útjára indít egy esélyegyenlőséget javító programot, amelynek keretében a pályázati formában elosztott támogatásokkal magánintézmények hirdetnek meg olcsó tanfolyamokat. Ezek a képzések általában munkaidő után szerveződnek és a szakmaszerzés díja néhány tízezer forint. A korábbi évekhez képest tehát számos új lehetőség kínálkozik a szakmai továbbképzésre, de kiterjesztett szabadságunk előnyei és hátrányai még nem derültek ki. Olvassa el példánkat a törvény magyarázatához >>