Csökkenthető a társasági adó, ha korrekt a munkáltató

Mi a társasági adó?

A gazdasági tevékenységből származó jövedelem adóját nevezzük társasági adónak ( 1996. évi LXXXI. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról). A törvény alá tartozik minden Magyarországon működő gazdasági társaság, szövetkezet, állami vállalat, irodák, közhasznú társaságok, alapítványok, társadalmi szervek, egyházak, illetve a külföldi illetőségű, de magyarországi telephelyen végzett vállalkozói tevékenységet végző társaságok. A társasági adó nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra, néhány állami szervezetre (Magyar Nemzeti Bank, ÁPV zRt.), pártokra, illetve azokra a társas vállalkozásokra, amelyek felszámolás alatt állnak. Az adó fizetésének kötelezettsége a cégindulásnak a pillanata, amely lehet akár a társasági szerződés közokiratba foglalása, vagy a cégbejegyzés napja, vagy az alakuló közgyűlés napja, vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nyilvántartásba vételének napja.

Az adó fizetésének a kötelezettsége az ezekből való törlés napján, illetve a felszámolás megkezdését megelőző napján szűnik meg. A társasági adó kiszámításánál a cég adózás előtti eredményéhez hozzáadják a növelő tételeket (pl: mulasztási bírságok), illetve levonják az azt csökkentőket (pl. adomány, munkanélküli alkalmazása), és így kijön a társasági adó alapja. Ebből számítják ki a jelenleg érvényes 16 százalékos társasági adót. Itt lehet különböző adókedvezményeket érvényesíteni. Adókedvezményt ér a beruházás (6 százalék), a kis-és középvállalatok hitelkamatának egy része, eszközbeszerzése, illetve térségi adókedvezményeket is érvényesíteni lehet olyan földrajzi régiókban, ahol a munkanélküliségi mutató legalább 15 százalék.

A társasági adó alóli mentesség csak közhasznú szervezetekre, alapítványokra, közalapítványokra vonatkozik.

Magasabb munkabér- alacsonyabb adó

Amint láthattuk, a magyar gazdaság működésének alapja a társasági adó. Olyan saroktörvény, amely nemcsak az állami intézmények működtetésére beszedett adó fizetőinek és mértékének körét határozza meg, hanem a versenyszféra munkáltatói oldalának normateremtője is. Ezt a célt szolgálja az a 2007-es módosítás, amely lehetővé tette, hogy a 16 százalékos társasági adót 10 százalékra lecsökkenthessék a cégek. A törvény 19. § (3) szerint a 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha

a) nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és

b) az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és

c) adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben - a (8) bekezdésben foglaltakra is

figyelemmel - legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik, és

d) az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, és

e) az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

Az általános feltételek szempontjából akkor minősülnek rendezettnek a munkaügyi kapcsolatok, ha:

1. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezések (munkaszerződés),

2. A munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi vagy közalkalmazotti tanács, illetve ezek tisztségviselőire vonatkozó, a szervezkedés szabadságával, a munkajogi védelemmel és munkaidő-kedvezménnyel, a kifogasolási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések,

3. A szakszervezetnek és az üzemi tanácsnak a Munka Törvénykönyvében biztosított jogosítványainak, az európai üzemi tanács létrehozásáról szóló törvény rendelkezéseinek megsértése miatt a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül, a munkaügyi ellenőrzések során a hatóság jogerős határozatával nem került megállapításra jogsértés. (2005. évi CLXXVII. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról)

A törvény két irányból tesz kísérletet arra, hogy a mai magyar munkaerőpiacot a munkavállalók szempontjából kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá tegye. Egyrészt a kis-, és középvállalati szektorban elterjedt feketemunkát próbálja konkrét kedvezményekkel visszaszorítani. Aki ugyanis bejelenti a munkavállalóit a minimálbér kétszeresére, illetve bizonyos területeken a minimálbérre, az kap 6 százalék adókedvezményt. Ez a kedvezmény elsősorban azokban az ágazatokban fontos, ahol szakképzett munkavállalókra van szükség.

Ha a munkáltató ügyesen választja ki a munkatársait, akkor nagyon költséghatékonyan tud dolgozni, mert a munkavállalói létszámnak a Start (Plusz, Extra) kártyával rendelkező foglalkoztatottak is a részét képezik. Az adózónak ugyan e személyek után - a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Start-törvény) 4/a. §, 5. §, illetve 7. §-ában foglaltakra figyelemmel – 29 százalékos tb-járulékot nem kell fizetnie, illetve bevallania, de az őt megillető kedvezmény meghatározott részét az adóhatóság elszámolja nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék címén a Nyugdíj-, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára. Tehát, egyszerre akár több kedvezményt is érvényesíthet a cég úgy, hogy közben a dolgozóinak nem zsebből fizet, és ezzel emeli a vállalati kultúra szintjét, növeli a lojalitást, és nem utolsó sorban, a munkáltató is jobban érzi magát, mert törvényesen jár el a dolgozók bérfizetésekor.

Szintén a munkahelyi kultúra magasabb szintjét szeretné kikényszeríteni a maga - egyelőre szerény eszközeivel - a törvényhozó úgy, hogy a munkáltató és a munkavállaló jogviszonyának rendezését premizálja. A logika egyszerű: ha valaki tiszteletben tartja a munkavállalói egyéni és csoportos érdekeit, az jutalmat kap. Jelenleg ez 6 százalékos társasági adókedvezményt jelent.

A kedvezmény igénybevétele

Az APEH tételesen nem vezet arról nyilvántartást, hogy hányan veszik pont a 19. paragrafus 3. bekezdése alapján igénybe a társasági adó 6 százalékos kedvezményét. A legfrissebb, 2008. májusi adóbevallások a 2007-es állapotokat tükrözik. Ebben 98, 9 milliárd forint az igénybevett adókedvezmények összege. De ez a sor nem tükrözi azt, hogy ki az, aki a rendezett munkaügyi kapcsolatai miatt, és ki az, aki a rendezett járulékozás miatt vette igénybe az adókedvezményt, illetve a többi adókedvezmény igénybevételéről sincs adat. A teljes, számított társasági adó összege: 545,7 milliárd forint volt.

Ez a lépés gesztusértékű - mondta még egy éve Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke. A kkv-szektor,- Vadász szerint-, önmagában nem azt igényli, hogy kedvezményeket kapjon, hanem hogy az általános környezet javuljon.

A külföldi tapasztalat

A Deloitte 2007-ben végzett egy felmérést, amelynek témája nemzetközi szinten a társasági adó volt. A 207 országra kiterjedő felmérés képet adott arról, hogy országonként milyen stratégiát követnek a gazdaság-élénkítés és befektetés ösztönzés területén, illetve arról, hogy milyen módon próbálják egyensúlyban tartani az egyes országok a költségvetésük bevételi oldalát. A magyar 16 százalék továbbra is az alacsony társasági adókulcsok körébe tartozik, az EU-n belül csak Bulgária, Ciprus, Írország és Lettország "előzi meg" Magyarországot. Ugyan az Európai Unióban törekvés van arra, hogy egységes társasági adóalapot (de nem egységes adókulcsot) hozzanak létre, kétséges, hogy ennek lesz-e kézzel fogható eredménye, hiszen a tagállamok szeretnék megőrizni szuverenitásukat azon a téren, hogy olyan adórendszert működtessenek, amely a saját, országos gazdaságpolitikai céljaikat támogatja.

Nyilvánvaló, hogy egy egységes társasági adóalap e törekvésükben nagymértékben korlátozná a tagállamokat. További kérdés lehet, hogy mennyire lehet egységes és az Európai Unió gazdasági működését tekintve fontos alapelvként rögzítetten verseny-semleges egy olyan társasági adórendszer, ahol az adóalap ugyan harmonizálva van, de az adókulcsok eltérhetnek. A kutatás rámutat, hogy önmagában a társasági adó mértéke nem határoz meg befektetetési döntéseket, hiszen például Kínába vagy Indiába, a magas társasági adókulcs ellenére is rendkívül nagy a működő tőke beáramlás. A vizsgálat nemcsak földrajzi értelemben, hanem kronologikusan is vizsgálta a társasági adók mértékét. A társasági adók mértékének időrendi összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az országok jellemzően szinten tartják, vagy csökkentik társasági adókulcsaikat.

A társasági adóval a hazai vállalkozásoknak hosszú távon számolni kell, ám az adókedvezmények nem biztos, hogy segítik a gazdaság kifehéredését. Ehhez komplexebb adókörnyezeti változások kellenek. A társasági adóban megjelenő kedvezményeket a munkavállalók és a munkáltatók szempontjából egyaránt bíztató kezdetnek, illetve erős állami norma-meghatározásnak kell tekinteni.

Filius Ágnes, HR Portal