Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 8 éve

Csupán álom a családbarát munkahely

A magyar munkavállalók többet dolgoznak, többet túlóráznak és többet stresszelnek, mint nyugat-európai társaik, ennek ellenére élvezik munkájukat. A rugalmas munkaidő leginkább a férfiak privilégiuma, írja a Népszabadság.

Magyarországon túl kevesen dolgoznak, de ők az optimálisnál sokkal többet - erre a következtetésre jutottak az Életminőség a változó Európában című uniós kutatás hazai készítői. Az uniós kutatás során nyolc európai ország munkavállalóit kérdezték meg arról, milyennek tartják munkájuk és magánéletük minőségét. A készítők, Rédai Dorottya és Fodor Éva, a CEU munkatársai hangsúlyozzák: a kutatás nem reprezentatív, az eredményekkel az életminőség egyenlőtlenségeire szeretnék felhívni a figyelmet - olvasható a cikkben.

A kutatásban Magyarország, Hollandia, Svédország, Finnország, Portugália, Bulgária, Nagy-Britannia és Németország vett részt. Egy kiskereskedelmi üzletlánc, egy kórház, egy bank és egy telekommunikációs cég dolgozói válaszoltak a kérdésekre.
Kiderült, hogy a legkevésbé fejlett három országban, Magyarországon, Portugáliában és Bulgáriában dolgoznak a legtöbbet az emberek, Magyarországon például több mint 45 órát hetente, míg Svédországban csak 37-et. Ugyanebben a három országban volt a legkisebb a különbség a nők és férfiak munkaideje között. Ez a részmunkaidő hiánya miatt van.

Rákérdeztek az előzetes bejelentés nélküli túlórákra is. A magyarok 32 százaléka azt mondta, ez gyakran megesik. Finnországban csak 9, Hollandiában 11 százalék számolt be hasonlóról. A kutatás készítői hangsúlyozták: egy családbarát munkahelyhez az is hozzátartozik, hogy időben értesítik a túlóráról a munkatársakat, hogy ennek megfelelően alakíthassák programjukat. Különösen a gyerekeseket hozzák a túlórával nehéz helyzetbe: az óvoda, az iskola nincs tovább nyitva.

A munkahelyre való eljutás, a naponta utazással töltött idő is a magánélet rovására megy. Ebben a magyarok végeztek a legrosszabb helyen: a válaszadók átlagosan 44 perc alatt érnek be a munkahelyükre. A finnek 26, a németek 31 percet fordítanak ugyanerre. Arra is rákérdeztek, hogy az egyes országokban hány nap betegszabadságot vesznek igénybe a megkérdezettek. A magyar nők évente 4, míg a svédek tizennégy napot maradnak otthon betegség miatt. - Ez a kiszolgáltatottság mutatója - hangsúlyozzák a kutatók. Minél jobban fél valaki az állása elvesztésétől, annál kevésbé mer hiányozni - áll a Népszabadságban.

A családbarát munkahelyek egyik legfőbb jellemzője a rugalmas időbeosztás és az otthoni munkavégzés lehetősége. Ebben Svédország és Németország vezet, Magyarországon az átlagnál kevesebben vehetik igénybe ezeket. Minden vizsgált országra jellemző volt, hogy a férfiak sokkal gyakrabban dolgoznak rugalmas munkaidőben, mint a nők. A rugalmasság főleg a vezető beosztásban dolgozók privilégiuma - és köztük több a férfi.

Végül arra is rákérdeztek, hogy mennyire élvezik a munkájukat a válaszadók. Ez lepte meg legjobban a készítőket: a magyarok, a bolgárok és a portugálok, annak ellenére, hogy rosszabb helyzetben vannak, semmivel sem élvezik kevésbé a munkát, mint a svédek vagy a finnek. Ugyanakkor Magyarországon az átlagnál többen mondták, hogy a munkájuk rossz hatással van a magánéletükre, a családjukra. Ráadásul az átlagnál stresszesebbnek érzik a munkájukat, és bizonytalanabbak abban, hogy meg tudják-e tartani.

Egy, a kutatást ismertető konferencia résztvevői több családbarát intézkedés bevezetését szorgalmazták. Ilyen például az a Svédországban, Spanyolországban és Ausztriában működő modell, amely szerint a kisgyerekes szülők egyikének, tehát vagy az apának vagy az anyának alanyi joga, hogy részmunkaidőben dolgozzon, amíg a gyermeke nem lesz iskoláskorú. Egy másik javaslat - szintén svéd mintára - a szülőszabadság rugalmas igénybevételének lehetősége. E szerint a gyest a gyerek egyéves kora után fel lehetne használni a munkaidő egy részének megváltására. Vagyis az anya dolgozhatna napi 4 órában, és a maradék négyben részidős gyesen lehetne. Ismertettek egy másik nyugat-európai modellt is: a munkaidő életciklusokhoz való igazításának lehetőségét. Például Hollandiában kétévente mód van arra, hogy a munkavállaló újragondolja, hány órában dolgozna.

Népszabadság
Follow hrportal_hu on Twitter

Milyen a sikeres vezető?

Vezetési stílusok, amelyek sikerre vitték az Apple-t, a GE-t és az Ikeát. Vajon mi a közös az Apple alapítójában Steve Jobsban és a Tesla megálmodójában, Elon Muskban? Hogyan lehetett az, hogy Walt Disney, már az első miki egér rajzfilm sikere után egész szórakoztató iparágban gondolkozott? „Ők az úgynevezett erős jövőképpel rendelkező vezetők, akik másként néznek a világra. A sikeres vezetés azonban nem csak néhány kiválasztott kiváltsága, igenis tanulható” - mondja ​​Aaron K. Olson, az Aon Global Talent Management vezetője, a Northwestern Egyetem tanszékvezetője, aki a napokban Budapesten mutatta be “Leading with Strategic Thinking” – (Stratégiai gondolkodással vezetni) című könyvét.tovább..

További cikkek
Minden ötödik spanyolt az elszegényedés veszélye fenyeget

Spanyolországban népesség 22,1 százalékát, azaz minden ötödik embert fenyeget az elszegényedés veszélye - derült ki a spanyol statisztikai hivatal... Teljes cikk

30-50 százalékkal emelkedhet az állami tisztviselők fizetése

Az állami tisztviselők új, Lázár János által beterjesztett illetményrendszerét fogják ma megszavazni a parlamentben. Teljes cikk

1600-zal kevesebb álláskereső Zala megyében

Zala megyében 15,7 százalékkal csökkent az álláskeresők száma áprilisban. A kirendeltségeken 8856 álláskeresőt regisztráltak, több mint 1600-zal... Teljes cikk

Hamarosan nyugati béreket kapnak a gépkocsivezetők

Wáberer György miniszterelnöki megbízott úgy véli, "néhány éven belül a gépkocsivezetőink el fogják érni a nyugati gépkocsivezetői bérek... Teljes cikk

Melyik előnyösebb: a minimálbér-emelés vagy az alapjövedelem?

A Párbeszéd Magyarországért szerint béremelésre szükség van, de azt nem szabad változatlan adórendszer mellett végrehajtani. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Napi négy tanóra lehet az alsó tagozatban

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint konszenzus alakult ki az oktatás szereplői közt arról, hogy az általános iskola első négy évfolyama...
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016