Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy

Eloise Skinner a legtöbb napján még éjfélkor is dolgozik. Az író, fitneszoktató és terapeuta 11:00 körül nyitja ki a számítógépét, hogy ellenőrizze az e-mailjeit, délután vagy kora este műszakot vállal a londoni edzőteremben, ahol edzésórákat tart, majd 19:30 után ül le, hogy mélyreható projektekkel foglalkozzon. Ekkorra a világ elcsendesedik, mondja, és úgy érzi, hogy a legjobban tud koncentrálni. A 32 éves önjelölt éjszakai bagoly tudja, hogy ez "kicsit extrémnek hangzik, de csupán arról van szó, hogy este 8, 9 vagy 10 óra körül nagyon-nagyon tudok koncentrálni" - mondja Skinner. "Ekkor vagyok a legtermékenyebb."

A covid óta, amely a rugalmas munkavégzés legkreatívabb formáit hívta életre, a munkavállalók egyre inkább elvárják a munkáltatótól, hogy a maximális termelékenység érdekében hadd igazítsa mindenki a maga a munkaidejét a saját, egyedi energiaszintjéhez. A megközelítést "chronoworking"-nak nevezik – írja a bbc.com.

Az eredetileg Ellen C Scott újságíró által kitalált chronoworking lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy elhagyják a "szokásos" munkaidőt, és helyette a személyes "kronotípusuknak" megfelelő időbeosztást válasszanak.

A kronotípus annak a napszaki preferenciánknak a meghatározása, amikor az egyén bizonyos tevékenységeket szeret végezni. Ez nem csak az alvásra és az ébrenlétre vonatkozik: a kronotípus hatással lehet arra is, mikorra érdemes időzítenie valakinek az edzést, az étkezéseket, az alvást – és miért ne sorolhatnánk ide a munkavégzést is?

Michael Breus amerikai klinikai pszichológus és alvásterapeuta szerint négy kronotípus létezik. Felmérései szerint az emberek 55%-a a nap közepén (10:00 és 14:00 között) találja meg a termelékenységi csúcspontját; 15%-uknak a kora reggeli kezdés a legjobb; 15%-uknak a késő éjszakai munka a legjobb; 10%-uknak pedig viszonylag kiszámíthatatlan a cirkadián ritmusa, tehát napról napra változhat.

E különbségek ellenére azonban a hagyományos 9-től 5-ig tartó, nyolcórás munkanap - amelyet az amerikai szakszervezetek találtak ki az 1800-as években - még mindig a legáltalánosabb norma a munka világában. Ennek eredményeként sok embernek az egyénenként változó, maximális termelékenységet biztosító órák helyett olyan időintervallumban kell dolgoznia, amikor kevésbé hatékony. Egy közel 1500 amerikai munkavállaló körében végzett januári felmérésben a válaszadók 94%-a mondta, hogy ez a helyzet, és 77%-uk szerint a kötelezően kiszabott munkaidő rossz irányba befolyásolta a munkateljesítményét. Hogy ezzel megbirkózzanak, a válaszadók közel fele szundikál a munkanap során; 42% koffeint fogyaszt az energiaszint fenntartása érdekében; 43% pedig stresszkezelési technikákat, például a mindfulness-t alkalmaz.

A kronomunka nem új keletű, de a világjárvány óta nagyobb figyelmet kapott, mivel a távmunka és a hibrid munka egyre inkább elterjedt - mondja Dirk Buyens, a brüsszeli Vlerick Business School HR-menedzsment professzora. "Már nem töltünk mindannyian egy órát ingázással reggelente, így jobban meg tudjuk figyelni, hogy mikor vagyunk a legtermékenyebbek, és hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a munkánkból."

A munkavállalóknak, különösen a fiatalabbaknak tetszik az ötlet, hogy a legproduktívabb munkaidejükhöz igazítsák időbeosztásukat - de a vállalatok is profitálhatnak a kronomunkaidőből, teszi hozzá Buyens. Ha a munkatársak akkor dolgozhatnak, amikor a legjobban érzik magukat, az fokozhatja a teljesítményt és a jólétet, ami pozitív hatással lehet a dolgozók megtartására.

Persze nemcsak arról van szó, hogy sok vállalat nem elég rugalmas kultúrájú ehhez, hanem arról is, hogy ez egyszerűen nem működhet például az ügyfélközpontú vagy a szoros csapatmunkát megkívánó területeken, vagy a tőzsdei nyitvatartás idejéhez kötött vállalkozásoknál.

A londoni székhelyű Flexa állásközvetítő platform 17 alkalmazottja közül mindenki kötetlen munkaidőben dolgozik. Egyesek már 07:30-kor kezdenek, míg mások csak 11:00-kor jelentkeznek be, és később, estig dolgoznak. „Nonszensz, hogy mindannyiunknak egy időben kell dolgoznunk. Sokkal többet lehet kihozni az emberekből, ha különböző kronotípusok szerint dolgozunk” – vallják.

Buyens szerint persze bármennyire is biztosítja a munkavállalók függetlenségét és a nem lineáris munkanapok lehetőségét a chronoworking, a csapattagoknak továbbra is szükségük van legalább néhány "közös órára" a megbeszélések és a közös projektek miatt. Emellett tisztában kell lenniük az egyes személyek egyéni munkaidejével is. A vezetőknek nehézséget okozhat mind a munkatársak teljesítményének felügyelete, mind pedig annak biztosítása, hogy mindig elérhető és támogató vezetők legyenek - teszi hozzá.

Néhány, a kronomunkaidőt alkalmazó vállalat számára azonban léteznek módszerek, amelyekkel ezek a problémákat áthidalhatóak. A Flexa például megköveteli, hogy minden alkalmazottja a 11:00 és 15:00 közötti alapidőben online legyen. Ez lehetővé teszi a csapat számára, hogy a megosztott feladatokat "villámgyorsan" elvégezze. Más vállalatok szoftvereket használnak az értekezletek rögzítésére és megosztására azokkal a csapattagokkal, akik nem csatlakoztak, segítve ezzel a nem szinkronban folyó munka áthidalását.

bbc.com

fotó: freepik