Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 1 éve

Drasztikusan csökkent a munkaügyi perek száma

Az új Mt. szabályai néhány kivételtől eltekintve 2012. július 1. napjával léptek hatályba, és alapvetően rajzolták át a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit, valamint kockázat átcsoportosítást is végrehajtottak a felek között. A paradigmaváltás azonban a munkaviszony megszüntetésének a szabályozásában is érvényre jut. Nem csak gyengíti a munkáltatói felmondás törvényi garanciáit, de a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit is lényegesen enyhíti.

A munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése körében a törvény több tekintetben változtat a szabályozási gyakorlaton. Az általános indoklás úgy érvel, hogy a felmondási tilalmak rendszere a munkáltatók számára túlzott és indokolatlan tehernövekedést okozott, s azt „sem az európai országokban alkalmazott megoldások, de szociálpolitikai szempontok sem támasztották alá”. A szabályozás célja a teherkiegyenlítésen túlmenően a nagyszámú és elhúzódó munkaügyi perek számának a csökkentése volt.

Cél volt a munkaügyi perek számának a csökkentése

Nézzük ezt követően elsőként azt, hogy a jogalkotó hogyan kíván eleget tenni a Magyar Munka Terve elnevezésű programjában foglaltaknak. A munkáltatókat sújtó „túlzott és indokolatlan tehernövekedésre”, valamint az elhúzódó munkaügyi perekre azt találta ki a jogalkotó, hogy megszünteti a pereskedés mögött álló munkavállalói érdekeltséget. Ezt úgy oldotta meg, hogy fő szabályként bevezette azt, hogy amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szünteti meg, a munkavállaló fő szabályként nem kérhet a bíróságtól visszahelyezést, csupán kártérítést. Gondolhatnánk, hogy hát ki akar visszamenni ahhoz a munkáltatóhoz, aki így elbánt vele, hiszen a kártérítésből meg tud élni addig, amíg nem talál munkát. A jogalkotó azonban előírta, hogy az elmaradt jövedelem jogcímén igényelt kártérítés összege mostantól limitált. Méltánytalannak ítélte ugyanis azt, hogy a munkaviszonyt jogellenesen megszüntető munkáltató a bíróságok lassú ítélkezése okán évekre visszanyúlóan fizethessen kártérítést. Ezt követően arról döntött, hogy eltörli a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a korábbi Mt. alapján követelhető átalány jellegű kártérítés lehetőségét. Az új szabályok hatályba lépése előtt ugyanis még lehetőség nyílt arra, hogy a munkavállalónak a bíróság az eset körülményei alapján 2-12 havi átlagkeresetet ítéljen meg, mely megoldást az új Mt. már nem ismeri.

Teljesült a cél: drasztikusan csökkent a munkaügyi perek száma

Nézzük ezt követően azt, hogy a megváltozott szabályok a munkaügyi perek számában visszatükröződnek-e. A hivatalos statisztikák alapján megállapíthatjuk, hogy sajnos igen. A bírósági fórumrendszer munkaügyi kérdésekben három fokú. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el első fokon, tőlük a székhelyük szerint illetékes törvényszékekhez lehet fordulni, s utolsó szintként a Kúria jöhet számításba. Első fokon a munkaügyi perek száma évente 2000 üggyel csökken, a 2012-es 18000-es ügyszámról 2014-re 14.000-re esett vissza. Ezen belül a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma 5100-ról 3800-ra csökkent és jelenleg az ügyek 27%-át teszik ki. A másodfokú bíróságokhoz a számok tanúsága alapján csupán az ügyek 10 százaléka kerül. A hatályba lépéskori 480-as ügyszámról a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma 360-ra csökkent és ez az ügyek 17 százalékát teszi ki. A Kúriához minden harmadik munkavállaló fordul ezt követően. A Kúria ügyterhe évi 840 ügyről 660 ügyre csökkent. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma ezen belül 302-ről 250-re csökkent. Ez jelenleg az ügyek 37 százalékát teszi ki. Megállapítható tehát az, hogy az új Mt. hatályba lépése a munkavállalók jogérvényesítését jelentősen korlátozta.

Ebből az is következik, hogy a szakszervezetek a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt alkalmazott szankciók szigorítását joggal követelik.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő
Follow hrportal_hu on Twitter

Munkaerőhiány esetén is jár szabadság - több szektorban nem adják ki a munkavállalók nyári szabadságát

A munkaerőhiány, mely egyre több szektor specialitása, hosszú idő óta problémát jelent a munkaerőpiacon, ahogyan erre dr. Simon Attila István munkaerő-piacért felelős helyettes államtitkár is rámutatott a HR Portál és a KRS Ügyvédi Iroda által együttesen szervezett, 2016. május 24. napján a MÜPA Üvegtermében tartott foglalkoztatási rendezvényen. Okai részben a képzett munkaerő hiányában, részben pedig az alacsony bérekben keresendőek. Ennek következményei pedig a szabadságolások idején jól láthatóak: a vendéglátás után már az építőiparban sem adják ki a nyári szabadságokat. Érdemes tehát szemügyre venni a szabadság kiadására vonatkozó fontosabb szabályokat.tovább..

További cikkek
Káosz a brit gazdaságban

Rövid távon már káoszba fordult a brit gazdaság a Brexit miatt, de hosszú távon sem kecsegtet sok jóval az EU-n kívüli lét a brit gazdaságnak - írta az Index. Teljes cikk

A népvándorlás miatt döntöttek a britek a Brexit mellett?

Orbán Viktor szerint a migrációs válságra adott válasz döntötte el a brit népszavazás eredményét. A miniszterelnök ezt a Kossuth rádió 180 perc... Teljes cikk

Lemondott David Cameron

Bejelentette távozási szándékát pénteken David Cameron brit miniszterelnök, miután az EU-tagságról tartott népszavazáson a kilépést pártoló... Teljes cikk

Inemuri: a munkába belefáradt japán bárhol álomra hajtja a fejét

A japánok annyit dolgoznak, hogy az alvásra egyszerűen nem jut idejük. Egyáltalán nem akadnak fenn azon, ha valaki kihasználja a tömegközlekedés... Teljes cikk

Jutalom a polgármesternek, sztrájk közben

Másfél milliós jutalmat szavaztak meg Budaörs polgármesterének, miközben munkatársai éppen sztrájkoltak, mert évek óta nem emelkedett az... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Mennyi pihenőidő jár 24 órás szolgálat után?

Szeretném megkérdezni, hogy biztonsági szolgálatnál dolgozó munkavállaló esetében, amikor 24 órás szolgálatban van, a 24 óra effektív...
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016