Szerző: Berta László
Megjelent: 9 éve

Félni a veréstől - vagyonőrök feketén

A feketén dolgozó vagyonőr attól fél, hogy kirúgják és megverik, ha nyilatkozik, a NAV ügyintéző is tart a veréstől, ezért nem mert neki igazolást adni arról, hogy nem volt bejelentve egész évben. Mi van? És hogyan lehet jobb – erről beszélgettünk a kamara elnökével.

Az ötvenes évei derekán járó biztonsági őr az utóbbi három évben egyáltalán nem volt bejelentve. Hétéves vagyonőri pályafutása alatt egyik helyen sem kapott szabadságot, de pihenni csak kell, mondja, ezért évente kivesz egy hét fizetés nélkülit. Hét év alatt nem kapott pótlékot, juttatást, rendkívüli berendeléskor semmilyen plusz pénzt (lásd keretes írásunkat). Nyugdíjra se számíthat erre az időszakra.

Hét év alatt hat fővállalkozója volt, köztük piacvezető cégek. Ezek logóit viselte, de egy alkalommal sem vállalták fel papíron, inkább valamelyik alvállalkozójukkal szerződtették le. Összesen tizenkettőt sorolt fel, néhány nevet már elfelejtett. Az alvállalkozók alá különben munkaerő-kölcsönzők is beszálltak, melyek visszaosztottak pénzt al- és fővállalkozóknak. Közülük sokat lefüleltek és bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítanak. Nyilatkozónkat takarító cég is foglalkoztatta, amely nem rendelkezett erre vonatkozó jogosítvánnyal.

2008-ban első munkahelyén feketén foglalkoztatták. Egy irodaházat őrzött kint az utcán autóból. Nem volt semmilyen helyiség, mosdó, wc. Aztán az egyik piacvezető következett, ennél számos alvállalkozó foglalkoztatta, melyek negyedévente nevet váltottak. „Itt be voltam jelentve, de szabadságot és egyéb pótlékokat, szabadságot, juttatásokat itt sem kaptam” – mondta el lapunknak. Újabb állomásán fél évet volt, aztán továbbment. Ekkor eljött a történelmi pillanat, nem volt alvállalkozó, viszont 240 óráért 60 ezret kapott, vagyis óránként 250 forintot. „Az igazi feketeleves, csak ezek után következett, mert az ezek utáni munkahelyeimnél, sehol sem voltam bejelentve.”


A következő piaci éllovas öt alvállalkozóval szívta a vérét. „A jelenlegi helyemen fizetés nélküli szabadságon vagyunk a NAV-nál, persze úgy, hogy folyamatosan dolgozunk.”

A tényleges munkát végző vagyonőrök béreinek lefölözésére felépített láncok megfékezésére tett kísérlet – 2012-ben született jogszabály – óta maximum egy alvállalkozó lehetne a fővállalkozó (vagyis a nevet, logót adó cég) alatt egy szerződésen belül. De ez nincs így. Semmi lényeges nem változott, azóta negyedévente új céggel szerződtetik le a hercehurcába belefáradt embereket. „Ezt is próbáljuk szűkíteni. Ha panasszal fordulnak hozzánk, azt elküldjük a szakhatóságoknak, amiből aztán nehéz kimászni. De amikor személyes panasszal keresnek meg a vagyonőrök, freemail címről, álnéven, hogy mit tesz a kamara, mert az ő szabadságát nem adta ki a cége, és nem fizetnek érte, akkor azt szoktam kérni, hogy küldjön pontos adatokat, és eljárunk a céggel szemben, de nem szokták megküldeni” – mondta el Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezetének elnöke.

Nem véd meg az adóhivatal

Német Ferenc
Kérdésünkre, hogy tudja-e az okát Német Ferenc úgy reagált, érdekelné a véleményünk. Szerintünk félnek a cégektől. Név nélkül nyilatkozó emberünk attól tart, hogy nemcsak kirúgnák, meg is vernék, ha kitudódna, hogy beszélgetett velünk. "Nem hiszem, hogy mindenkit meg lehet félemlíteni" – felelte a kamarai elnök. Aztán belekezdett abba, hogy megy az, amikor konkrét bejelentés érkezik: "Az a legkeményebb, amikor a nettó bérét sem fizetik ki valakinek, olyankor megpróbálom a telefont személyesen felvenni, és megkeresni a cégeket, hogy ne legyenek ennyire gerinctelenek. Nem a klasszikus mediációs forma, hogy kamarai elnökként felhívom a vagyonvédelmi vállalkozást, és tájékoztatom róla, hogy panaszkodik az egyik munkavállalója, és megkérem a céget, hogy rendezze ezt a dolgozóval, mert sokkal többe kerül neki, ha én kamaraként írok a szakhatóságoknak, a munkafelügyeleti osztálynak, a NAV-nak és a rendőrségnek."

A HR Portálnak nyilatkozó vagyonőr nagyon megijedt, amikor kiderült, hogy az adóhatóság sem védi meg. "A NAV által készített adóbevallásomból az derült ki, hogy tavaly 20 ezer forintot kerestem. Bevittem hozzájuk a papírokat, hogy igazoljam, 1,9 millió forint bevételem volt, közben persze az alvállalkozó szerint minden ok, be vagyok jelentve. Addig tartott a huzakodás, hogy megkértem az adóhatóságot, adjon igazolást arról, hogy nem vagyok bejelentve. Ekkor az ügyintéző meglepetésemre megkért, ne adjam oda az alvállalkozónak az igazolást, csak mutassam meg, mert nem akarja, hogy megverjék."

A kamara elnöke szerint: "Az, hogy egy hatóság nem mer eljárni, az elkeserítő. Ezért érett meg a dolog arra, hogy várhatóan átalakítsák a kormányzati struktúrában bizonyos felületeket." A kamarában ritkán találkoznak ilyen esettel, de azt tudják, ha összehangoltan akarnak lépni a hatóságok, akkor biztosan találnak problémát, ha nem akarnak, akkor kimegy egyik héten a rendőrség, a másik héten a NAV, a harmadikon a munkaügyi felügyelet. Senki nem fog hibát találni.

Fogynak a rendőrök

Megkérdeztük Német Ferencet, hogy volt-e hivatásos katona vagy rendőr. "Sorkatona voltam másfél évig. Nem voltam az egyenruha fétise alatt elbűvölve" – felelte. Ugyanis a lapunknak név nélkül nyilatkozó biztonsági őr szerint a szakma rákfenéje, hogy tele van volt katonákkal és rendőrökkel. "Én civil vagyok, komoly konfliktusaim és vitáim vannak emiatt a kamarában, de nem az a feladatunk, hogy egyenruhát védjünk, nem a mundért kell védenünk, hanem a szakmánkat, a tagjainkat, a vagyonőrök tömegeit" – kezdett bele kissé felindultan a kamara elnöke.

Némileg értetlenkedünk. A negyvenes éveikben leszerelt hivatásosok nyugdíjat kapnak, és ezt követően sokan vagyonvédelmi tevékenységet végeznek, ez rendben van. Vagyis olyan területről jöttek, ahol elvileg rend volt, ezért elvárható, hogy kevésbé jelenjen meg a korrupció a vagyonvédelemben. Mégis fertőzött terület. Ez nem ellentmondás? Német Ferenc szerint teljesen logikus a folyamat: "Aki elment a 40 éveiben szolgálati nyugdíjba, ha elhelyezkedik vagyonőrnek, és bejelentik, normális fizetést kap, akkor el kell dönteni, hogy a nyugdíját kéri, vagy az új jövedelmét. Amikor elhelyezkedik szolgálati nyugdíjjal, 20 év rendőri múlttal a háta mögött, 42 évesen, akkor azt kéri, ha lehet, ne jelentsék már be, vagy csak 1-2 óra hosszára, mert neki nem lenne jó, ha ezt a pénzt be kellene vallania. Itt nem öt, hanem ötvenezer emberről van szó. Megelégszik egy 60 százalékos bérrel, ráadásul feketén, mert úgy jobban jár. Ellentétben avval, aki ugyancsak 42 éves, két gyereket nevel, és ez a főállása, neki viszont nincs nyugdíja. Mindkettő 70 ezret keres, csak az egyiknek van 100-120 ezer nyugdíja, a másiknak nincs."

Német kritikus a cégvezetőkkel is: "Egy volt egyenruhás elvállalja cégvezetőként nyomott áron a munkát, járulékkal nem is tervez". Tehát az ideális vagyonőr már leszerelt nyugdíjas, ahogy a főnöke is. Német újabb magyarázatba fog: "Szakmailag azért jó, mert volt már rendvédelmi szervezetnél, tudja, hogy kell köszönni. Ha kijön hozzá a rendőr ellenőrizni, az a régi kollégája, nem talál nála problémát. Ő az ideális munkavállaló. Ha megfog valakit lopáson, vagy valamit intézkedni kell, szól a régi kollégáknak, kijönnek, "ó rendőr volt, jól van", és már intézik is a dolgot. Ellentétben azzal, aki nem volt rendőr, mert annak meg kell küzdenie a szolgálati nyelvezettel, hierarchiával, viszont ők meg 70 ezren vannak. Óriási bérfeszültség van az iparágon belül. Mert az egyenruha szolgálati nyugdíja feszíti."

A helyzet Német szerint változik a korkedvezményes nyugdíj megvonása óta. Elmondta, hogy azóta nincs az a fiatal rendőri réteg, amely ide jöhetne, és ha jönnek is, nem jár nekik nyugdíj. Akik pedig a rendszerváltás idején kezdtek a vagyonvédelmi szakmában, ma már 60-80 évesek, vagyis kiöregszenek, és a helyükre nem a rendvédelmi szervezetektől érkeznek. „Ezért jelent problémát most a fekete foglalkoztatás, mert a kieső szolgálati nyugdíjas munkaerőnek elég volt a 70 ezer forint, de helyette olyan jön be, akit be kell jelenteni, és ki kell fizetni utána a járulékokat” – tudtuk meg a kamarai elnöktől.

A rezsióradíj lesz a menekülőpálya?

Emiatt nagyon gyors elöregedés van a szakmában. Némettől tudjuk, hogy az ország minden tájáról jelzik a kamarai vezetők, hogy hatalmas a munkaerő-hiány. "Akik bejöhetnének a rendszerbe, a bérfeszültség és a nyomott bérek miatt nem akarnak jönni. Emiatt szükségszerű volt a rezsióradíj, hogy följebb vigyük a vállalási árakat, amivel ki tudják fizetni azt a bért, amivel ott tudják tartani a munkaerőt. Ha a cég nyomott áron vállal munkát, akkor nem fog tudni munkaerőt alkalmazni, hiába nyeri el a megbízást, el fogja veszíteni, mert nem lesz munkavállalója" – fejtette ki Német Ferenc.

Nemrég olyan vagyonőrök szóltak hozzá egy cikkünkhöz, akiket biztosan nem érintett a rezsióradíj bevezetése.

A lapunknak nyilatkozó vagyonőr a rezsióradíjból nem kapott semmit, 450 Ft a jelenlegi órabére, az elmúlt 7 évben 420-480 Ft között mozgott. Tehát realitás, hogy akiket eddig megkárosítottak, az 1929 forintos rezsióradíj bevezetése után is meg fognak. "Ez nem a vagyonőr órabérét jelenti, hanem azt a vagyonőrönkénti vállalási díjat, amit a fővállalkozó kapna, azaz, amit fővállalkozó részére a megbízónak ki kellene fizetnie. Persze, ezt sem tartja be senki, mint ahogy az alvállalkozók számát sem csökkentették maximum egyre, holott a törvény ezt is világosan előírja" – így értékelt a HR Portálnak nyilatkozó neve elhallgatását kérő vagyonőr.

Ezzel egybehangzik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei kamara közleménye: "a rezsióradíj megállapítása a bérek mértékére nézve nem rendelkezik közvetlen, konkrét hatással. A munkaadót a bérek meghatározásakor a garantált bérminimum köti, a konkrét összeget pedig továbbra is a piac törvényszerűségei alakítják ki. A rezsióradíj az előfeltételeit teremti meg a korrekt bérek kifizetésének azáltal, hogy kizárja a versenyből az irracionálisan alacsony vállalási árakat."

Tavasszal lépett hatályba az új jogszabály, amit a közbeszerzéseknél kell alkalmazni, de az állami szervek, önkormányzatok költségvetésében nem volt erre betervezett pénz. A rezsióradíj alakításában részt vállaló kamara vezetője, Német Ferenc elmondta: "Mi úgy gondoltuk, ha a jogszabály megvan, akkor kb. egy-másfél éven belül érezhetően elmozdul a piac és rendeződnek a bérek. Mindig lesz olyan, aki feketén lesz foglalkoztatva, és lejjebb lesz a bére kettővel, az arányok a lényegesek." Az elnök szerint a nagy közbeszerezést kiírók már mind megkeresték a kamarát az év elején, és a legtöbb helyen már beépítették a rezsióradíjat a közbeszerzési kiírásaikba. 2016 elején legalább a piac felének, 60 ezer embernek éreznie kell. "Ahol az új jogszabály alapján magasabb pénzt fizetnek, elszívják a versenyszférából a jobban dolgozó munkaerőt, tehát lesz belső mobilitása a munkaerőnek. Máshol munkaerő-hiánnyal fognak küzdeni, és rossz színvonalú munkavégzéssel, ami előbb-utóbb bérjavulást fog kikényszeríteni" – fejtette ki az elnök. Német Ferenc példát hozott a versenyszférából, de kérte, hogy ne írjunk le cégneveket: egy nagy multi lánc, amellyel eddig küzdöttek a bérek emeléséért a piacán szereplő vagyonvédelmi cégek, és 1-2 százalékot tudtak elérni, mert az kapta a megbízást, aki olcsóbb volt, az év elején megkereste a piacvezető vagyonvédelmi cég vezetőjét, amire 25 éve nem volt példa. Közölte, hogy több mint 30 százalékot szeretne emelni. Német úgy magyarázza az előzékenységüket, hogy nem akarnak megbukni az ellenőrzéseken: "Szürkéből a fehér zónába ugrottak és ezután nem 4-6-ba, hanem 8-12-be lesznek bejelentve a dolgozók, befizetik a járulékaikat, a nyugdíjukat."

Úgy tűnik, ez már fél győzelem.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A tipikus női vállalkozó 42 éves és 1 gyereke van

Megtalálni a módot a megélhetés biztosítására úgy, hogy közben a társadalmi elvárásoknak is megfeleljenek a magánéletükben – ez motiválja... Teljes cikk

Kortárs bántalmazás, bullying és elvárások szorításában - 2000 gyerek tartozik hozzá: Karikó Rita iskolapszichológus egy napja

Szóbeli vagy akár fizikai bántalmazás, cikizés, beilleszkedési gondok, tanári és szülői elvárások, családi viták, anyu és apu válik - rengeteg... Teljes cikk

Óriási igény van űripari szakemberekre - Magyarország felvette a kesztyűt

Az UniSpace program keretében három minisztérium - a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a... Teljes cikk