Milyen jogok, pótlékok, juttatások járnak a törvény szerint a vagyonőröknek?

Először is szeretném leszögezni, hogy a HR Portál ezzel a tevékenységével segítséget nyújt a jogot nem ismerők számára, nem helyettesíti azonban az ügyvédet adott esetben, hiszen ez nem egy jogsegély szolgálat. Azokra a kérdésekre, amik érthetőek és világosan körvonalazott problémákat írnak le, igyekszem hasonlóképpen válaszolni. Amennyiben a válasz nem érthető, szívesen kiegészítem, adott esetben korrigálom is. Ennyit vállalok, többet nem. Ez pedig nem kevés, amennyiben egyszer ügyvédhez fordul, meg fogja érteni mire gondoltam.

Szabadsággal a munkavállalók rendelkeznek, azaz azon személyek, akikkel munkaszerződést kötött a munkáltatójuk. Megbízás (vállalkozás) nem hoz létre munkaviszonyt és nem keletkeztet így szabadságot sem. A szabadság mértékére nézve a munkaszerződése és a Munka törvénykönyve rendelkezései az irányadóak. A magyarorszag.hu oldalon hozzáférhető az Mt., a 115.§-tól kezdődő rendelkezések alapján kell kiszámolni a szabadságot. Ehhez nem kell jogásznak lenni. A szabadság ugyanis néhány tényezőtől függ csupán. Van alap és pótszabadság. Az alapszabadság 20 nap, pótszabadság pedig az életkor és a gyermekek száma alapján jár leggyakrabban. A szabadságot minden esetben a munkáltató adja ki, 15 nappal előre kell a munkavállalónak szólnia. 7 nappal a munkavállaló rendelkezik, erre is vonatkozik a 15 napos előzetes bejelentési határidő. Ezt a 7 napot is a munkáltató adja ki. Bizonyos esetekben a munkáltató a kiadott szabadság időpontját megváltoztathatja, illetve sürgős szükség esetén be is rendelheti a szabadságáról a munkavállalót, természetesen a költségek kifizetésével együtt.

Munkaviszony esetén a munkaszüneti napon történő munkavégzésért 100 százalék bérpótlék jár. 100 százalék bérpótlék jár pünkösd vasárnap és a munkaszüneti napra eső vasárnapra is. Azt a munkavállalót, aki esetében a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja havonta a munkanapok legalább 1/3-a esetében eltér, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van, a 18:00 és 06:00 közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék pótlék illeti meg. A délutáni és az éjszakai műszakban, valamint a megszakítás nélküli munkarendben történő munkavégzésre vonatkozóan külön pótlékot nem határoz meg a törvény.

Szombati pótlék nincsen. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén (22-06), ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. Aki műszakpótlékot kap, annak éjszakai pótlék azon felül ugyanazon időtartamra nem jár. A vasárnapi munkavégzésért 50 százalékos bérpótlék jár (bizonyos esetekben 100 százalék). Nem jár azonban bérpótlék azoknak, akik rendes munkaidőben eleve számolhatnak vasárnapi munkavégzéssel, az ő esetükben ugyanis ez nem rendkívüli körülmény. Az Ön esetében szerintem az új Mt. alapján nem kell vasárnapi pótlékot fizetni. Vasárnap reggel 6-tól hétfő reggel 6-ig ugyanezek a szabályok.

A munkavállaló napi munkaideje készenléti jellegű munkakörben - a felek megállapodása alapján - maximum 24 óra. Ebbe a munkaidő beosztástól eltérő munkaidő is beleszámít. Efelett nem rendelhető el munkavégzés.

A 24 órás munkavégzés után nem kell 48 órás pihenőidőt biztosítani a munkavállalónak. A munkavállaló arra jogosult, hogy a munkaidő-keret átlagában 48 óra, egyébként heti legalább 40 óra pihenőideje meg legyen. Természetesen a napi pihenőidőnek is meg kell lennie (11 v 8 óra). Amennyiben viszont a munkaidő-beosztásától eltérően berendelik, abban az esetben a rendkívüli munkavégzés szabályai érvényesülnek. Ezért 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár. Amennyiben a heti pihenőidőre rendelik el, ahelyett 100 százalék bérpótlék jár vagy 50 százalék és pihenőidő.

A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, amennyiben a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Munkavégzés közben nem aludhat el, hiszen alapvető kötelezettsége a rendelkezésre állás. Azért engedi a munka törvénykönyve az ilyen esetekben a hosszabb tartamú munkavégzést, mert un. készenléti jellegű munkakörről van szó, azaz nem 24 órás folyamatos munkáról beszélünk. Az igénybevétel mértéke (terhelés) nem állandó és folyamatos.

Amennyiben nem végez munkát, nem áll rendelkezésre (fő kötelezettség), "levonhatnak" a fizetéséből. Minden hónap 10. napjáig a munkabérről a munkavállalók tájékoztatást kapnak írásban. Ebből az elszámolás helyességének, a levonásoknak, illetve a levonási jogcímeknek ki kell derülniük. EZ azonban nem levonás. A munkáltató ugyanis a jogos követeléseit sem vonhatja le automatikusan. Itt csupán annyi törtét, hogy nem állat rendelkezésre és arra az időtartamra nem kapott bért.

A munkaruha biztosításának a kötelezettsége az új Munka törvénykönyvében már nem kapott helyet. Ez azt jelenti, hogy alapvetően nem kötelezettsége a munkáltatónak. A munkáltatónak csupán a védőruhát kell biztosítania. A munkáltató azonban köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkavégzésével összefüggésben indokoltan felmerül. Hivatkozzon erre.

Végezetül az utazási költségek megtérítésére csupán szűk körben van lehetőség. Amennyiben közigazgatási határon kívülről érkezik tömegközlekedéssel, a költségei megtérítendőek. A további bonyolult részletektől megkímélem.