Szerző: Barna Eszter Megjelent: 6 hónapja

Háromból két ember akkor is elégedetlen, ha jó döntést hoz

Nap mint nap hozunk döntéseket, kisebb vagy nagyobb jelentőségűeket a mindennapi életünkkel, a munkánkkal kapcsolatban. A döntéshozatal bár természetes dolog, mégis gyakran egyáltalán nem könnyű folyamat, különösen, ha egy adott döntés másokat, leginkább tőlünk valamilyen függőségi viszonyban lévő emberek életét is befolyásolja. Márpedig a menedzserek és vezetők gyakran kerülnek ilyen helyzetbe, ez „munkaköri” leírásuk része. De hogyan lehet valóban odaállni saját döntéseink mögé, hogyan lehet jól lenni egy döntés után? Erre hozott szemléletes példákat Pál Feri atya, mentálhigiénés szakember az Interim Menedzsment Workshopon.

Alapvetően azt gondolhatnánk, hogy egy jó döntés után jól érezzük magunkat, elégedettek vagyunk, azonban ez kutatások szerint egyáltalán nincs így, emelte ki rögtön az előadása elején Pál Feri. Háromból két ember arról számol be, hogy nincs jól egy jó döntés után, ugyanis ilyenkor megnő a veszteségérzet. A két ember, aki nem érzi jól magát, az nem tud annak örülni, ami megvan, amit sikerült elérni ezzel a döntéssel, hanem annak az érzése erősödik fel benne, hogy mi az, ami döntése eredményeképp már nem lehet az övé vagy mik a hátulütők, amelyek ebből fakadhatnak.

Ennek következtében pedig a jó döntésünket is megkérdőjelezzük, hiszen ha jó döntés volt, akkor jobban kellene éreznünk magunkat tőle, és még sincs így. A döntés felelőssége is a miénk, hiszen szabadon döntöttünk, így csak magunkat okolhatjuk, ha nem vagyunk a döntésünkkel összhangban. Ez pedig komoly frusztrációt kelthet. Akkor lehet valaki jól egy döntés után, ha be is tud mögé állni, el tud köteleződni mellette.

Ráadásul, ha valakinek sikerül elérnie dolgokat, akkor az emberi természetből fakadóan még többet akar. A jót könnyű megszokni, így már nagyon hamar nem váltja ki ugyanazt a „jóérzés” hatást a korábban még boldogságot, elégedettséget okozó helyzet. Ezért emelni akarjuk az élmény „adagot”, ahogy egy függőségben szenvedő ember. Azonban az is törvényszerűség, hogy ilyenkor a csalódás esélye is jóval nagyobb lesz.

Az elégedettség képessége

Az elégedett ember titka, hogy képes megelégedni az „elég jóval”, amelynek nyelvünkben némileg negatív kicsengése van, pedig egyszerűen egy képességet jelent arra, hogy az illető képes valaminek az értékeihez kapcsolódni, azokat meglátni, tehát egyáltalán nem jelent igénytelenséget vagy motiválatlanságot.

A megoldhatatlan problémát nem is kell megoldani - Pál Feri atya a Nyitott Akadémián

Pál Feri az elégedettség másik akadályának a túlzott énközpontúságot hozta fel, amelynek következtében a jó történéseket természetesnek, mintegy minimumnak tartja az ember, szinte elvárásként fogalmazódik meg, míg a rosszat egyéni sorscsapásnak tekinti. Ha ebből valaki hátrébb tud lépni, és nem kifejezetten egyéni pechnek, a sors kiszúrásának tart minden negatív eseményt, hanem természetes dolognak, amely éppen most vele történik meg, máskor meg mással, akkor a hála érzése is egészen más megvilágításba kerül. Vagyis akkor a jót is úgy tudja szemlélni az ember, hogy ez más körülmények között másként is történhetett volna, de örülhetünk, hogy velünk most jó történt. Pál Feri Viktor Frankl osztrák neurológus, pszichiáter és holokauszt túlélő példáját hozta erre előadásában, akit megkérdeztek arról, hogy számára mi a boldogság, és azt válaszolta, hogy mindaz a rossz, ami nem történt meg vele az adott napon.

Önbecsülés nem egyenlő önértékelés

A fenti elégedettséget, elköteleződést és kilépést az énközpontúságból úgy lehet leginkább elérni, ha az ember önbecsülése rendben van. Az önbecsülés nem jelent egyet az önértékeléssel, ahogy azt sokan összekeverik. Utóbbi egy racionális, reflexív folyamat, míg az előbbi alapvetően érzelmi viszonyulást takar. Az önbecsülés azt jelenti, hogy pozitív érzelmi viszonyban vagyok saját magammal, szívesen töltök időt magammal és a saját bőrömben jól vagyok. Ha valakinek reálisan pozitív az önbecsülése, érzelmileg stabil az vezethet reális önértékeléshez is. Az ilyen ember, dolgozó a kritikát is helyén tudja kezelni, ha hibát követ el, akkor annak kijavításán fog dolgozni, és nem saját magát fogja leértékelni és alkalmatlannak tartani az adott feladatra.

Az egészséges önbecsülés egyik fontos feltétele, hangsúlyozta Pál Feri, hogy abba kell hagynunk saját magunk bántalmazását, szidását. Alighanem mindenki tud példát a saját „gyakorlatából” erre a rossz szokásra. Ahogy a gyerekeket is érdemes már ennek szellemében nevelni, hiszen a megfelelő önbecsülés kialakulásának gyökerei gyerek - illetve serdülőkorra nyúlnak vissza. Ha pedig vannak olyan terhek, amelyeket valaki mondjuk már gyerekkora óta cipel, de ezek nemhogy nem segítik, hanem hátráltatják az egészséges önbecsülés kialakítását, akkor azokat le kell rakni.

Mesélni tudni kell

Egy jó menedzsernek pedig létszükséglet, hogy megfelelő kommunikációs eszközökkel rendelkezzen ahhoz, hogy az akaratát át tudja vinni akár a dolgozók, akár az ügyfelek felé, ennek pedig egyik egyre fontosabb eszköze a storytelling vagyis a történetmesélés. Ez az ember egyik legősibb kommunikációs eszköze, hiszen az írásbeliség megjelenése előtt nem is volt más csak a történetmondás, legyen szó akár hírek átadásáról vagy éppen eposzokról. Csak az utóbbi időszakban elfelejtettük ennek jelentőségét, pedig a nyomot hagyó énmárka kialakításához szükség van történetekre is, amellyel „megfoghatjuk” a partnert. Így az üzleti kommunikációban is szükség van a történetmesélés képességre, amely szerencsére fejleszthető, megtanulható készség, hangsúlyozta Győrffy Kinga a Personal Brand Institute munkatársa.

A szakértő jelezte nagyon mást tud az érvelés, és nagyon mást a történet. Az érvelés alapvetően vitahelyzetet teremt, ami a másik félben akár védekezést, tagadást, támadást indukálhat, addig a történet a két ember között kapcsolatot, kötődést alakíthat ki, akár viszonylag gyorsan. A történet esetében nagyon fontos, hogy hogyan adom elő, milyen stílusban, hiszen ettől függ a hihetősége. A történet elemeinek, ahogy az előadásmódnak is, összhangban kell lenniük egymással, ahhoz, hogy elérjék a kívánt hatást. Ehhez az is kell, hogy a történet személyes is legyen, amihez bátorság és kockázatvállalás is szükségeltetik, de ezek nélkül sablonossá válik a sztori. Ahogy azt a hibát sem szabad elkövetni, hogy magyarázni kezdjük a történetet, hiszen az gyengíti a hatását.

A világ leglelkesítőbb beszéde a Minden héten háború című filmben - Győrffy Kinga ezt a jelenetet hozta példának

A magával ragadó történetbe azonnal bele kell vágni, kell, hogy legyen benne konfliktus, ugyanakkor annak feloldása is, akkor is, ha a témája éppen egy kudarc. A történetmesélés technikájának fontos eleme a fokozatosság, az érzelmek adagolása, melyeknek a történet tetőpontján kell elérniük a csúcsot, ami egy pillanat. Hiszen egy nagyon intenzív érzelmi állapotot nem lehet hosszan fenntartani, különben elfárad, ellaposodik, és éppen a célját nem éri el, jelezte Győrffy Kinga. A kellő hatás eléréséhez természetesen retorikai eszközök is rendelkezésre állnak, amelyeket érdemes tudatosan használni, mint a beszéd sebességének, erejének, magasságának változtatása. Ahogy a csendet is eszközként, méghozzá taktikai eszközként lehet használni. Elszoktunk a csendtől, így azt általában a beszéd hiányának tekintjük, pedig a kommunikációnak ugyanolyan fontos, nagyon is hatékony része tud lenni, ha megfelelően használjuk.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az orvosi kamara figyelmeztet: baj lesz, mert megint kevés pénzt szánnak az egészségügyre

Egyre égetőbb a háziorvoshiány, csaknem háromszáz praxis betöltetlen az országban. Sok helyen csak azért nem omlott még össze a rendszer, mert a... Teljes cikk

Bérlakás-építési alapot hozna létre az LMP

Bérlakás-építési alap és bérlakástörvény megalkotását tervezi az LMP az albérleti piac kiegyenlítésére. Teljes cikk

Több kedvezményt kaptak a családok az elmúlt években

Egyre több pénz marad a családoknál a nekik nyújtott kedvezmények miatt - mondta a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke vasárnap az M1... Teljes cikk

Sok a regisztrálatlan menekült

A regisztrálatlan menekültek önmagukban biztonsági kockázatot jelentenek - mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatornán vasárnap. Teljes cikk

Kiberbűnözők toboroznak telekommunikációs belső embereket

A Kaspersky Lab biztonsági jelentése szerint kiberbűnözők belső embereket használnak a telekommunikációs hálózatok és felhasználói adatokhoz... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Hiába van több munka, az emberek nem elégedettek

Hiába bővül a foglalkoztatás, és indult el a keresetek vásárlóerejének a növekedése az emberek nem elégedettebbek, mint 2013-ban. A KSH...