A gazdasági lapban megjelenő cikk szerzője azt állítja, hogy a képzésre fordítandó pénzeknek a negyven százaléka vándorolt korrupt zsebekbe, húsz százaléka haszontalan képzésekre ment el és legfeljebb a források negyven százaléka fordítódott csak valóban hasznos tréningekre. Szerinte ez konzervatív becslés.

A korrupció e válfaja a rendszerváltás környékén született. A multik megjelenésével ugyanis "olyan készségekre lett hirtelen szükség, amelyekre nem készített fel a szocializmus oktatási rendszere. (...) Ügyes és ügyeskedő vállalkozók kezdték árulni tréningjeiket árakat és minőséget tekintve azonban hatalmas szórással. Ha már kifogytak a döntéshozó jó barátokból, nem volt nehéz megtalálni azokat, akik részesedés fejében szívesen megvettek valójában bármit. Sok nagyvállalat igazgatója "Miszter Tíz Százalék" néven vált hírhedtté" - olvasható a cikkben.

A cikk szerzője úgy tudja, ez a fajta korrupció máig dívik a képzési piacon. Újabban pedig a "HR-esek zsebe telik a megrendelésért cserébe" - állítja. Ezt a beszerzési osztály sem tudja megakadályozni, mert "nehezen paraméterezhető és ellenőrizhető, hogy a célok mikor teljesülnek, és az is nehezen összehasonlítható, hogy a képzés színvonala megüti-e a kívánt mértéket. Ezzel szemben, az, hogy szükség van-e egyáltalán valamilyen képzésre, szubjektív kérdés. Viszont a költést és a teljesítést (pl. óraszám) egyszerű adminisztrálni." - írja az egykori vezető.

A járulékokkal való játék is egy válfaja volt a korrupciónak ezen a szegmensen belül. A kutatás-fejlesztés területén például az innovációs járulék elköltése teremtett papírgyártó cégeket. A rendszerbe iktatott Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek (FAT) sem hozott változást - állítja a cikk írója.

Mint az egykori vezető írja, a "papírgyártás" igazából akkor vált nagyipari méretűvé, amikor a képzési piacon megjelentek az EU-s pénzek. Ekkor már a képzettek körét is bevonták a korrupcióba. A munkanélküliek/képzettek "feladata sokszor csak az, hogy aláírják a jelenléti ívet. Cserébe a tanfolyam idejére jövedelempótló támogatást vagy bért, valamint utazási költségtérítést is kapnak".

"Az uniós támogatásnak csak kisebb része kerül valóban a képzettekhez, a nagyobb rész a képző cég, a megrendelő munkaügyi központ vagy a hátrányos helyzetű munkavállalók képzését támogató alapítvány képviselőinek a zsebébe vándorol" - állítja.

A képző cég és a képzést megrendelő persze nem csak a képzetteknek járó támogatáson osztozik, hanem a tananyagfejlesztés teljes összegén, valamint a képzőknek kifizetett díjazás jelentős részén is - írja cikkében egy már megszűnt felnőttképző cégnek egykori vezetője.

Hvg.hu