Jól és rosszul fizető szakmák: légiirányítótól szakácsig

A statisztika szerint a topon a légiirányítók állnak. Ugyanis a felmért 630 fizikai, illetve szellemi foglalkozásúak közül, 2005-ben, legjobban a légiirányítók kerestek, havi bruttó bérük átlagosan 762 ezer forintra rúgott. Hasonlóan kiemelkedő a bérük a légijármű-vezetőknek.

"Légi" szakmák: Nagy felelősség, szigorú elvárások

"A légiirányítók, pilóták kiemelkedően magas keresete a rájuk nehezedő felelősséggel - egy hiba akár több ember életébe is kerülhet -, pontosabban annak kompenzálásával magyarázható. Magas fizetésüket elősegíti továbbá, hogy az országban elég kevés van belőlük - rendkívül szigorúak nemcsak a szakmai, hanem az egészségügyi elvárások is -, ezért a szakmát gyakorlók egységes bérkövetelésekkel képesek fellépni. De ha nem lépnek fel, a vezetőség akkor is tisztában van azzal, hogy egységes fellépésük óriási költségekkel járna például sztrájk esetén, ezért ügyel a bérekre" - elemzi az ÁFSZ adatait Adler Judit, a Gki Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője.

Élpolitikus: 700 ezer felett, bíró, ügyész 500 ezernél több

A légi szakma képviselőit a törvényhozók, a miniszterek és a politikai államtitkárok követik, havi bruttó 735 ezer forintos keresettel. 642 ezer a légijármű-vezetők bére, a bíróké 579 ezer forint A 600 ezres álomhatárt nem, az 500 ezrest viszont átlépték a bírók (579 ezer forint), az atomerőművi gépkezelők (569 ezer forint) és az ügyészek (515 ezer forint).

"A bírók, ügyészek esetében más a helyzet, mint a légiirányítóknál. Belőlük nincs hiány, viszont nekik egész egyszerűen magas fizetést, és ezáltal anyagi biztonságot, függetlenséget kell biztosítani - a megvesztegetésre irányuló próbálkozások elutasítása érdekében", reagált az adatokra Adler Judit.

Pénzügyi szakmák: 400 ezer körül

A bérlistán a pénzügyi szakma képviselői "csak" a fenti szakemberek után következnek: az adószakértők, szaktanácsadók 415 ezer forintos, a pénz- és hitelgazdasági szervezők pedig 408 ezer forintos keresettel. 400 ezer forint feletti bérrel rajtuk kívül a matematikusok rendelkeztek (401 ezer forint). A könyvvizsgálók, könyvszakértők bére egyébként átlagosan havi bruttó 396 ezer forint volt 2005-ben.

A hosszú karrierút és a nemzetgazdasági szerep a háttérben

"A pénzügyi szakmáknál a pozíció betöltéséhez elvárt több éves szakmai tapasztalat kompenzálásával magyarázható a magas bér. Hiszen ahhoz például, hogy egy munkavállaló adószakértőként vagy auditorként dolgozhasson, minimum hét év szakmai tapasztalat szükséges. Persze az sem mellékes, hogy az utóbbi években lezajlott gazdasági átalakulás során az ágazat az egyik legfontosabb területté lépett elő a nemzetgazdaságban. Képviselői pedig ezáltal jelenleg a legpreferáltabb szakemberek közé tartoznak" - tette hozzá Adler. Fontos megjegyezni, hogy a számok a "teljes bért" mutatják meg, vagyis azt, hogy a juttatásokkal, prémiumokkal együtt mennyit kaptak a szakemberek.

Élvonalban a bányamérnökök, reklámszakemberek

A mérnökök közül kissé meglepő módon a bányamérnökök vezetik a fizetési rangsort 384 ezres havi keresetükkel, őket az üzletkötők (371 ezer forint), a piackutatók, reklámszakemberek, marketingesek követik (356 ezer forint), valamint a jogászok, jogtanácsosok (353 ezer forint), számítástechnikai szervezők (341 ezer forint). Utánuk következnek a gyengeáramú villamosmérnökök (340 ezer forint), a kereskedelmi szervezők (338 ezer forint), humánpolitikai szervezők (337 ezer forint), közgazdászok (334 ezer forint), kohómérnökök (334 ezer forint).

300 ezer felett: informatikusok, vegyész- és gépészmérnökök A statisztika szerint 300 ezer forint feletti bérrel rendelkeznek még a pályaválasztási tanácsadók (328 ezer forint), a szoftverfejlesztők, informatikusok (323 ezer forint), üzemgazdászok (310 ezer forint), nyomozók (309 ezer forint), valamint a gépészmérnökök (308 ezer forint), szakgyógyszerészek (307 ezer forint), növényolaj-gyártók (303 ezer forint), vegyészmérnökök (302 ezer forint) és a statisztikusok (301 ezer forint).

100 ezer forint alatt: cukrásztól a varrónőig

Vannak azonban roszul fizető szakmák is. Százötven, főleg fizikai szakma képviselőjét említi a statisztika, amelyben a bruttó bér 100 ezer forint alatti. érük ugyanis még a bruttó 100 ezer forintot sem éri el. Hogy csak néhányat említsünk: fogászati asszisztens, fogtechnikus, kirakatrendező, cukrász, felszolgáló, szakács, fodrász, kozmetikus, varrónő, vasbetonszerelő, tetőfedő.

Fogtechnikusok: gyanús az alacsony bér...

"A bruttó 100 ezer forint alatti keresetet nyújtó szakmák kevésbé preferáltak a munkaerőpiacon, és többségük betöltéséhez nem szükségesek speciális képességek - elegendő a szakmunkás végzettség. A fogászati asszisztensek esetében a meglepő eredmény reális lehet, ha nem egy magánrendelőben vállalnak munkát, hanem például egy állami szervnél. Viszont ha egy magánrendelőben, akkor valószínűleg ennél jóval magasabb összegű a bérük. A fogtechnikusoknál hasonló a helyzet, vagyis akik magánvállalkozóként dolgoznak, azok valószínűleg nem 100 ezer forint alatti összeget keresnek meg egy hónapban, hanem nagyságrendekkel többet" - tájékoztatott Adler Judit.

Zsebbe fizetés lehet néhány fizikai munkánál

A kutató hozzátette: a fizikai szakmák zömét tekintve (például a vendéglátóipar, építőipar) sem biztos, hogy a havi kereset nem éri el még a bruttó 100 ezer forintot sem. Bár a gyártószalag mellett dolgozókat valóban általában minimálbéren foglalkoztatják, viszont a többi szakember esetében valószínűbb "a zsebbe fizetés", vagyis hogy fizetésük egy részét bevallják az illetékes szerveknek, a bér egy részét pedig nem.

Amitől kereset függ

A fizetések nagyságáról Galasi Pétert, a Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Erőforrás tanszékének tanárát is megkérdeztük. Elmondta, a kereseti arányokat számos tényező határozza meg egy adott időpontban. Ebből a legfontosabb három az iskolai végzettség, a szakképzettség, és a munkafeltételek. "A magas iskolai végzettség jelzi, hogy az egyén képes tanulni, tehát vélhetőleg termelékeny, illetve jó képességekkel rendelkezik. Szintén több a munkabér, ha a munkával járó felelősség magasabb, ha hosszabb a munkaidő, illetve ha hétvégenként is kell dolgozni.

Az adott időpontban a munkaerőpiacon megfigyelhető szakképzettség szerinti bérkülönbségek azt jelzik, hogy a munkaerőpiacon van-e elegendő ilyen vagy olyan szakképzettségű személy. Ha nincs, akkor a bér magasabb, ellenkező esetben alacsonyabb lesz."

A legjobban fizető szakmák: (havi bruttó jövedelem forintban):

Légiirányító 762 221
Törvényhozó, miniszter, politikai államtitkár 735 726
Légijármű-vezető, hajózómérnök 642 691
Bíró 579 601
Ügyész 515 199
Adószakértő, szaktanácsadó 415 507
Számítástechnikai tudományos fogl.(pl.analitik 412 815
Pénz- és hitelgazdasági szervező 408 509
Matematikus 401 889
Könyvvizsgáló, könyvszakértő 396 311
Bányamérnök 384 282
Üzletkötő 371 364
Egyéb magasabb képzetts.igénylő szám.techn.i 360 735
Piackutató,reklám és marketingtevékenységet vé 356 708
Jogász, jogtanácsos 353 909
Számítástechnikai szervező 341 375
Gyengeáramú villamosmérnök 340 934
Kereskedelmi szervező 338 344
Humánpolitikai szervező 337 987
Közgazdász 334 362
Kohómérnök 334 650
Egyéb mérnökök 332 257
Pályaválasztási tanácsadó 328 162
Szoftverfejlesztő, informatikus 323 346
Üzemgazdász, ügyvitelszervező 310 044
Nyomozó 309 083
Gépészmérnök 308 688
Szakgyógyszerész 307 329
Növényolajgyártó 303 370
Vegyészmérnök 302 958
Statisztikus 301 884
Erősáramú villamosmérnök 297 641
Közlekedési mérnök 289 717
Revizor 273 955

...

Százezer alatt:

Fogászati asszisztens 98 977
Fogtechnikus 73 771
Kirakatrend.,dekoratőr,árubemutató 98 896
Cukrász 79 411
Felszolgáló, vendéglátó ipari eladó 75 448
Szakács 91 622
Fodrász, borbély 79 252
Kozmetikus 72 881
Szabó, varrónő, modellkészítő 77 329
Vasbetonszerelő 94 344
Tetőfedő 66 184

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat