Képzés szakképzési hozzájárulásból - nagy ára van a tévedésnek

Dr. Henczi Lajos

Ezen nem is csodálkozom, hiszen magam is úgy látom, hogy csak a nagy tűrőképességgel megáldott HR-esek képesek hibátlanul az adatszolgáltatási csatát megvívni. Az adatszolgáltatás elkészítésekor viszont szembe kell nézni azokkal a csapdákkal is, melyekbe a tárgyév során - többnyire tudatlanul - belesétáltunk.

Miről is van szó? A gazdálkodó szervezetek számára a jogszabály előírja, hogy saját dolgozóik képzése esetén - ha a képzést a szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozták - a tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozóan adatszolgáltatást kell benyújtaniuk. Ezt február 25. napjáig a székhely szerint illetékes, fővárosi vagy megyei kormányhivatal munkaügyi központjának kell eljuttatni.

Az adatszolgáltatás helyességét annak benyújtásától számított 60 napon belül a munkaügyi központ megvizsgálja. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg
ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén a munkaügyi központ írásban - 15 nap alatt teljesítendő - hiánypótlási felszólítást küld a hozzájárulásra kötelezettnek. (A hiánypótlás nem, vagy nem határidőre történő teljesítése esetén a munkaügyi központ az ellenőrzésre vonatkozó előírások szerint jár el.)

Mondhatjuk erre, hogy mi sem egyszerűbb ennél. Elővesszük a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendeletet, annak is az 1. és 2. számú mellékletét, kitöltjük képzésenként az adatlapokat, melyeket a bejelentőlapon összesítünk, s máris hátradőlhetünk. (Megjegyzem persze, hogy már ez a feladat sem egyszerű, hisz a tapasztalatok szerint az adatlapok több mint 90 százalékát hibásan töltik ki!)

Miközben a számsorok egyezőségére figyelünk, szinte fel sem tűnik, hogy az adatlapok sok helyen általános képzésről beszélnek. Látszólag rendben is van, mert minden bizonnyal rengeteg általános célú vezetői tréninget, kommunikációs tréninget, csapatépítő vagy éppen túlélési tréninget szerveztünk. A külső képző intézmény is megnyugtatott bennünket, hogy a tréning általános képzésnek minősül, nem lehet semmi baj az elszámolással. Tessék megnézni - érvelhetnek a képző intézmények vezetői - a képzés bejelentésekor vagy az akkreditációs eljárásban is általános képzésnek tekintettük a szóban forgó képzést.

A bajok viszont pontosan itt kezdődnek és itt keresendő a tévedés forrása is, melynek előbb-utóbb az árát is súlyosan meg kell fizetni. Miért is? Mert az általános képzésre elszámolható támogatási intenzitás kedvezőbb, s legalább 60 százalékos. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervezetek éppen ezért arra törekszenek, hogy a képzéseik típusa általános legyen. Igen ám, de mi is valójában az általános képzés? Erre a kérdésre nagyon nagy számban rossz választ adunk.

A jóhiszeműen elkövetett tévedésünkért - a figyelmetlenségünk mellett - a felnőttképzés és szakképzés rendszere okolható, mely kétfajta általános képzésről beszél:

1. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény szerint a képzés akkor tekinthető általános célúnak, ha az általános műveltség növelését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához. Az a hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet, aki ilyen képzést számol el szakképzési hozzájárulásból, viszont normasértést követ el, s tévedéséért súlyos árat fizet. Ilyen képzésre ugyanis nem lehet szakképzési pénzt fordítani. A szakképzési rendszer ugyanis másfajta értelmezést ad az "általános képzésnek".

2. A fentiekben már citált 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendeletet szerint - összhangban a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározottakkal - az általános képzés olyan képzés, melynek eredményeként nyújtott képesítés nagy mértékben hasznosítható több vállalkozásnál vagy munkaterületeken. Ilyen képzés lehet például egy bérügyintéző OKJ-s képzés.

A 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendeletet szerinti, fentiekben körvonalazott "általános képzéshez" egy olyan úton lehet eljutni, mely kétszer ágazik el. Aki az elágazásoknál eltéveszti a helyes utat, az számíhat a hatóság szigorú fellépésére és nem kevés büntetésre.

Az első elágazásnál három útjelző tábla látható:

általános,

nyelvi vagy

szakmai képzés (OKJ, Egyéb szakmai célú képzés).

Aki ennél az útelágazásnál az "általános" útra téved, az "rossz" úton jár, mivel az ilyen képzések szakképzési hozzájárulásból nem finanszírozhatók. Hogyan győződhetünk meg arról, hogy jó úton járunk-e? Ha nincs kéznél a képzési program, akkor megnézzük a https://finy.afsz.hu adatbázisban (a képzés besorolása oszlopban), hogy mi szerepel a konkrét képzés mellett (Általános, OKJ, Nyelvi, Szolgáltatás, Egyéb szakmai célú képesítés stb.). Az első útelágazásnál a szakmai képzést kell választani, ha el akarunk jutni a valódi "általános képzéshez" amelyre már tényleg lehet szakképzési forrásokat fordítani. (A nyelvi képzésről most nem beszélünk, mert annak finanszírozása egyértelmű.)

A második elágazásnál lévő két útjelző táblán az alábbi feliratok olvashatók:

általános képzés (Á) és

speciális képzés (S).

Nos, a szakképzési hozzájárulással foglalkozó jogszabályok szerint [2003. évi LXXXVI. törvény, 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendeletet stb.] csak a fenti képzés tekinthető általános, a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható képzésnek. Közérthetőbben is fogalmazhattak volna a jogszabályok, pl. nevezhették volna általános szakmai képzésnek az ún. általános képzést.

Ha tehát receptet kívánok adni a választáshoz (és az ennek megfelelő tartalom kialakításához), akkor szakmai képzés besorolást (OKJ vagy Egyéb szakmai célú képesítés) kell adni a hatósági bejelentés során annak a képzésnek, amelyre szakképzési forrást kívánunk elszámolni. (E tekintetben az Általános minősítés jóvátehetetlen zsákutcának számít!) Ha ezt az utat választjuk, akkor még mindig ott van az a kockázatos döntés, hogy általános vagy speciális minősítést adunk-e a továbbiakban a szakmai képzésnek. Azt tapasztalom, hogy a gazdálkodó szervezetek szinte gondolkodás nélkül az általános szakmai képzés minősítést választják, mert arra legalább 60 százalékos szakképzési intenzitás fordítható. (Ebből persze egy utóellenőrzés során még rengeteg probléma származhat!)

Happy enddel is zárhatnám írásomat, de nem tudom, mivel a felnőttképzési intézmények nyilvántartásába (finy) bejelentett képzés minősítése (Egyéb szakmai célú képesítés) az ellenőrző hatóság által - a tartalmi jegyek alapján - átminősíthető, s ilyenkor vissza kell adni a "babaruhát" kamatostul. (Utaltam már rá, hogy a tapasztalatok szerint minden képzést - még egy klasszikusan általánosnak tekintendő vezetői tréninget is Egyéb szakmai célú képesítés címen jelentik be az érintettek.)

Dr. Henczi Lajos főiskolai docens, BGF
a nexONEDU igazgatója