Mester vagy alapképzés? Fej-fej mellett a két képzési szint

A frissdiplomások közül az alap- és az erre épülő mesterképzést körülbelül ugyanannyian tartják hasznosnak: az alapképzést összesen 62 százalék, míg a mesterképzést 68 százalék tartotta kifejezetten hasznosnak. Csak egy-két százalék gondolta úgy, hogy egyik képzés sem éri meg a bele fektetett energiát - derül ki a mediago.org és a frissdiplomas.hu kutatásából. A Continental Automotive Hungary Kft. budapesti gyárának employer branding és toborzási csoportvezetője szerint sok esetben (pl.: szaktudást igénylő mérnöki munkakörök) a mesterképzés megléte nélkülözhetetlen a munkavállaláshoz. "- Nekünk a mérnöki, műszaki kollégákkal kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy a 3 éves képzés nem nyújt elegendő szakmai tudást. Nem elég alapos a tudás ahhoz, hogy valaki ezzel a képzettséggel gyártásban vagy termelésben dolgozni tudjon. Tapasztalataink szerint azok, akik a hagyományos 5 éves képzési rendszerben tanultak, teljeskörűbb tudással rendelkeznek ---- mondta el Bagdy Andrea.

A frissdiplomas.hu tavaszi, országos állásbörze roadshow-ján tapasztaltak alapján ezzel a diákok is tisztában vannak. Rengeteg hallgató jelentkezik mesterképzésre az értékesebb tudás és a könnyebb elhelyezkedés reményében. "- Itt, a miskolci állásbörzén főleg gyakornoki pozíciókat kínálnak az alapszakos gépészmérnök hallgatóknak. Tudom, ahhoz, hogy felelősségteljes munkakörbe kerüljek, mesterdiploma vagy több éves szakmai tapasztalat szükséges. Szerintem ez sokunkat ösztönzi arra, hogy tovább tanuljunk - vázolta helyzetét Tari Tamás, a Miskolci Egyetem végzős hallgatója.

Felsőoktatási intézménytől függetlenül számos börzelátogató szerint mesterdiplomával könnyebb munkát találni. "- Múzeum pedagógusként nagyon nehéz Szegeden elhelyezkedni, ezért gondolkodom rajta, hogy jelentkezem mesterképzésre. Számomra remek lehetőség lenne például, ha valamilyen gyakorlatiasabb képzéssel ---- esetleg informatikával ---- tudnám párosítani az alapdiplomám. Így biztosan el tudnék helyezkedni - --- állítja Tapodi Tünde, andragógia szakos hallgató.

Számít a tudás vagy a bérnövekedés a fontos? ---- a mesterképzés előnyei a hallgatók és a munkaadók szemével

Teljes mértékben megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, miért tartják hasznosnak a mesterfokozatot a frissdiplomások. A válaszadók elsősorban a megszerzett elméleti tudás és az MSc képzés szemléletmódja miatt jelentkeznek mesterképzésre, de fontos számukra a munkabér és a kapcsolatépítés is. - "Szerintem minden frissdiplomásnak szempont a fizetés. Hazudik, aki azt állítja, hogy nem. Én is mesterszakon folytatom a tanulmányaimat, mert így több lehetőségem lesz elhelyezkedni. Szeretnék olyan helyen dolgozni, ami nem kényszermegoldás, és jól is keresek vele - mondta el Margitai Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatója.

A British American Tobacco kiválasztási specialistája szerint az MSc képzés mindenképp előnyhöz juttatja a hallgatókat a munkaerőpiacon. - "Ez egy hosszú távú befektetés, mely biztosan megtérül. Egyrészt, mert a mesterképzés során több gyakorlati tárgyat tanulnak a hallgatók, másrészt, mert a mesterképzésben való részvétel a hallgatók csak kis százalékának adatik meg, így azt gondolom, hogy a munkaerőpiacon hosszú távon versenyelőnyt fog jelenteni, ha valaki rendelkezik mesterdiplomával" - ---foglalta össze véleményét Baky Mónika.

Az viszont világosan kiderült a statisztikákból, hogy nemcsak a fizetés, hanem a tudás is legalább annyira fontos a diákoknak. A válaszadók 29 százaléka a megszerezhető ismeretek, 27 százaléka a magasabb jövedelem és 18 százaléka az értékes tapasztalatok miatt értékelte többre a mesterdiplomát. Az Audi Hungária Motor Kft. személyügyi marketing team koordinátora szerint is a plusz tudás adja a képzés értékét: - "A BSc képzés alapvetően jó szakmai alapot nyújt, viszont az MSc képzéssel teljesedik ki igazán a tudás. Ezért azoknak, akik specialistává akarják képezni magukat, mindenképpen azt tanácsolom, hogy szerezzenek mesterdiplomát - ---hangsúlyozta Rónaszéki Balázs.

Az egyértelmű előnyök ellenére a kérdőívet kitöltők közül csak 39 százalék tervezi, hogy mesterképzésre megy a közeljövőben és csak egy harmaduk jelentkezne azonnal, a BSc diploma megszerzése után ugyanarra a szakirányra, amit alapképzésben elvégzett. - "BA képzés után nem tervezem, hogy mesterdiplomát szerzek. Egyszerűen nem engedhetem meg magamnak, hogy még két évet nappali tagozaton tanuljak. Szeretnék már dolgozni, és megteremteni az egzisztenciámat. Ráadásul egy munkahelyen rengeteg gyakorlati tudásra tehetek szert, amire az egyetemek nem fektetnek elegendő hangsúlyt - állítja Egyed Boglárka, aki alkalmazott matematikusnak tanul az ELTE Természettudományi karán. A felmérésben résztvevők 13 százaléka szintén a tapasztalatszerzés miatt nem tanul tovább, pedig idén az alapképzéssel ellentétben a mesterképzés államilag támogatott férőhelyeit nem csökkentették (összesen 18 600 tanuló szerezhet mesterdiplomát költségtérítés nélkül 2012-ben), így lenne lehetőség és alkalom a tudás mélyítésére.

Összességében elmondható, hogy az alapszakos hallgatók jelentős része szerint a diploma megszerzése után célszerű kipróbálni magukat a munka világában, mivel a mesterképzés ideje alatt a hazai felsőoktatási intézmények nem adnak elegendő teret a gyakorlati tapasztalat megszerzéséhez. A válaszadók többsége szerint azért előnyös az MSc diploma megszerzése is, mert az többlettudást és jellemzően magasabb fizetést is jelenthet majd a munkavállalás során, de csak abban az esetben, ha az releváns szakmai tapasztalattal is párosul.