Mi kell a kisgyermekes szülőknek, hogy visszatérjenek dolgozni?

A projekt számokban

A Munka kisgyermekkel projekt célja, hogy segítsen a kisgyermekes szülőknek visszatérni a munka világába, illetve hogy támogatást nyújtson a cégeknek az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásában. "A program 2012. május elsején indult, eleinte 200 bevont szülővel terveztünk" - mondta el Kálmán Edina, a projekt vezetője. "Akkor harminc cégtől kaptunk együttműködési nyilatkozatot, ma már háromszázhúsz cég vesz részt a programban. A 2012 szeptembere óta jelentkezett körülbelül hétszáz kisgyermekesből kettőszáznyolcvan szülő vesz igénybe képzési és munkaerő-piaci szolgáltatásokat (közülük nagy örömünkre két apuka is), százhúsz édesanya pedig talált már állást. A százhúszból körülbelül ötvenen vannak, akik atipikus foglalkoztatási formában dolgoznak: ők már korábban is olyan cégnél voltak állományban, ahol ismert volt az atipikus foglalkoztatás fogalma, nekik viszont ilyen jellegű munkaformának az alkalmazására az esetek többségében nem volt lehetőségük."

A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan kisgyerekes szülők, akiknek leginkább a kevert típusú munkarend felel meg: egyes cégeknél arra is van lehetőség, hogy fix munkaidőben, de távmunkában dolgozzanak a kisgyerekesek. Az elmúlt másfél évben olyan is előfordult, hogy egy cég azzal kereste meg a projekt vezetőit, hogy nekik részmunkaidős irodavezetőre van szükségük. Mivel a cég még növekedési pályán van, eleinte nem volt szükség főállású kollégára - aztán ahogy nő a cég, vele együtt nő a munkavállaló gyereke is, így az édesanya egyre többet tud majd dolgozni - ez egy ideális felállás mindenkinek.

A projekt szakaszai

A Közép-Magyarországon megvalósuló kísérleti projekt három szakaszból épült fel: az első szakaszban kutatások folytak arra vonatkozóan, hogy hogyan is viszonyulnak a cégek a kisgyerekes szülők alkalmazásához. Érdekes módon a felmérésekből az derült ki, hogy a megkérdezett cégek 50 százalékánál van olyan alkalmazott, aki valamiféle atipikus formában dolgozik, holott a KSH adatai szerint a munkavállalók mindössze 7 százaléka áll ilyen módon alkalmazásban. Nyilván itt azért születtek kedvezőbb adatok, mert a kutatás kifejezetten Közép-Magyarországra koncentrált, valamint a válaszadó cégek közül is azok vettek részt szívesebben egy ilyen felmérésben, ahol valamiféle kezdeményezés már van a kisgyerekesek munkakörülményeinek kedvezőbbé tételére.

A második szakaszban felmérték a valós munkáltatói igényeket: mely feladatokra keresnek kifejezetten kisgyerekeseket. Ezzel párhuzamosan fel kellett készíteni a szülőket: sok év hiányzás után vissza kellett vezetni őket a munkaerőpiacra.

Végezetül, a most folyó záró szakaszban az eredmények feldolgozása folyik, valamint annak kérdése, hogy miként lehetne folytatni a programot, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy ezen a téren keletkezett egy társadalmi hézag, amit még senki nem tömött be. "A Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve feldolgozzuk a kisgyerekes szülőkről összegyűjtött információkat, így még részletesebb képet kapunk majd a programunk hatékonyságáról"- mondta Kálmán Edina.

A felmérésből az is kiderült, hogy bár sok cég egy szűk rétegnek ugyan biztosítja az atipikus foglalkoztatást, de annak alkalmazása nem általános: a kisgyerekeseknek lehetővé teszik, de akik például betegápolás miatt szeretnének részmunkaidőben dolgozni, vagy egyszerűen koruknál fogva fáradtabbak, azok sok esetben nem dolgozhatnak így. Holott ez lenne a valódi foglalkoztatási modellváltás - ha bárki, aki szeretne, így dolgozhatna. A konferencián elhangzott, hogy sok cég és kisgyerekes szülő átmeneti állapotnak gondolja a részmunkaidőt, a távmunkát - azaz ez csak egy átmeneti megsegítése az adott élethelyzetben lévő munkavállalónak.

Számszakilag is megéri

"Amikor egy cég úgy dönt, hogy felvesz egy új munkaerőt, akkor először azt mérlegeli, hogy kit érdemes alkalmazni, ha pusztán a számokat nézik" - mondta Torday Erzsébet a Nexon Kft. leszállítási tanácsadója. "Ekkor rögtön kitűnhet, hogy megéri kisgyermekes munkavállalókat alkalmazni, hiszen a cég számára ez anyagi kedvezményeket jelent." A munkáltatónak ugyanis előnyös kisgyerekest alkalmazni, a gyedről, gyesről való visszatérés után szociális hozzájárulási adó kedvezményeket vehet igénybe a munkavállaló után - ez egyébként már korábban 2013. január elseje óta létező kedvezmény. A foglalkoztatás első két évében 27 százalék, míg a harmadik évében 14,5 százalék a kedvezmény mértéke. A gyed extrával a legalább háromgyerekesek további kedvezményben részesülnek: az első három évben 27, míg a negyedik évben 14,5 százalékos kedvezmény illeti meg őket.

Emellett az is segítheti a munkába való visszatérési kedvet, hogy a családi adókedvezmény már nem csak a befizetendő adó, hanem a befizetendő járulékok terhére is igénybe vehető. Korábban sokan elestek az adókedvezménytől, ugyanis alacsony jövedelmük miatt nem is volt annyi adójuk, hogy igénybe tudják venni azt.

Torday Erzsébet szerint a cégeknek most érdemes átvizsgálni, hogy vannak-e olyan gyeden lévő kollégák, akik visszajönnének dolgozni, mert utánuk ezek a kedvezmények vehetők igénybe - sőt a már dolgozó állományt is érdemes átvizsgálni, mert előfordul, hogy már hónapok óta dolgozik a visszatért kismama, a cég mégsem igényelte utána az elérhető kedvezményeket.

Dolgozni gyed mellett

Ozvári Ádám, a Motiváció Alapítvány jogásza szerint a gyed extra fő újdonsága az ellátás igénybevétele mellett folytatható munka, ezért mostantól a kisgyerekeseknek is jobban megéri visszamenni dolgozni. A gyed extrának köszönhetően mostantól nem vész el a juttatás, ha a kismama visszamegy a munkahelyére - annak folyósítása mellett mostantól korlátlan időtartamban van lehetőség dolgozni. Ennek köszönhetően, várható hogy a kisgyerekes anyukák újra megjelennek a munkaerőpiacon, szívesen visszatérnének a munkahelyükre. "Míg korábban a legtöbb kisgyerekes átgondolta, hogy érdemes-e lemondani a gyedről és dolgozni, addig ma már nem kell választani. Azért is jár előnyökkel hamar visszatérni, mert így az anyuka nem esik ki hosszú időre a munkából" - mondta Torday Erzsébet.

Persze a másik oldalról erősen otthontartó tényező lehet a kisgyerekesek körében, hogy ezentúl nincs kizárva a többes ellátás: ha valakinek a két gyereke között 1-2-3 év a korkülönbség, akkor eddig valamelyik ellátásról le kellett, hogy mondjon. Ez most már nincs így: mindkét gyerek után meg fogja kapni az ellátásokat.

Ozvári Ádám arról is beszélt, hogy mely foglalkoztatási formák lehetnek ideálisak a kisgyerekesek számára, mit is jelent pontosan a rugalmas és a kötetlen munkaidő, a részmunkaidő, a job-sharing vagy a távmunka. A jelenlévő cégek részéről nagy érdeklődés mutatkozott a job-sharing iránt, ugyanis ezt a munkaerőpiacra történő visszavezetés nagyon jó eszközének tartják. Abban egyetértettek, hogy a megosztott munkakör csak nagyon jó párosok esetén, és valószínűleg csak egy átmeneti időszakban tud jól működni.

A kisgyermekesek munkavállalását, még ha a gyerek óvodába, iskolába jár is, nagyban nehezíti az, hogy a gyerekeket milyen időbeosztással lehet az intézmények gondjaira bízni. A betegségek, egyéb szülői feladatok pedig tovább nehezíthetik a helyzetet. Holott több kutatás is azt mutatja, hogy a kisgyerekes szülők nem dolgoznak kevésbé hatékonyan, mint gyermektelen kollégáik: nem tartanak kávészüneteket, munkaidejük során keményen dolgoznak, gyorsabbak és jobban szerveznek - ezért nem feltétlenül csak a munkahelyen eltöltött időt kellene számolni esetükben. Éppen ezért ideális számukra az otthonról végezhető munka, a rugalmas és a kötetlen munkaidő.