Munkaerő-piaci körkép az Európai Unió tagállamaiban - Szlovénia

A statisztikai hivatal előrejelzése szerint a jelenlegi több mint 80 ezer főt kitevő munkanélküliség az év végére elérheti a 120 ezret is. A kormány az idén összesen 600 millió eurót fordított a gazdasági válság negatív következményeinek az ellensúlyozására, egyebek mellett munkahelymegtartó programokra. Ennek ellenére a lakosság körében egyre nagyobb az elégedetlenség a növekvő elbocsátások miatt.

Az EU tagállamok állampolgárainak foglalkoztatása

Szlovéniában a régi és az új EU tagállamokból, valamint az EGT országokból érkező állampolgárok álláskeresése és munkavállalása ugyanolyan feltételekkel működik, mint az ország hazai munkavállalóinál. Így a magyar munkavállalóknak nem kell munkavállalási engedélyért folyamodniuk. A munkaadót csupán a 8 napon belüli bejelentési kötelezettség terheli, amelyről az európai uniós tagállamok állampolgárai és hozzátartozóik nyilvántartásának tartalmáról és módjáról rendelkező szabályzat rendelkezik (Ur. l. RS 45/2004).

Az EU és EGT tagállamok állampolgárainak a Szlovén Köztársaságban törvényesen tartózkodó családtagjai a teljes jogú tagság első napjától szabadon mozoghatnak az ország munkaerőpiacán. Hozzátartozónak minősül a házastárs és a 21 évnél fiatalabb, illetve az eltartott családtag.

A Szlovéniában tanuló nappali tagozatos diákok a "Student Service" segítségével végezhetnek munkát alkalmi jelleggel, illetve egyéb helyeken 4, illetve magasabb óraszámban is. A szlovén munkaügyi szervezet segítséget nyújt álláskeresés, illetve pályaválasztás esetén, továbbá a magán-munkaerőközvetítők és személyi tanácsadó cégek is megkönnyítik az álláskeresést. Álláshirdetéseket leginkább a „Delo” és a „Dnevnik” napilapok keddi és szombati számaiban találhatunk, de a különböző régiós kiadványokban is lehet betöltésre váró álláshelyeket találni.

Az EU-n kívüli tagállamok állampolgárainak munkavállalása

A munkavállalási és a munkavállalás miatti tartózkodási engedély két különböző, de összefüggő okirat. A jogszerű szlovéniai munkavállaláshoz és tartózkodáshoz mindkét engedély megléte szükséges. A foglalkoztatási intézet által kibocsátott munkavállalási engedély lehetővé teszi a külföldieknek a szlovéniai munkavállalást, illetve foglalkoztatást, míg a külföldi leendő lakhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal által kiadott tartózkodási engedély az országba való belépéshez, tartózkodáshoz szükséges. A tartózkodási engedély kiadásának feltétele rendszerint az azonos időre kiadott munkavállalási engedély megléte, ha az idő előtti megszűnik, akkor a tartózkodási engedélyt megvonják.

Szlovéniába tanulmányi céllal, illetve különös ok nélküli tartózkodás címén is lehet érkezni. A tanulmányi célú tartózkodásra kiállított engedély a tanulmányok időtartamára szól, de legfeljebb egy évig érvényes, de igény esetén meg lehet hosszabbítani. A tanulmányi célú tartózkodás feltétele az oktatási intézmény által igazolt hallgatói jogviszony, valamint teljes körű egészségbiztosítás és megélhetéshez szükséges anyagi fedezet. A különös ok nélküli tartózkodás teljes körű egészségbiztosítás és megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolásához kötött.
A Szlovéniában tartózkodás lehetősége akkor tagadható meg, ha a külföldi állampolgár veszélyezteti a köz- vagy nemzetbiztonságot, közegészséget.

Munkavállalási engedélyek

Szlovéniában különbség van a foglalkoztató által kérelmezett engedély és az egyéni munkavállalási engedély között, de a foglalkoztatás fajtája lehet még munkaengedély is. A munkavállalási engedélyt rendszerint a foglalkoztató kérelmére, foglalkoztatási, illetve munkaengedély formájában lehet kiadni, és a külföldi számára egy pontosan megadott foglalkoztatónál teszi lehetővé a munkavállalást, illetve foglalkoztatást. Bizonyos törvényes feltételek mellett azonban maga a külföldi is folyamodhat munkavállalási engedélyért, és az ily módon beszerzett egyéni munkavállalási engedéllyel, szabadon vállalhat állást, illetve munkát.

Foglalkoztatási engedély

A foglalkoztatási engedély iránti kérelmet a szlovéniai székhellyel, illetve lakhellyel rendelkező foglalkoztató nyújtja be a foglalkoztatási hivatal illetékes területi kirendeltségénél. A foglalkoztatási engedélyt a hivatal négy hónapra adja ki, amely a foglalkoztató ismételt kérelmére meghosszabbítható. A sportolók, művészek, tudósok, lektorok foglalkoztatási engedély iránti kérelmét is a munkáltató nyújthatja be a hivatalnál. Ezekhez a tevékenységekhez a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatához nem kötött foglalkoztatási engedély tartozik.

Egyéni munkavállalási engedély

Szlovéniában egyéni munkavállalási engedélyért folyamodhatnak a foglalkoztatási intézet központi hivatalánál a menekültek, az önfoglalkoztatottak, a szlovén és a külföldi állampolgárok közeli hozzátartói, a szlovén kivándoroltak, illetve leszármazottjaik, az országban három éve, megszakítás nélkül foglalkoztatott önfoglalkoztatott külföldiek és az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek. Ez az engedélyfajta általában egy évre szól, de meghosszabbítható.

Munkaengedély

Munkaengedélyre van szükség a határon átnyúló szolgáltatások végzéséhez, a személyek társaságon belüli mozgásához, a kihelyezett dolgozóknak az egyes feladatok teljesítéséhez, a képzésekhez és továbbképzésekhez, az idénymunkához, a vezető beosztásúak munkavégzéséhez és a külföldiek szerződéses szolgáltatásvégzéséhez.

Minimálbér, adózás

Szlovéniában 2008. március 1. óta a minimálbér összege bruttó 566,53 euró. A szlovén statisztikai hivatal adatai szerint 2007-ben átlagosan havonta 834,5 eurót (bruttó 1285 euró) vihettek haza az ország munkavállalói.

Személyi jövedelemadó fizetésére köteles minden természetes személy, akinek lakóhelye Szlovéniában van, s adóköteles jövedelmét az adott adóévben az ország területéről kapja. Adófizetésre kötelezettek ezen felül azon természetes személyek is, akiknek lakóhelye nem Szlovéniában található, de 6 hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak az ország területén és adóköteles jövedelmüket is innen kapják.

Szlovéniában háromsávos személyi jövedelemadóval lehet számolni a béreket. A jövedelemadó 16 százalék 6 800 euró adóalapig, 27 százalék 6 801 és 13 600 euró adóalap között, illetve 41 százalék 13 601 euró adóalap felett. Szlovéniának azonban számos országgal van érvényben kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, amely megtekinthető a szlovén pénzügyminisztérium honlapján.

Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítás kiterjed a fogyatékosság, az anyaság, a betegség, az ápolás és gondozás, valamint a munkanélküliség területére is. A munkavállalókat és hozzátartozóikat a szlovén társadalombiztosítási rendszer kötelező jelleggel biztosítja. Természetesen bárki köthet pótbiztosítást vagy tagja lehet bármely magán-nyugdíjpénztárnak is.

A szlovén társadalombiztosítási rendszer a munkavállalók és az egyéni vállalkozók által befizetett járulékokon alapul. Alkalmazottak esetén a járulékok fizetése a munkáltató és a munkavállaló által közösen történik. A tb-járulék mértéke a bruttó havi fizetés százalékában a munkavállaló részéről 22,1 százalék, a munkáltató részéről pedig 16,1 százalék.

Egészségbiztosítás

Szlovéniában biztosítottnak számítanak az alkalmazottak, az egyéni vállalkozók, valamint a nyugdíjasok, továbbá az ő közeli családtagjaik, amennyiben saját jogon nem biztosítottak. Európa több más országához hasonlóan "kétpilléres" egészségbiztosítási rendszer működik az országban, ahol a kötelezően fizetett egészségbiztosítást többletszolgáltatásokra feljogosító, önkéntes biztosítással lehet kiegészíteni.

A kötelező egészségbiztosítás a kezelés költségeit a legtöbb betegség esetén fedezi, azonban nem minden esetben és nem teljes körűen. A kötelező biztosítás csak a gyermekek, tanulók és bizonyos betegségekben szenvedők esetén fedezi az orvosi kezelések teljes költségét. A szlovén egészségügyi rendszerben a betegek által fizetendő önrész mértéke háziorvosi kezelések esetén 5-20 százalék, kórházi ellátásnál pedig legfeljebb 15 százalék lehet.

A kötelező egészségbiztosítás terhére az orvosi ellátásokat csak az egészségbiztosítási kártya bemutatásával lehet igénybe venni. A kártya hiányában a kezelés teljes költségét meg kell téríteni, de a sürgősségi ellátások kivételt jelentenek. A kártya érvényessége három hónapig, gyermekek és nyugdíjasok esetén egy évig szól. Az érvényesség az egészségügyi intézményekben elhelyezett önkiszolgáló terminálokon keresztül hosszabbítható meg.

Családi támogatások

A szülési szabadság időtartama 105 nap, amely a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kezdődik. A szülési szabadság ideje alatt a munkavállaló az előző 12 hónapban kapott átlagos munkabérének megfelelő összegre jogosult.

Az édesapák összesen 90 nap "apasági szabadságra" jogosultak. Ebből 15 napot a gyermek születését követő hat hónapon belül kell felhasználni, a fennmaradó időt pedig a gyermek harmadik születésnapját megelőzően. Az első 15 napra a munkabér 100 százalékát folyósítják, a fennmaradó 75 napra viszont nem jár térítés - igaz a munkavállaló társadalombiztosítási járulékait erre az időre is fizetik.

A szülési szabadság leteltét követően a szülők egyike további 260 napig maradhat otthon a gyermekkel. Erre az időtartamra szintén az előző 12 hónap átlagbére alapján meghatározott összegre jogosult a szülő, amely nem lehet alacsonyabb a minimálbér 55 százalékánál, ugyanakkor nem haladhatja meg a szlovén átlagbér 2,5-szeresét. A jogosultság időtartama meghaladhatja a 260 napot ikrek születése, korai szülés vagy fogyatékos gyermek születése esetén, illetve ha a szülők már nevelnek legalább kettő, nyolc évnél fiatalabb gyermeket.

A szülési és apasági szabadság idején folyósított juttatásokra, valamint a gyermekgondozási díjra minden, társadalombiztosítással rendelkező munkavállaló jogosult, függetlenül a szolgálati idejének hosszától.
Szülési segély is igényelhető egyszeri támogatásként, a szülést követő 60 napon belül, melynek összege 2007-es adatok alapján 250,26 euró.

A családi pótlékra való jogosultság feltétele, hogy a család egy főre eső jövedelme ne haladja meg az aktuális évi szlovén átlagkereset 99 százalékát. A családi pótlékra 18 év alatti gyermekek, illetve nappali tagozaton tanuló 18-26 év közötti hallgatók után jogosultak a szülők. Egyes esetekben 26 év feletti gyermekek után is jár még családi pótlék. Ilyen eset, ha a gyermek a képzés hossza, katonai szolgálat vagy súlyos betegség miatt nem tudta 26 éves koráig befejezni az első felsőfokú képzést.

A családi pótlék összegét havonta a gyermekek száma és a család egy főre eső jövedelme alapján határozzák meg. 2008. július 1-jei adatok alapján, ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg a 192,72 eurót, akkor az első gyermek után járó támogatás mértéke 110, 41 euró, második gyermek után járó támogatás mértéke 121,45 euró, harmadik gyermek esetén pedig 132,50 euró. A családi pótlék mértéke a jövedelem emelkedésével folyamatosan csökken, 963,59-1271,94 euró közötti egy főre eső jövedelem esetén az első gyermek után járó támogatás mértéke már csak 19,20 euró.

Szlovéniában további családi támogatásokat igényelhetnek a nagycsaládosok és a fogyatékos gyermeket nevelő szülők.