Munkanélküliség: tehetetlenek a kormányok?
Az aktív munkakeresésre és a munkaerőpiac dinamizálására kell költeniük a kormányoknak, ha mérsékelni akarják a magas munkanélküliséget - vélik a HR Portálnak nyilatkozó munkaügyi szakértők, akik szerint a közmunka legfeljebb átmeneti és kiegészítő eszköz lehet. Több százalékos javuláshoz azonban már elengedhetetlen a gazdasági növekedés is, amelyet leginkább beruházásbarát környezettel és helyes adópolitikával lehet ösztönözni.
A HR Portálnak nyilatkozó szakértők szerint válság idején azzal lehet mérsékelni a munkanélküliség szintjét, ha a kormányok támogatják az aktív munkakeresést. Sokkal többet és sokkal szervezettebben kell ugyanis költeni a munkanélküliek képzésére - hívta fel a figyelmet Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint nem segíti a munkanélküliség elleni harcot az a magyar trend, miszerint a munkanélküliek egyre rövidebb ideig és egyre kevesebb pénzt kapnak az államtól. A mostani törvények szerint ugyanis a korábbi kilenc hónap helyett már csak legfeljebb három hónapig jár álláskeresési járadék, amelynek összege nem lehet több napi 3100 forintnál.
Az Európai Unió tagállamai közül azok az országok tudták alacsonyan tartani a munkanélküliséget, amelyek sokat fordítanak az állástalanok támogatására és képzésére, valamint amelyeket kevésbé érintett meg a válság. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát ennek megfelelően Ausztriában (4,3 százalék), Luxemburgban (5,4 százalék) és Hollandiában (5,5 százalék) regisztrálták. Hárs Ágnes szerint ugyan országonként eltérnek a technikák, de általában az alacsony munkanélküliséghez három feltételnek kell teljesülnie: egyrészt az adott országnak működő gazdasággal kell rendelkeznie, már a válság előtt segítenie kell a munkanélkülieket, a válság kirobbanása után pedig még többet kell az állástalanokra költenie.
A szakértő szerint a közmunka csak kisegítő eszköz lehet a munkanélküliség elleni harcban, miután a közmunka drága és "sehová nem vezető" foglalkoztatási forma. A tapasztalatok szerint ugyanis a legtöbb közmunkás nem kerül vissza az elsődleges munkaerőpiacra, hanem csak átmenetileg jut munkalehetőséghez.
Bizonyos országokon azonban még az állástalanok képzése sem eredményezne drasztikus javulást. Spanyolországban például 26,2 százalékosra nőtt a munkanélküliség azt követően, hogy a nemzetgazdaság egyik ágazata szinte teljesen leállt. A néhány évvel ezelőtti spanyol gazdasági bumm egyik húzóereje ugyanis az építőipar volt, amely képes volt a nagyszámú munkaerő felszívására. A válság kirobbanása után azonban lenullázódtak a megrendelések, így a munkanélküliség is megugrott.
Hasonlóan kilátástalan a görögök helyzete, ahol a kormányzatnak 25,4 százalékos munkanélküliséggel kellene megbirkóznia, miközben a kiadásokat a végletekig vissza kell fogniuk. Ezeknél az országoknál - hasonlóan Portugáliához és Ciprushoz - nincsenek olyan gazdasági tartalékok vagy erőforrások, amelyek rövid időn belül képesek lennének csökkenteni a munkanélküliséget, így feltehetően tartós lesz az állástalanok magas aránya.
Más a helyzet azonban az Egyesült Államokban, ahol a hivatalos statisztikák szerint 7,9 százalékos a munkanélküliségi ráta. Az amerikai munkanélküliek szerkezetével az a probléma, hogy csak egy szűk részük számít jól képzettnek. Őket a válság enyhülése után szívesen visszavennék a cégek, de a szakképzetlen társaik jóval kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Őket legfeljebb az építőiparban, állami beruházásoknál, vagy a kisvállalkozásokban lehetne foglalkoztatni, utóbbihoz viszont arra lenne szükség, hogy nagyobb mértékben nőjön a belső fogyasztás.
Az amerikai munkanélküliség viszont kezelhető lenne nyíltan protekcionista jelszavakkal, valamint ha hazatelepítenék a nagyvállalatok fizikai termelését. Az USA teljesítményét ugyanis nagyban rontja, hogy a nagyobb cégek mind külföldön dolgoztatnak, így pedig a határokon kívül teremtenek munkahelyeket is. A frissen megválasztott Obama munkahelyteremtést célzó terveiben emiatt adókedvezménnyel csalogatná haza az elmúlt 30 évben külföldre menekült vállalatokat. A demokrata politikus emellett az állami beruházásokra is hangsúlyt helyezne, hosszabb távon pedig az új technológiák kiaknázása lenne a célja.
Bár Japánban a munkanélküliség viszonylag alacsony (4,5 százalék), az ifjúsági munkanélküliség ennek kétszerese, s nagyon sok fiatal dolgozik hosszabb távú munkaszerződések nélkül, bizonytalan jövő elé nézve. Japánban a korábban fellépő munkanélküliséget hatékonyan kezelték a bedolgozói hálózat szélesítésével, ez a foglalkoztatási forma a szigetországban 10 százalékra tehető. Az otthon végzett munka előnye, hogy jelentősen csökkenthetők a vállalatok működési költségei, az elbocsátással járó kiadások pedig lenullázhatók.
Hasonlóan rugalmas az Egyesült Államok valamint Nagy-Britannia munkaerőpiaca is. Ott ugyanis az oktatási rendszerben olyan képesítést szereznek a fiatalok, amellyel - munkanélküliség esetén - bármikor átképezhetők valamelyik másik szakmára. Ennek köszönhetően a munkavállalók csak pár hónapig lesznek munkanélküliek, a legtöbben hamar elhelyezkednek. Hárs Ágnes szerint a magyar munkanélküliségi helyzet javításának éppen a kompetenciahiány az egyik legfőbb akadálya. A magyar állástalanok ugyanis gyakran túlságosan speciális képzést kaptak, holott arra lenne szükség, hogy egy széleskörű alapot sajátítsanak el, amelyet a munkahelyen egészítenek ki a munkavégzéshez szükséges tudással.
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.05.16Atipikus foglalkoztatási formák – Dr. Bankó Zoltán Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk
A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk
Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk
- Ezért sérül a siket és nagyothalló emberek esélyegyenlősége a munka világában 1 hete
- A kormány mindent megtesz a bérek növekedéséért, de nem becsülik a dolgozókat? 1 hete
- Minden ötödik magyarországi német vállalat leépítést fontolgat idén 2 hete
- A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon (2021. március-2024. március) 2 hete
- Megérkeztek a KSH adatai: emelkedett a munkanélküliségi ráta 2 hete
- NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját 2 hete
- Jobban aggódnak a munkájukért a magyar dolgozók, mint tavaly év végén 2 hete
- A tartós álláskeresők elhelyezkedését segítő inkubátor program indul 3 hete
- Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult 3 hete
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 4 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 4 hete