- A coachingnak különböző fajtáit ismerhetjük: shadow coaching, business coaching, team coaching és most itt van az akcióorientált coaching is. Mit takar pontosan ez a kifejezés? Mitől akcióorientált egy coaching?

- A coaching jellege szerint és az alkalmazott módszerek szerint is osztályozható. A life és business jelző arra vonatkozik, hogy kikkel dolgozunk, milyen környezetben. Módszertanilag is sokféle iskolát lehet megkülönböztetni: gestalt alapú, analitikusan orientált vagy éppen akcióorientált. Én is business coachnak tartom magam, ha éppen vezetővel dolgozom és egy ilyen folyamatban is lehet life elágazás, ha a közös munka ezt igényli.

Az akcióorientált coaching során a vezető saját tapasztalataiból, eddigi akcióiból indulunk ki és egy olyan folyamattá alakítjuk a coachingot, amely egyértelműen megmutatja az egyénben és a szervezetekben rejlő fejlesztési lehetőségeket és irányokat, ez természetesen több irányzatra is jellemző, a specialitásunk abban van, hogy ezt a kérdést hogyan oldjuk meg. Az akcióorientált jelző mögött a morenoi pszichodráma viszonyulása az emberi viselkedéshez, színházi gyakorlatomból kialakított megoldási módok és a zen buddhizmus rinzai irányzatának alapvetései húzódnak meg.

- Tehát az akcióorientált coaching is lehet executive, business vagy éppen life. Milyen filozófiai háttér húzódik meg az akcióorientált coaching mögött?

- A coaching stílus kialakításakor minden iskola olyan irányt határoz meg, mint amilyen szaktudással rendelkeznek az oktatók. Az általam kialakított akcióorientált coachingban, egy kompakt coaching módszerré integráltam a monodramatikus módszereket, a playback színház technikáit és a zen buddhizmus rinzai irányzatának gondolkodásmódját. Vegyük ezeket sorra: a monodramatikus technikákat a pszichodráma eszköztárából integráltam. Itt a filozófiai háttér az, hogy az ember drámai lény, nem epikus, vagyis az elmesélés mögött olyan rejtett motívumok jelenhetnek meg, amelyek legalább olyan fontosak, mint a látható tények. A coachok a playback színház technikái által képesek lesznek a vezető szavai mögötti valós üzenetet meghallani és a vezető által is meghallhatóvá, felismerhetővé tenni. A mondanivaló rejtett üzenetéből sok információt meríthet a coach, például a beszéd intenzivitása a motivációs szintről is árulkodhat. A coachok emellett a neutralitás szemléletét is követik, vagyis el kell fogadniuk, hogy minden történet igaz és félre kell tudni tenniük előítéleteiket. Ez a munka tele van paradoxonokkal. Segítséget várnak tőlünk és mi nem segítünk, hanem megmutatjuk, hogyan segítsen valaki önmagának. A zen buddhizmus tanított meg erre a paradox gondolkodásra, és ettől lesz a közös munka hatékony. Ebben a szakmában nagyon fontos a lényeglátás, ezekkel a technikákkal a coach aktív jelenlétét tudjuk fejleszteni.

- Milyen módszereket alkalmaznak az Akcióorientált Coaching Akadémián?

- Az akcióorientáltság több szempontból is jellemzi azt a coachingot, amit akadémiánkon oktatunk. Egyrészről a vezető külső és belső világának párhuzamos és harmonikus fejlesztését jelenti, vagyis a vezető tudatosabb gondolkodására és a környezetének alakítására is figyelmet fordítunk. Másrészről több monodramatikus technikát is alkalmazunk, ilyen például a két szék technika. A monodráma ebben az esetben a pszichodráma egyik speciális ágát jelenti. Tehát olyan technikákat is használunk, amelyek a verbális szinten megközelíthető és fejleszthető világokon túli érzések, motívumok kifejeződését és megnyilvánulását is segítik.

- Mi történik a két szék technika alkalmazása során?

- A vezető különböző helyzetek gyakorlásán keresztül fejleszti önmagát. A két szék technika többek között problémamegoldásnál vagy vezetői dilemmák megoldása során segít, a belső beszéd a technika által felerősödik, végül megoldást kínál. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Ha már nyilvánvalóvá vált a coach számára, hogy az a kérdés, amit a vezető hozott, ezzel a technikával megközelíthető. Ilyenkor megkéri a vezetőt, hogy a belső dilemmáját bontsa két vagy akár három részre, viszonyulásra. A viszonyulásokat székek jelölik, az egyik szék pl. a vezető aktív énjét, a másik pedig a passzív énjét szimbolizálja. A vezető a problémát megvitatja mindkét énjével, ahogy felváltva átül a két székbe (fizikailag is). A módszer révén felszínre kerülnek a menedzser belső világának dilemmái is. Tapasztalatom szerint a probléma megoldásához először belül, a tudatunkban kell rendet rakni és a belső harmonizáció után lehet csak igazán jó döntéseket hozni. A belső tudatosság kihat a külső relációk alakulására, azt gondolom, hogy ez evidencia, azonban gyakorlatban kevéssé figyelünk rá.

- A coach képzések szinte kivétel nélkül posztgraduálisak, 6-12 hónap közötti időtartamúak és többségükben 150 órányi képzést tartalmaznak. Az akcióorientált képzés eltér-e ezektől?

- Igen, több ponton is eltér. Képzésünk 300 órás és akkreditált, ami elég ritka a piacon. A képzés elemei: 12 órás saját élményű coaching folyamat + 4 óra reflektív folyamatelemzés, 140 óra gyakorlat + 74 óra elmélet, 70 óra egyéni és csoportos szupervízió. Remélem, hogy a számok is kifejezik a szándékomat és a gyakorlatot, hogy a képzést folyamatos gyakorlatorientáltság és alaposság jellemezze.

- Mit jelent ez a gyakorlatban? Hiszen valamennyi coach képzés gyakorlatorientáltnak hirdeti magát, amely sok esetben azt jelenti, hogy gyakorlatként egymást coacholhatják a jelöltek, vagy saját maguknak kell keresniük coaching partnert.

- Az egyetemi és főiskolai tanulmányaim végén mindig elégedetlen voltam, ugyanis alig tudtam valamit abból alkalmazni a gyakorlatban, amit már sejtettem elméleti szinten. Ezért az akcióorientált coachingnál mindent megfordítottunk. A gyakorlatorientált képzés azt jelenti, hogy elsősorban tapasztalati tanulási formákat alakítunk ki, majd ehhez kapcsolódva ismerik meg a fontosabb elméleti kérdéseket a résztvevők. Ez is differenciáltan történik, ugyanis egy pszichológus alapvégzettségű résztvevőnek teljesen más területen kell fejlődnie, mint annak, aki a közgazdaságtanban jártas. Úgy gondolom, ez alapvető a felnőttképzésben. Fontos a kor is: egy negyvenéves, tapasztalt közgazdász, vagy HR-es egészen más alapokról indul, mint egy kezdő. Fontos tehát, hogy egyéni fejlesztési folyamatokat alakítsunk ki mindenki számára.

- Hogyan valósul meg a gyakorlatorientált képzés?

- Az egész oktatás coaching stílusban zajlik, az első szakasz - a sajátélményű coaching - megalapozza a közös munkát. Már itt kiderül, hogy kinek, mit kell fejlesztenie és miben erős, mint leendő coach. A második szakaszban meghívunk vezetőket a képzésre és a segítségükkel a résztvevők tancoaching-elemeket gyakorolnak. A képzés elején azzal foglalkozunk, hogyan indítunk egy folyamatot, miként szerződünk a vezetővel, milyen lesz a légkör. Fontosnak tartom, hogy a coaching bizalmi kapcsolata minőségi szintű legyen, ez az alapja mindennek, a közös munka kreatív szintjét is meghatározza. Az akadémián is és az éles coaching helyzetben egyaránt. A harmadik szakaszban már teljes coaching folyamatot visznek végig vezetőkkel az akadémia résztvevői, folyamatos egyéni és csoportos szupervízióval kísérjük ezt a folyamatot, itt is előbukkanhatnak olyan kérdések, amelyeket elméleti szinten is fontos megismernünk. Például: mit kezdhet a coach a vezető nyílt vagy rejtett ellenállásával.

- Mit takar az a kifejezés, hogy "saját élményű coaching folyamat"?

- Minden résztvevő oktatása sajátélményű coachinggal kezdődik, vagyis őt coach-olom: ilyenkor coaching keretek között ismerjük meg egymást. Olyan kérdéseket veszünk végig, hogy miért választotta a coaching módszerét, miben szeretne fejlődni, milyen kérdése van önmagával kapcsolatban. Ehhez kapcsolódik a reflektív megértést segítő folyamatelemzés is, amikor közösen átbeszéljük, miért éppen az adott technikával dolgoztunk, mennyire volt direktív vagy non-direktív egy-egy kérdés. Eközben egymásnak is adunk visszajelzéseket: például milyen érzéseket keltettünk egymásban, mikor volt nagyon intenzív a közös munka, vagy mikor élte át a folyamat fordulópontját a résztvevő. Ez a közös munka a képzés során fontos egyéni fejlesztési terv kialakítását is segíti.

- Fontosnak tartja a művészet és az oktatás összefüggését a coach identitás fejlesztéséhez, hogy a hallgatók különböző művészeti alkotásokon keresztül is megfogalmazzák azokat az értékeket, amelyek mentén szeretnének coachként dolgozni. Hogyan tudják mindezt átültetni a gyakorlatba a coachok? Hogyan formálják át egy olyan vezető életfelfogását, aki mindenre pusztán üzleti szemszögből tekint? Kicsit szkeptikus vagyok, hiszen a fogyasztói társadalomban, anyagias-materialista világunkban a művészet elértéktelenedik.

- Teljesen igaza van, akkor használjuk a művészetet, ha fogékony rá a vezető. De nemcsak a magas művészet fontos, a hétköznapoknak is van művészi erejük. Pontosan tudom, hogy milyen erőt ad a művészet is és a minőségi jelenlét is. Sűrítve olyan energiákat, motivációs bázist jelent egy kép, film vagy egy vers, amely nem pótolható semmilyen elmélettel. Mind a coachok, mind a vezetők fejlesztése során is használjuk a művészeteket. Például csoportos coaching során sokszor használok filmrészletet egy-egy vezetői dilemma felvezetése, vagy éppen megoldása céljából. Nagyon örülök annak, hogy több iskola is meghívott, hogy a hallgatók coach identitását fejlesszem ezzel a megközelítéssel.

- Mihez fognak érteni azok a szakemberek, akik Önöknél végeznek? Miben különböznek majd más coachoktól?

- Minden coach - ha hiteles és intenzív képzésben vett részt - különbözik más coachoktól. A személyiségünk ugyanis meghatározza, hogy milyen stílusban oldjuk meg azt a paradox helyzetet, amibe, mint coachok kerülünk. Ilyenkor mi is az elvárás felénk? Az, hogy segítsünk úgy valakinek a fejlődésben, hogy azt ne vegye észre. Az Akcióorientált Coaching Akadémia coach képzésén végzettek a coaching nagyon sok elemét tanulják meg, rengeteget gyakorolják, sok visszajelzést kapnak, az elemeket integrálják és mélyen magukévá teszik.

- Sok szakember, aki korábban trénerként, pszichológusként, gazdasági szakemberként, tanácsadóként dolgozott, manapság azt írja a névjegykártyájára, hogy coach. Mit gondol, lehet valakiből egyik napról a másikra eredményesen működő coach?

- Szeretném, ha a coaching iskolák összefognának és egy színvonalas coaching képzési standardot fogadnának el. A franciák ezt megtették, jó lenne tanulni tőlük. Logikus érv, hogy a megrendelők sokkal több bizalommal fordulnának egy olyan szakmai közösség felé, amelyik számára fontos a minőség, Magyarországon ez még csak egy elképzelés.

- Nem ezért hozták létre a Business Coach Közösséget és az Akadémiát, ahol Ön is vendégelőadó?

- Ez egy bonyolultabb kérdés. Amit a Business Coaching Közösség tesz, az tiszteletre méltó, de lássuk be, hogy csak a coach iskolák és közösségek töredékét tudják összefogni. Hogy itt mi van a háttérben? Rivalizálás, vagy éppen az iskolák az identitásuk kialakítási szakaszában vannak, vagy még nem ismerték fel azt, hogy érdemes összefognunk?

- Milyen ismereteket, készségeket, tapasztalati hátteret és személyiségbeli tulajdonságokat feltételez ez a szakma? Nagyon fontos például a vezetőfejlesztésben való jártasság - vélik szakemberek.

- Igen. Fontos, de nem biztos, hogy ez olyan alapvető komponens, jóval komplexebb ennél egy coaching folyamat. A coaching nagymértékű interdiszciplináris tudást, érzékenységet és merészséget igényel, ennek csak egyik eleme az, hogy a vezetőfejlesztésben is legyen jártas a coach. Nem ezen múlik a coaching sikeressége. Hogy min is? Javaslom, hogy erre a kérdésre az olvasók és a gyakorlat válaszoljanak...