Green és red flagek az álláskeresésben – Mit keresnek ma a pályázók a kiválasztási folyamatban?

A felmérés három fő területre koncentrált: az álláshirdetések tartalmára, az online jelentkezés technikai és kommunikációs élményére, valamint az interjú során szerzett benyomásokra. Az eredmények alapján a döntést leginkább a közvetlen vezető viselkedése (9,4), az álláshirdetések leírásának minősége (9,1), a toborzók hozzáállása (9,09) és a gyors, egyértelmű visszajelzés határozza meg (9,06) – kortól függetlenül.

Álláshirdetések: konkrétumok kellenek, nem ígéretek

A pályázók minden korosztályban kiemelten fontosnak tartják, hogy a munkavégzés helye és ideje már az álláshirdetésben világosan szerepeljen. A fiatalabb jelentkezők elsősorban fejlődési lehetőséget és átlátható, egyszerű jelentkezési folyamatot keresnek. Az idősebbek ezzel szemben a stabilitást, a részletes feladatleírást és az egyértelmű elvárásokat részesítik előnyben.

Bár a vállalati kultúra, jövőbeni célok vagy a diverzitás sokszor szerepelnek a hirdetésekben, ezek a tényezők a döntéshozatal szempontjából jóval kisebb jelentőséggel bírnak – különösen a fiatalabb korosztály körében. Az elérhető bér információk iránti igény viszont erősen megjelenik, főként a 25–34 éveseknél.

Jelentkezés: az első lépés

A jelentkezési folyamat felépítése kulcsszerepet játszik abban, hogy a pályázó végig viszi-e a folyamatot, vagy félúton kiszáll. A válaszadók szerint a legfontosabb, hogy a visszajelzés ne maradjon el – azaz a jelöltek kapjanak legalább egy automatikus üzenetet a rendszerből, hogy pályázatuk célba ért.

A gördülékeny jelentkezés másik alappillére a felesleges adminisztráció elkerülése: a többszöri adatbevitel, a logikátlan felületek vagy a technikai hibák komoly visszatartó erőt jelentenek. Érdekesség, hogy a „minél gyorsabban, minél kevesebb kattintással” elv ma már kritikus tényező – különösen az idősebb pályázók számára, akik a kiszámíthatóságot és az adatbiztonságot tartják elsődlegesnek.

Interjú: a döntés kulcspillanata

A kutatás alapján a jelöltélmény legmeghatározóbb pontja az interjú. Itt születik meg a végső benyomás a cégről- amikor nem csak a pályázó, hanem maga a vállalat is vizsgázik. A legnagyobb súllyal a kölcsönös kérdezés lehetősége bírt, amely azt jelzi, hogy a jelentkezők partnerként szeretnének jelen lenni a folyamatban.

Az interjú hangulata, a nyitottság, az őszinte kommunikáció és a figyelem a pozitív élmény sarokkövei. A kérdések személyre szabása meglepő módon kevésbé bizonyult lényegesnek – a pályázók számára a tisztességes bánásmód és a hitelesség sokkal többet nyom a latban.

Generációs különbségek – és közös elvárások

18–24 évesek a fejlődési lehetőségeket, az átlátható folyamatokat és az interjú emberi oldalát tartják a legfontosabbnak. Az őszinteséget, a figyelmet és a partneri hangnemet keresik már az első kapcsolatfelvételtől kezdve.

25–34 évesek a kiszámíthatóságot, a juttatások átláthatóságát és a világos pozícióleírást helyezik előtérbe. Számukra az interjú a professzionalizmus, a tiszta kommunikáció és a kölcsönösség próbája.

35–44 évesek pragmatikus, célorientált pályázók, akik azonnal értelmezhető, konkrét információkat várnak. A felesleges köröket és sablonos kommunikációt elutasítják, és az interjú során a szakmai megalapozottságot keresik.

45–54 évesek a teljes képre kíváncsiak – nemcsak a feladatra, hanem a szervezeti működésre is. A hitelesség, a szakmai kompetencia és a következetes, megbízható folyamatok számukra a döntés alapjai.

55–64 évesek tudatos, tapasztalt álláskeresők, akik számára a stabilitás és az átláthatóság a legfontosabb. A gyorsaság helyett a hitelességet keresik, és az interjú légköréből vonják le a legfontosabb következtetéseket.

Generációtól függetlenül közös elvárásként jelenik meg a személyesség, a kölcsönös kérdezés lehetősége, a konkrét és átlátható információk iránti igény, valamint a gyors és egyszerű jelentkezési folyamat. Minden korosztály értékeli az őszinte, professzionális kommunikációt, és fontosnak tartja, hogy már az első interakciók során hiteles képet kapjon a szervezetről.

Több mint HR – üzleti stratégia

A kutatás egyértelműen igazolta, hogy a pozitív jelöltélmény túlmutat a toborzáson: a válaszadók kétharmada már utasított vissza versenyképes fizetéssel járó ajánlatot kizárólag a negatív interjúélmény miatt. Ez rávilágít arra, hogy a kiválasztási folyamat minősége legalább annyira meghatározó, mint maga az ajánlat. A legtehetségesebb pályázók nem pozíciókat keresnek, hanem olyan munkahelyet, ahol figyelmet, tiszteletet és átláthatóságot kapnak. A közvetlen vezetők viselkedése, az álláshirdetés minősége és a toborzók hozzáállása nemcsak az első benyomást határozzák meg, hanem a végső döntést is.

Amennyiben szeretné megkapni a kutatás teljes anyagát, iratkozzon fel a linkre és megosztjuk!

Budapest, 2025.06.18