Nyugdíjak: Folyamatos inflációs kár éri az időseket
A nyugdíjasok valójában folyamatosan hitelezik a magyar költségvetést, miközben emiatt inflációs kár éri őket. Célszerű lenne áttérni a havi, de legalább a rendszeres negyedéves nyugdíjemelés gyakorlatára Farkas András nyugdíjszakértő szerint.
A márciusi inflációs adat kifejezetten csalódást keltő a nyugdíjasok szempontjából is, az év elején az időseknek juttatott 15%-os emelés kezd szerény mértékűnek tűnni - írja a Portfólió.
A vártnál rosszabb inflációs adatok fényében ráadásul egyes elemzők megemelték az idei évre várt inflációs prognózisukat.
Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója szerint a friss statisztikák után meglehetősen nehéz a nyugdíjas társadalomnak egyetértenie azzal a kormányzati állásponttal, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét megőrzi az állam idén is.
A nyugdíjemelés legnagyobb problémája a magas inflációs környezetben az, hogy a januári kötelező emelés korrekcióira csak késleltetve, több hónapos csúszással kerül sor (2022-ben a januári emelés után júliusban jött az első korrekció, és csak novemberben a második kiegészítés, idén pedig eddig csak a januári 15%-os emelés történt meg).
A problémát súlyosbítja, ha a januári emelés mértékét eleve alultervezik a költségvetésben, mint tavaly (5%) vagy idén (15%), ezzel a nyugdíjasokat valójában arra kényszerítik, hogy hónapokon át hitelezzenek a magyar költségvetésnek, amely csak utólag utalja majd nekik az őket megillető emelési különbözetet - ami az év utolsó hónapjaira ráadásul csak részlegesen kárpótolja őket (a tavalyi 14% összesített emeléssel szemben a 15,2%-os nyugdíjas infláció állt, így az állam 1,2% emeléssel - nagyjából 60 milliárd forinttal - tartozik a nyugdíjasoknak, de ezt persze soha nem fogja törleszteni) - véli Farkas András. A szakember ezt nevezi a nyugdíjemelésből fakadó inflációs kárnak a nyugdíjasok oldaláról.
Ilyen magas infláció mellett a jelenlegi nyugdíjemelési gyakoriság (januári emelés, majd novemberi korrekció, illetve esetleg egy nyári kiegészítés) egyszerűen alkalmatlan a nyugdíjak vásárlóértékének évközi karbantartására, ezért célszerű lenne áttérni a havi, de legalább a rendszeres negyedéves nyugdíjemelés gyakorlatára - teszi hozzá a nyugdíjguru.
Szerinte a jelenlegi helyzetben például átlagosan 1,7-1,8 százalékkal kellene emelni a nyugdíjakat minden hónapban, s ha az inflációs várakozás 20 százalék fölé futna, akkor az emelés mértékét is ennek megfelelően kellene meghatározni.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Magyarországon az igényelhet nyugdíjat, aki betöltötte a nyugdíjas kor határát. Az öregségi nyugdíjkorhatár az 1956. december 31-ét követően... Teljes cikk
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató... Teljes cikk
Ötből több mint két brit felnőtt úgy véli, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatárnál (66 év, ami 2026-ban 67 évre emelkedik) vagy azt megelőzően... Teljes cikk
- A külföldre folyósított ellátásokban részesülők száma országonként - grafikon 6 napja
- Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak 7 napja
- A 75 az új 65? - Egyre kevésbé reális, hogy valaki a hatvanas éveiben nyugdíjba vonuljon 7 napja
- Határfelületi vezetők az iparban és kereskedelemben 1 hete
- Infláció az EU-tagállamokban: Románia továbbra is az élen 2 hete
- Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy? 2 hete
- Dobrev Klára: Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra 2 hete
- Nyugdíj 3 hete
- Női oktató kapta idén a Gács-András díjat 3 hete
- Nyugdíjelőleg 4 hete
- Ilyen feltételekkel lehet nyugdíj-jogosultságot szerezni Ausztriában 4 hete