Megjelent: 18 éve

Pályakezdő fiatal üstökösök a hazai munkaerőpiacon (II.)

1469 végzős diákkal végeztek az elmúlt szemeszterben felmérést arról, hogy hogyan látják munkaerő-piaci esélyeiket. Cikkünk második részében többek között a nyelvtudás kontra elvárt jövedelemszintet, a szülői háttér befolyásoló szerepét és az álláskeresés becsült időtartamát vettük górcső alá.

Jobb kvalitású háttérrel többet remélnek
A cikkünk első részében felsorolt szempontokon túl a kutatás során kitértek arra is, vajon van-e összefüggés a szülők iskolai végzettsége, a szülői ház internet-hozzáférése és a fiatalok fizetési igénye között. Ennek kimutatása során arra jutottak, hogy "az alacsonyabb végzettségű apák, illetve anyák gyerekei nagyobb arányban hajlandók elfogadni az alacsonyabb jövedelmeket, és a magasabb végzettségű szülők gyerekei pedig inkább elvárják a magas fizetéseket". Kiemelték továbbá azt a megfigyelést is, miszerint a statisztikai adatok szerint a 160-239.000 forintos fizetési elvárást a főiskolai és egyetemei végzettségű szülők gyerekeinek 15 százaléka produkálja, míg ugyanez a legfeljebb általános iskolát végzett szülők esetén a diákok csupán 7 százalékát teszi ki.
A kutatás során kapcsolatot találtak a fizetési elvárás és az otthoni internet-használat rendelkezésre állása között. A két legalacsonyabb fizetési kategóriában a "nincs internet" volt túlsúlyban, míg minden más elvárt kezdő jövedelemnél a "van otthon internet" válasz kapták a szakemberek.

"Tudok egy nyelvet, hát többet kérek!"
A nyelvtudás elvárt fizetésekre gyakorolt hatásának feltárásához egy összetett mutatót készítettek, amelyben a diákok alapszintű (1pont), középszintű(2pont), felsőszintű (3 pont) és igen erős (4pont) tudásba sorolhatták magukat. Ezekért pontot kaptak, amennyiben pedig nem tudtak nyelvet, azért egyértelműen nem
járt pont. Angol, német, francia és további három egyénileg megadott nyelvben osztályozhatták magukat, így kaptak a végén egy összpontszámot. Legtöbb esetben 6 pontot kaptak a diákok, mert legtöbbjük két nyelvet ismert felső szinten. A pontok összegzésével így felmérhették, hogy például a 6 pontot elért hallgatók milyen nettó fizetési igényt jelöltek meg.
Az eredmények rámutattak, hogy "a jobb nyelvtudással rendelkező hallgatók az átlagosnál kisebb arányban elégednének meg a három legalacsonyabb fizetési kategóriával". A legnagyobb különbséget a 200-239.000 forintos elvárt jövedelemszintnél figyelték meg, ahol a jó nyelvtudásúak 5 százalékponttal magasabb elvárást mutattak a nem jó nyelvtudásúakkal szemben.
Az összesített adatokból egyértelműen leszűrhető volt annak evidenciája, hogy ha az iskolai tudás nem is, de a nyelvtudás egyértelműen pozitív korrelációban van az elvárt jövedelemmel.

Do you speak english?
A felmérést végző szakemberek külön kitértek az angol nyelvtudás és a fizetési igény közötti összefüggésre. Ennek eredményeként kiderült, hogy a frissdiplomások legtöbbje alap-közép szinten beszéli az angol nyelvet. A résztvett tanulók közül 215-en egyáltalán nem tudnak angolul, 182-en pedig felső-erős szintre sorolták be magukat. Fizetési elvárásukból kiderült, hogy minél jobban tud a fiatal pályakezdő angolul, annál magasabb fizetésért hajlandó munkát vállalni. Így példának okáért az alap-középfokú szinten besorolt 1025 diák 2,15 százaléka remél 280.000 forintnál is nagyobb munkabért munkába állása után, míg a felső-erős angol nyelvtudású diákok 3,3 százaléka támaszt ilyen mértékű munkabér-igényt.

A szomszéd kertje mégis zöldebb?
Arra alapozva, hogy egyre több fiatal képzeli el első munkahelyét külföldön, a felmérés során kitértek annak vizsgálatára, hogy a külföldi munkát tervező végzős diákok vajon milyen mértékű jövedelmet várnak el a többiekhez képest. Arra a kérdésre, miszerint ki az, aki külföldön szeretne munkát vállalni, a következő adatokat kapták: 1284-en itthon szeretnének munkát vállalni, 112-en pedig mindenképpen külföldön. A 112 fő fizetési igényeinek vizsgálatakor egyértelműen kirajzolódott, hogy munkabér-elvárásaik sokkal jobban kitolódnak a 280.000 forintos, illetve afeletti összegek felé, mint az itthon munkát tervező diákok elvárásai. Legtöbbjük 240-280.000 forintos nettó munkabért remél leendő külföldi munkavállalásától.
Az összegzéskor fény derült arra is, hogy bizonyos szakterületeken feltűnően magas az első ízben csak külföldi munkavállalást tervező diákok száma. Ide sorolható az orvosi
szakmát tanulók köre, az általános orvosok, a fogorvosnak tanulók legtöbbje, de a zene és képzőművészeti képzésben tanulók, valamint a gyógytornászok és a vendéglátóiparban tanulók közül is igen sok diák.

A diákok által becsült állástalálás időtartama
A diákok által megbecsült álláskeresési időszakot a férfi-női elvárások összehasonlításakor egységesnek találták. Így megállapítást nyert, hogy mindkét nem esetében a legrosszabb tanulmányi eredményt produkáló hallgatók állnak a legpesszimistábban az elhelyezkedés rövid időtartamához. Legtöbbjük megítélése szerint minimum egy éven túl lesz az az időszak, hogy állást fognak találni.
A fizetési igények és a becsült álláskeresési idő közötti összefüggésben legtöbben néhány hónapon belül remélik az elhelyezkedésüket leginkább 200-239.000 forintos nettó fizetési igénnyel. Az azonnali elhelyezkedésre számítók között legtöbben 240-279.000 forintos jövedelmet remélnek, míg a fél éven belüli elhelyezkedésre számítók közül is ugyanez az elvárt jövedelemszint a jellemző.
Nemek közötti összehasonlításban kimutatható, hogy a férfiak sokkal magabiztosabbak: náluk 35,57 százalék véli úgy, hogy azonnal, de legalábbis néhány hónapon belül elhelyezkedik, míg az azonnali elhelyezkedésben a nőknek csupán 29 százaléka reménykedik.
Ezen adatok összevetéséből kiderült az is, hogy a magasabb fizetési igényű hallgatók inkább biztosak a gyors munkahely-találásban, mint a szerényebb jövedelemre számító tanulók.

Az álláskeresés remélt időtartamát a kutatás során hónapos bontásban is vizsgálták, melyből világossá vált, hogy a válaszadók túlnyomó része, mintegy 70 százaléka néhány hónap alatti elhelyezkedésre számít a munkaerőpiacon. A leggyorsabb elhelyezkedési esélyt az egészségügyi tanulók, a felsőfokú katonai és biztonsági szakterületen tanulók látják, míg a legkedvezőtlenebb elhelyezkedési körülményeket a jogász, bölcsész, közgazdász, illetve kevésbé specializált szakterületeken tanuló diákok jósolják maguknak.

Jobbak az elhelyezkedési esélyek diplomás szülőkkel a háttérben?
A szülők iskolai végzettségének besorolásával azt is górcső alá vették a kutatás során, hogy vajon milyen mértékben befolyásolja a szülő iskolázottsága a diák elhelyezkedési reményeit. Az eredmények szerint "minél alacsonyabb a szülő iskolai végzettsége, a gyerek annál gyorsabbnak jósolja elhelyezkedését".


Cikkünk befejező részében a felmérésben részt vett 1469 fiatal diák elképzeléseiről olvashatunk. Vajon alkalmazotti, vállalkozói, felsővezetői státuszban reménykednek a legtöbben? Hogyan ítélik meg saját munkaerő-piaci kilátásaikat, van-e igényük az élethosszig tartó tanulásra, befolyásolja-e őket a munkaerő-piaci kereslet az oktatási intézmény és a tanulandó szak megválasztásakor és megtudhatjuk azt is, vajon a felmérés összegzésekor mire jutottak a szakemberek.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek