Magyarországon is egyre terjed az atipikus foglalkoztatási forma, amit határozott idejű szerződéssel kötnek, hiszen sok cég így próbálja ellensúlyozni a gazdasági válság negatív hatásait. Azt azonban tudni kell, hogy csak meghatározott esetekben élhet ezzel az eszközzel a munkaadó jogszerűen - figyelmeztetett a Nexon által szervezett ankéton Dihen Lajosné adó- és munkaügyi szakértő. Nem lehet tehát ilyet kötni a dolgozó jogos érdekei kijátszása miatt, vagyis az indokoltságnak (például helyettesítés) meg kell lennie. A nyári idényjellegű munkákra is tökéletes megoldás ez a foglalkoztatási mód.

Sok esetben a munkaadók nincsenek tisztában azzal, hogy a határozott idejű szerződés lejárta előtt kell-e, és ha igen, mikor tájékoztatni arról a munkavállalót. Ha konkrét időpontban jelölik meg a végét, akkor nincs a munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége, azonban ha eseményhez kötötten vagy körülbelüli időtartamban (például fél év) adják ezt meg, akkor jelezni kell előtte, hogy várhatóan meddig számíthat munkára a dolgozó. Például ha valaki helyettesít egy másik alkalmazottat, például egy gyesen lévő szülőt, akkor a visszajövetele előtt szólni kell a helyettesítőnek. Az azonban nincs kötelezően előírva, hogy pontosan mikor kell tájékoztatni.

Az is kérdésként szokott felmerülni, hogy a határozott idejű munkaszerződést meg lehet-e szüntetni hamarabb. Jogszerűen három módon lehet megszüntetni a határozott idejű jogviszonyt: próbaidő alatt azonnali hatállyal, közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással. Ha a munkáltató ettől eltérő módon szüntetni meg a lejárta előtt, akkor fizetési kötelezettsége van: a hátralévő időre (legfeljebb egy évre) ki kell fizetnie az átlagkeresetet. Ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a jogviszonyát a határozott idő lejárta előtt, akkor az irányadó felmondási időre járó átlagkeresetet követelheti a munkáltató.

A határozott időre nem vonatkozik a felmondási tilalom sem, vagyis ha valaki táppénzen van, akkor is meg lehet azt szüntetni. Az egyetlen dolog, amire oda kell figyelni, hogy ne hívjuk azt rendes felmondásnak, mert akkor életbe lépnek a felmondási tilalmak.

Új szerződés vagy meghosszabbítás?

Arra is van lehetőség, hogy három hónapra vegyünk fel határozott idejű munkavállalót, és mind a három hónapig próbaidőn legyen. Alapesetben ez 30 nap, de három hónapig kiterjeszthető, ennél tovább azonban nem hosszabbítható meg. Ez azonban csak akkor érvényes, ha a megállapodásban benne van és a szerződésbe beleírtuk. Ha ez idő letelte után újabb munkaszerződést kötünk, akkor újból kiköthető a próbaidő. A törvény szerint legfeljebb öt évig lehet valakit határozott idejű kontraktussal foglalkoztatni, ez csak akkor lehet hosszabb, ha a két munkaszerződés között több mint 6 hónap telt el. A szerződést meg is lehet hosszabbítani, ekkor azonban nem köthető ki újabb próbaidő.

Ha a munkavállaló a szerződés lejárta után is bemegy dolgozni, akkor a kontraktus automatikusan határozatlanná minősül. Ezért a munkáltatónak érdemes odafigyelnie a határidő végére, az utolsó nap el kell számolni az alkalmazottal, járandóságait rendezni kell. Ha ugyanis nem figyel erre a foglalkoztató és így határozatlanná válik a szerződés, akkor egy esetleges rendes felmondás esetében sokkal rosszabbul járhat, például esetleg végkielégítést kell fizetnie. Ha a határozott idejű szerződés lejár, akkor viszont csak az utolsó munkabér és a szabadságmegváltás után járó díjak járnak, felmentési bért, végkielégítést viszont nem kell kapnia az alkalmazottnak.

Munkaviszony megszüntetésének módjai

Az eseményen szó volt arról is, hogy egy munkaviszonyt milyen módon lehet megszüntetni, illetve milyen járandóságokat kell ez esetben kifizetni. Ha erre sor kerül, akkor valamelyik félnek írásban jognyilatkozatot kell tennie. Ez igaz akkor is, ha a munkavállaló szánja rá magát erre a lépésre. Lehet közölni az információt telefonon is, vagy egy másik munkavállalón keresztül, ekkor azonban szükség van két tanúra, akik igazolják a történteket.

Közös megegyezés

A munkaviszonyt meg lehet szüntetni közös megegyezéssel, ez esetben a munkáltató és a munkavállaló közösen hozza meg a döntést. Ez bíróságon nem támadható meg, hiszen mindkét fél akaratára szükség volt hozzá, kivéve akkor, ha megfenyegették a dolgozót vagy erővel bírták rá az aláírásra és ezt be is tudja bizonyítani. Az alkalmazottnak meg kell kapni a ledolgozott időre járó bért, a szabadság megváltást és még amiben megegyeztek, például jutalmat. (Végkielégítés csak rendes felmondás esetén jár, jutalom kikötésével viszont vigyázni kell: rendes felmondás esetén a dolgozó jogosan követeli emellett a végkielégítést is).

Rendes felmondás

Rendes felmondással élhet a munkáltató és a munkavállaló is, a felmondási időt a Munka Törvénykönyve határozza meg. Ez legalább 30 nap, és a ledolgozott évek számával növekszik, 3 év után 5 nappal, 5 év után 15 nappal, 8 év után 20 nappal, 10 év után 25 nappal, 15 év után 30, míg 20 év után 40 nappal. Ez mindkét félre vonatkozik, bárki is mond fel. Ha a munkavállaló mégsem tudja ledolgozni az adott időt, akkor foglalkoztatója kártérítést követelhet tőle, és a plusz költségeit is ki kell fizetnie - hiszen adott esetben gyorsan kell keresni valakit a helyére, akár fejvadász céggel, ami nagyobb terhet is jelenthet.

Ha azonban a munkáltató mond fel, a munkáltatónak a felmondási idő felére fel kell mentenie a munkavállalót, hiszen lehetőséget kell neki adnia az új munka keresésére.

A vállalati rendes felmondást indokolni kell és annak okszerűnek kell lennie. Ez a munkavállaló képességével, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás lehet, vagy pedig a munkáltató működésével összefüggő ok - átszervezés, szervezeti átalakítás vagy létszámcsökkentés. Nincs szükség indoklásra, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, betöltötte a nyugdíjkorhatárt vagy korkedvezménnyel mehetett nyugdíjba. Rokkantsági nyugdíjas elküldésénél viszont indoklási kötelezettsége van a munkaadónak.

A munkavállaló akár még a szabadságát is kiveheti, erre azonban általában csak akkor van mód, ha a munkáltató is beleegyezik. Alapesetben ugyanis a munkavállaló a szabadnapok egynegyedével rendelkezhet, azonban azt elvileg 15 nappal előtte jeleznie kellene. A munkaadónak viszont ezt 30 nappal a kiadott szabadság megkezdése előtt közölni kell. A szabadság addig jár, amíg nem telik le a felmondási idő. Ha azonban nincs lehetőség arra, hogy az időarányosan járó szabadságot kivegye a munkavállaló, akkor azt pénzben meg kell váltani.

Nem lehet felmondani a munkaviszonyt rendes felmondással, ha a dolgozó betegség miatt keresőképtelen, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig, üzemi baleset, foglalkoztatási megbetegedés esetén annak teljes időtartama alatt, ha gyermek ápolása miatt helyezték táppénzbe, beteg hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása miatt, szülést követően három hónapig akkor is, ha nem tudja igénybe venni a szülési szabadságot, a gyermek ápolását, gondozását végző szülő a gyed, gyes teljes idejére. Új szabály, hogy utóbbi esetében akkor is jár a felmondási védelem, ha a születési időt nem tudja igénybe venni a szülő. Ez a gyermek három éves koráig jár annak a szülőnek, aki szülési szabadságon van, vagy aki utoljára vette igénybe a fizetésnélküli szabadságot. Felmondási védelem azt is megilleti, aki örökbe kíván fogadni gyermeket a próbagondozás idejére, annak megkezdésétől számított hat hónapra.

Rendkívüli felmondás

Rendkívüli felmondásra akkor kerülhet sor, ha a munkaviszonyból származó kötelezettségét a másik fél olyan súlyosan megszegi, hogy a munkaviszony a továbbiakban nem tartható fenn. Ilyen lehet például ha a munkavállaló ittasan, drogosan megy be dolgozni vagy igazolatlanul hiányzik. Egy nap után azonban nincs erre lehetőség, előtte figyelmeztetni kell a munkavállalót. A dolgozó pedig akkor mondhat fel, ha például nem kap fizetést.