Munkavállalói felmondás

A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

A Munka törvénykönyvének 67. § (1) szerint a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni. A (2) szerint a határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

A 78. § (1) szerint a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Munkavállalói felmondás próbaidő alatt

A próbaidő alatt mindkét fél - vagyis a munkavállaló és a munkáltató - egyaránt megszüntetheti a munkaviszonyt, azonnali hatállyal, indoklás nélkül. A Muna törvénykönyvének alábbi kitétele vonatkozik rá: 

A 79. § (1) alapján azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti
a) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt.

A próbaidő éppen ezt a célt szolgálja: ha valamelyik fél bármilyen okból nem elégedett a munkaviszonnyal, lehetősége legyen könnyen megszüntetni azt.
 

Munkavállalói felmondás: felmondási idő

A felmondási idő a felmondás közlését, benyújtását követő napon veszi kezdetét.

Felmondási idő mértéke: Amennyiben a munkavállaló mond fel, a felmondási idő 30 nap, kivéve abban az esetben, ha a munkaszerződés vagy kollektív szerződés azt ennél hosszabb tartamban állapítja meg. Munkavállalói felmondás esetén a munkavállalónak le kell dolgoznia a felmondási idejét. A gyakorlatban azonban sokszor előfordul, hogy a munkavállaló kérelmezi a munkáltatótól a felmondási idő részleges elengedését. Ha a munkáltató engedélyezi a felmondási idő (részleges) elengedését, úgy természetesen jogszerűvé válik a felmondási idő (részleges) le nem töltése. Ebben az esetben ugyanakkor kérdésessé tehető, hogy a munkaviszony megszüntetésének jogcíme felmondás marad-e, vagy közös megegyezéssé változik.

Ha a munkavállaló nem hajlandó letölteni a felmondási idejét, akkor a munkaviszony megszüntetés módja jogellenes lesz, és az Mt. 84. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló köteles a rá irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni (határozott tartamú munkaviszony esetén a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni a munkavállaló). Sőt, a 84. § (3) bekezdése alapján a munkáltató az ezt meghaladó kárát is érvényesítheti azzal, hogy a fentiek együttes összege nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

Jár-e végkielégítés munkavállalói felmondás esetén?

Munkavállalói felmondás esetén járhat végkielégítés a munkavállalónak, ha a munkavállaló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna. Ezen felmondását a munkavállaló köteles megindokolni és a felmondás jogát a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontját követő 30 napon belül gyakorolhatja. 

Munkavállalói felmondás: távolléti díj

Munkavállalói felmondás esetén, ahogy fentebb is írtuk, nincsen kötelező felmentési idő, vagyis főszabály szerint a munkavállaló a teljes felmondási idejét köteles ledolgozni.

Annak azonban nincsen akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú döntésével vagy a munkavállalóval kötött megállapodása alapján mentesítse a munkavégzés alól a munkavállalót a felmondási időre vagy annak egy részére. Ha a munkavállalót a munkáltató egyoldalú döntése alapján mentesíti, akkor a munkavállalót távolléti díj illeti meg, míg megállapodás esetén ettől eltérő díjazást is kiköthetnek. A ténylegesen ledolgozott napok után természetesen ebben az esetben is rendes munkabére illeti meg a munkavállalót. Annak sincs akadálya, hogy a felek a felmondási idő alatt közös megegyezéssel megszüntessék a jogviszonyt.

Munkavállalói felmondás: felmondó levél minták

Felmondó levél minta: határozatlan idejű munkaviszony munkavállalói felmondása

Felmondó levél minta: határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondása

Felmondó levél minta: azonnali hatályú felmondás

Kilépő papírok felmondás esetén

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Amennyiben az Mt. 80.§-a szerint a "kilépő papírok" kiadása nem történik meg,  - a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet alapján -  a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz lehet fordulni. A 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján a foglalkoztatás felügyeleti hatóság a foglalkoztatásügyért felelős miniszter (jelenleg: ITM), valamint a kormányhivatalok megfelelő szervezeti egységei.
Fentieken túl a "kilépő papírokkal" kapcsolatos igény munkajogi igénynek minősül, amely bírói úton érvényesítő.

Felmondási idő alatt táppénz

A munkaviszony annak megszűnéséig változatlan tartalommal áll fenn és nem állapíthatók meg a törvény szerinti kizáró okok, nincsen jogi akadálya annak, a felmondási ideje alatt valaki betegszabadságot, illetve táppénzt vegyen igénybe. Amíg a jogviszony a felmondási idő utolsó napjának elteltével meg nem szűnik, mind a munkáltatót, mind pedig a munkavállalót a munkaviszony kapcsán ugyanazon jogok illetik meg , illetve kötelezettségek terhelik, mint a felmondás közlését megelőzően.