A feldolgozóipar a legnagyobb foglalkoztató

A KSH adatai szerint 2010. I. negyedévében a Tolna megyei foglalkoztatottak száma átlagosan 82,5 ezer fő volt, 3,5 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 9,9 ezerről 9,8 ezerre csökkent a munkaerő-felmérés adatai szerint. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszaki 10,4 százalékkal szemben 10,6 százalékot tett ki.

Tolna megye legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél 2010 I. negyedévében átlagosan 42,9 ezren álltak alkalmazásban. E létszám a közfoglalkoztatásnak köszönhetően gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival. Az alkalmazásban állók túlnyomó többségét teljes munkaidőben foglalkoztatták, és csupán 11,1 százalék dolgozott részmunkaidőben. A megyében a feldolgozóipar a legnagyobb foglalkoztató, amely az idei I. negyedévben az alkalmazásban állók bő ötödének (8 812 főnek) volt munkáltatója. A feldolgozóiparon belül a gépipar területén, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása és a textília, bőrtemék, lábbeli gyártása ágazatokban dolgoztak a legtöbben. A második legtöbb foglalkozatott (5 462 fő) a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban, illetve az oktatás területén (5 287 fő) dolgozik, de meghatározó a kereskedelem, gépjárműjavítás (3 900 fő), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (3 545 fő) ágazatokban alkalmazásban állók létszáma is.

Mátyás Tibor Attila, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ elemzési osztály vezetője kérdésünkre elmondta: 6 kölcsönző és 22 közvetítő (pl. Adecco, Trenkwalder) cég működik Tolna megyében. Az atomerőműt kiszolgáló alvállalkozóknál van jelentős számban kölcsönzött munkaerő, más ipari cégekre eddig ez nem volt jellemző.

A munkaügyi központ 2010 első negyedéves, nem reprezentatív munkaerő-felmérésének tapasztalatai szerint a dél-dunántúli régióban két atipikus foglalkoztatási forma népszerű: a részmunkaidős foglalkoztatás és a határozott időre szóló szerződés. Ez utóbbi arra utalhat, hogy még nem stabil a munkaerőpiac és gyenge annak megtartó ereje.

Július: a Dél-Dunántúlon Tolna megye, Tolna megyében Paks a nyerő

A legfrissebb adatok szerint (július 20-án) 13 956 álláskereső szerepelt a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tolna megyei kirendeltségeinek nyilvántartásában. Ez a létszám az előző havinál 100 fővel több, az egy évvel korábbinál pedig 584 fővel kevesebb volt. Júliusban a nyilvántartott álláskeresők Tolna megyében a gazdaságilag aktív népesség 13,6 százalékát tették ki. A régió másik két megyéjében ennél jóval magasabb értékeket mértek, Baranya: 16,1 százalék, Somogy: 17,1százalék.

Tolna megyén belül a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2010. július 20-án Tamási körzetében volt a legmagasabb (19,5 százalék). Az eddigi tapasztalatoknak megfelelően Paks (10,0 százalék), Szekszárd (11,9 százalék) és Bonyhád (11,7 százalék) környékén a megyei átlagnál kedvezőbb volt a mutató értéke.

2010 júliusában 3 922 fő volt legalább egy éve munka nélkül Tolna megyében, ami 11,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A tartósan állástalanok részaránya ezzel párhuzamosan 28,1 százalékra emelkedett az előző év júliusi 24,2 százalékról.

A képzettség és a kor is döntő

Az elhelyezkedésnél döntő az iskolai végzettség, azonban a megyében nyilvántartott álláskeresők 41,4 százaléka (5 788 fő) legfeljebb 8 osztályt végzett, amely komoly problémát jelez. Az álláskeresők 32,2 százalék rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal, 21,5 százalék középiskolában szerzett érettségit, és mindössze 4,8 szerzett felsőfokú végzettséget. A tavaly júliusi adatokkal összevetve megállapítható, hogy kevesebb (1,6 százalékponttal) a szakmunkás, és több (0,8 százalékponttal) a felsőfokú álláskereső. 2010 júliusában a Tolna megyei álláskeresők 20,5 százaléka tartozott a 25 éves vagy annál fiatalabb kategóriába. A középkorúak (a legalább 50 évesek) is hátrányos helyzetűnek minősülnek, az ebbe a csoportba tartozók aránya 18,1 százalék volt.

Keresettek a húsfeldolgozók

A munkaügyi központ adatai szerint 2010 első hét hónapjában összesen 4 265 főre vonatkozó munkaerőigényt jeleztek a Tolna megyei kirendeltségek felé a foglalkoztatók, ami 3,4 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakinál. A bejelentett állások kétharmada a támogatás igénybevételét feltételezte. Július végén 277 főre vonatkozó érvényes állásajánlat volt Tolna megyében. Ebből 108 közfoglalkoztatáshoz kapcsolódott. A maradék 169 álláshelyet figyelembe véve legnagyobb létszámban húsfeldolgozókat (30 fő), igazgatási ügyintézőket (11 fő), gyártósori összeszerelőket (11 fő) és eladókat (8 fő) kerestek - tájékoztatta lapunkat a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ elemzési osztály vezetője.

Az egyik nagy internetes állásportálon nem sok álláshirdetésre lehet bukkanni Tolna megyében. Országosan keresnek a cégek területi képviselőt, értékesítőt (MLM építés), így ebből a megyéből is lehet jelentkezni. A munkaerő-közvetítő cégek hirdetései alapján műanyagipari szakember, műanyagfröccsöntő projektmenedzseri pozícióra lehet pályázni. Szekszárdra keresnek még számítástechnikai rendszergazdát, termelésvezetőt. A Tamásiban működő Philips IPSC Tamási Kft. pedig három munkakört hirdetett meg, ebből kettőre még lehet pályázni (minőségügyi és fejlesztőmérnök).

A munkaügyi központnál nem tudnak folyamatban lévő nagyobb fejlesztésről, beruházásról, a Paksi Atomerőmű majd későbbi években fog nagy beruházásba kezdeni.

Szekszárdon az autóipar a nyerő

A foglalkoztatási szakértő szerint a műszaki vonalak keresettek Tolna megye székhelyén és környékén, például a mérnökök, a CNC hegesztők, esztergályosok. Két nagy baj van: hiányzik a megfelelő szintű nyelvtudás, és a projektben való gondolkodás - vezeti le Nagy Ferenc.

Egy szakember portálunknak úgy nyilatkozott, hogy Szekszárdon sok kisebb cég van és virágzik a borüzlet, borpalackozás, mezőgazdasági vegyszergyártás, jönnek a fémipari beszállítók és nem utolsó sorban megemlítette, hogy a városban az autóipar a nyerő. A Szekszárdi Ipari Parkba pedig jönnek a beruházók, amelyek munkahelyeket teremtenek, legalábbis ez a terve a városnak. Ahogy a 2005-ben, 20 alapító taggal alakult Szekszárdi Autóipari Alkatrész-beszállítók Klaszterének is ez a célja, hiszen az Ipari Park számára rendelkezésre álló területek kiválóan alkalmasak lehetnek új autóipari alkatrészgyártó cégek letelepülésére, a térségben amúgy is jelentős autóipari alkatrészgyártás húzóágazattá történő fejlesztésére, ezáltal új munkahelyek teremtésére - olvasható a cég honlapján. Hogy mindezek mennyi munkahelyet teremtettek, arról nincsenek pontos adatok.

Elvándorolnak a fiatalok

Mátyás Tibor Attila megerősítette azon felvetésünket, hogy a nagyvárosok (Budapest, Pécs) felé veszik az irányt a Tolna megyei fiatalok, diplomások. - A munkaügyi központnak kifejezetten ilyen irányú programja nincs - árulta el. Pedig ezzel a problémával foglalkozni kell, a szekszárdi cégek ezt fel is ismerték.

Mérnökhiány Szekszárdon - indul a gyakornoki program

A szekszárdi autóipari klaszter éppen az egyre súlyosbodó mérnökhiány miatt indítja el gyakornoki programját, ugyanis az autóipari beszállító cégek a városban és környékén nem találnak megfelelő számban és minőségben gyakorlattal rendelkező diplomás szakembert. - Úgy tűnik, hogy a válság után az autóipari cégeknek vannak megrendeléseik, viszont nincsenek szakemberek. Ahhoz, hogy megrendelésekhez jussanak, mérnököket kell hozni Szekszárdra - indokolta a programot a szakember. A kezdeményezésre szerinte azért is szükség van, mert a Mercedes kecskeméti gyára elszívta a műszaki szakembereket a térségből.

A szerveződés hét tagja egy hároméves munkaerő-piaci program keretében 25-30 mérnököt alkalmazna, segítik a letelepedésüket, szakmai beilleszkedésüket pedig a Tolna Megyei Mérnöki Kamara megalakuló gépipari szekciója támogatja majd - ismertette a terveket Nagy Ferenc foglalkoztatási tanácsadó.

Kifejtette: két elképzelésük van ezek megvalósítására. Az egyik, hogy szakmailag támogassák a fiatal mérnököket annak érdekében, hogy a fiatal értelmiségiek érezzék, szükség van a szaktudásukra, egy szakmai közösséghez tartoznak, van munkahelyük. Szakmai fejlődést is kívánnak biztosítani számukra és gondoskodnak a beilleszkedésükről, mentorálásukról. Például konferenciákat szerveznének, ahol felléphetnének, de jutalmaznák is teljesítményüket. A másik, hogy a város lakbértámogatással támogatná letelepedésüket, amiért cserébe vállalják egy bizonyos időtartamra a munkát. A program lényege tehát nemcsak az, hogy a fiatalok munkatapasztalatot szerezzenek, hanem az is, hogy cégeket és fiatal mérnököket vonzzon be a város és fejlődjön a közösség. Ez egy partnerségen alapuló program - nyomatékosítja Nagy Ferenc.

Mindeközben a hiányos tudásukat is kiegészítenék. A tapasztalatok szerint ugyanis a pályakezdő mérnököknek nincs tárgyalóképes idegennyelv-tudásuk, nem tudnak tárgyalni a külföldi partnerekkel és a műszaki projektek irányítása sem megy nekik. Ezért előfordul, hogy a munkaadók külföldről, vagyis Angliából, Németországból kénytelenek (gépész) mérnököt szerezni. - A szekszárdi gyárakban külföldi mérnökök dolgoznak, ez a jellemző. Tovább tetézi a helyzetet, hogy az autóipari cégeknél nagy a fluktuáció - vázolja a helyzetet Nagy Ferenc.

A résztvevők ezért az első évben 70 százalékban az üzemekben kapnak konkrét projektfeladatot, közben 30 százalékban tanulják a minőségbiztosítást, a második évtől kezdve pedig termékfejlesztésen is dolgoznának - mondta a foglalkoztatási tanácsadó.

A program a foglalkoztatást is bővíti, mivel nemcsak diplomásokra, hanem középfokú végzettséggel rendelkezőkre is szükség lesz (pl. középvezető, CNC szakember, esztergályos). A foglalkoztatási szakértő szerint ehhez azonban a szakemberképzést is erősíteni kell. Éppen ezért a mintegy háromezer főt foglalkoztató klaszter tagjainál további száz, középfokú végzettségű fiatalt képeznének ki középvezetőnek, fém- és műanyagipari szakmunkásnak. A program előkészítő fázisban van a munkaügyi központ tájékoztatása szerint, Nagy Ferenc októberre teszi a program indulását.

Munkaügyi központok programjai

A foglalkoztatás növelése és a munkanélküliség csökkentése érdekében a munkaügyi központ különféle programokat működtet. 2010 első hét hónapjában több, mint 700 fő vett részt hazai forrásból finanszírozott munkaerő-piaci képzésben. Ebben az évben is jelentős uniós forrással bíró programok is működtek a megyében. A TÁMOP 1.1. intézkedés mindhárom programját a munkaügyi központok kezelik.

Aktuálisan futó munkaerő-piaci programok közül kiemelendő a Sorsfordító-Sorsformáló elnevezésű, amely a vidéken élő képzetlen álláskeresőknek a mezőgazdaság, élelmiszergyártás területén igyekszik hosszú távon megélhetést biztosítani. Jelenleg a dél-dunántúli régió huszonnyolc településén 214 ember vesz részt a 600 millió forintos programban, amely fél hónapig tartó képzésből, és egyéves foglalkoztatásból áll. A dolgozók minimálbért kapnak, amelynek felét az egyéves foglalkoztatás alatt a munkáltató fizeti - mondta Nagy Ferenc foglalkoztatási tanácsadó, a program koordinátora. A munkanélküliek a termelés közben sajátítják el a kertészeti ismereteket. A képzés után önkormányzatok, cégek, gazdálkodók zöldség- gyümölcsültetvényein dolgoznak. Ez a program több ezer állást teremthet több év alatt - véli a szakember.