Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 éve

Új köntösben az OKJ-s szakmai képzés

A jogalkotó teljesen felkavarta a felnőttképzés állóvizét, mivel új szakképzési törvényt alkotott (2011. évi CLXXXVII. törvény), és újraszabta az Országos Képzési Jegyzéket [150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet]. Cikkünkben sorra vesszük a legfontosabb változásokat, és hogy mire kell figyelniük a képző intézményeknek.

forummedia

Először nézzük a törvényt, amely igyekszik új mederbe terelni a felnőttképzés keretében folyó szakmai képzést is. Az egyszerűbb szerkezet érdekében megszüntette a szakképesítés-elágazásokat, így az új OKJ táblában már sem szakképesítés-elágazás, sem a korábbi "gyűjtő" megnevezésű szakképesítések (pl. Üzleti szakügyintéző, Mérnökasszisztens) nem szerepelnek. Több szakképesítést "halálra ítélt", mivel azokat a szakképesítéseket, amelyekre az elmúlt időszakban (kb. 4 éves vizsgálati időintervallumban) nem mutatkozott munkaerő-piaci kereslet, kizárta az OKJ-ból. (Az új OKJ táblázatokban - ezen vagy más okból már hiába keressük például a Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadót! 2013. január 1-jétől már ilyen OKJ-s képzés nem indítható!)

Az új szakképzési törvény előírja, hogy az OKJ-ban a jövőben külön kell megjeleníteni - többek között a kizárólag iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben oktatható szakképesítéseket. Ilyeneknek tekinthető például a Bérügyintéző vagy Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés is. Az új törvény arról is rendelkezik, hogy az OKJ-ban minden szakképesítésnél fel kell tüntetni a felnőttképzés keretében alkalmazható képzési formát/munkarendet, amely praktikusan tanfolyami képzés (TK) vagy távoktatás (T) lehet.

A jövőben figyelni kell majd arra, hogy az OKJ-ban "A képzés munkarendje" c. oszlopban milyen jelölés olvasható, mert a munkarendre utaló jelek (TK, T) ENGEDÉLYT, bármely jel hiánya viszont TILTÁST jelent! Amennyiben a cellában "-" jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben indítható. A korábban példának felhozott Bérügyintéző vagy Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés esetében az új OKJ - kizárólag iskolarendszeren kívüli képzési módban - csak tanfolyami képzést (TK) vagy távoktatást (T) tesz lehetővé a felnőttképző intézmények számára.

A felnőttképzés számára nagyon lényeges, sokak által régóta igényelt, a képzéseket közvetlenül befolyásoló tartalmi változás, hogy a vonatkozó törvényi norma szerint az OKJ-ban az egyes szakképesítések képzési idejénél már nem a maximális, hanem az adott, a képzés során kötelezően alkalmazandó óraszámot kell feltüntetni. Például a Bérügyintéző és a Társadalombiztosítási ügyintéző esetében az új OKJ mindkét rész-szakképesítésnél 120-180 óra időtartamot ír elő. (Megjegyzem, hogy vizsgálódásaim szerint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben meghatározott óraszámok az iskolarendszerben is oktatható szakképesítések esetén általában az átlagos képzési idő 40-60 százalékát teszik ki.) Az új szabályozás a jövőben nem teszi lehetővé, hogy a felnőttképző intézmények a képzés óraszámát korlátok nélkül, szabadon csökkenthessék. Az intézmények csak a minimális és maximális óraszámokon belül határozhatják meg önállóan a konkrét képzési időt.

A maximális órakereteket felváltó óraszámok csak korlátozott lehetőséget biztosítanak felnőttképző intézményeknek a képzési program optimális óraszámának kialakítására és gyakorlati alkalmazására. Erre három - andragógialag támogatható megoldás ajánlható:

A képzési program megalkotása során a célcsoport igényeitől (a fejlesztendő kompetenciák számától és mértékétől stb.) és az intézmény sajátosságaitól (pl. sokszínű módszertan, az oktatási eszközök gazdag tárháza, a tartalom feldolgozottsága és elérhető, speciális lehetőségek) függően kell a tanfolyami képzés esetében az elméleti és gyakorlati (jelenléti) óraszámot meghatározni, amelynek szummája benne marad az OKJ-ban feltüntetett minimális és maximális óraszám által meghatározott tartományban.

Amennyiben az OKJ lehetővé teszi (engedélyezi!) a sajátos munkarend szerint folyó oktatást, így a távoktatást, akkor a képzés óraszámát a jelenléti óraszámmal és az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - a képzési programban szereplő - óraszámmal együtt kell számítani. Ilyen esetben a tanfolyami képzés ("tantermi képzés") időtartama mérsékelhető az egyéni felkészülés időtartamával. Viszont jelenléti képzést (amikor a résztvevő, illetve az oktató egyidejű és egy helyen történő előfordulása biztosított) minden távoktatásos képzési programba be kell építeni, mert a szabályozás értelmében az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben szervezett távoktatás esetén a jogszabály előír egy bizonyos mértéket, amit mindenképpen jelenléti képzésre kell fordítani.

A képzési programban gondosan meghatározott óraszám a képzés során továbbiakban csak egyedileg, az adott személy korábbi tanulmányainak beszámításával mérsékelhető.
A jogszabályalkotó az új szakképzési törvény szellemében alaposan "felforgatta" az OKJ eddigi szerkezetét és tartalmát is. Mentségére legyen mondva, nem is tehetett mást, mert a fentiekben ismertetett fontosabb törvényi normák új mederbe terelték az OKJ-t [150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet]. Aki az eddigi megszokott, rutinszerű módon áll neki, hogy áttekintse az új kormányrendeletet, minden bizonnyal meglepődik, mert számos új strukturális és koncepcionális megoldással szembesül, melyben eligazodni nem is olyan egyszerű. Lássunk ezek közül néhányat!

Az új szabályozás szerint az OKJ-ban szereplő szakképesítések valamennyi követelménymodulját egyetlen kormányrendelet tartalmazza. Az adott szakképesítés szakmai tartalmát a kormányrendeletben rögzített követelménymodulokból fogják összeállítani. Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet a közeli napokban megjelent és 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. Három mellékletből áll:

Az 1. melléklet tartalmazza az OKJ-ban szereplő azon egyes szakképesítések felsorolását, amelyek a 2. mellékletben felsorolt egyes szakmai követelménymodulokból állnak.

A 2. melléklet tartalmazza az 1. mellékletben feltüntetett szakképesítések szakmai követelménymoduljainak felsorolását a szakmai követelménymodulok azonosító számának és megnevezésének feltüntetésével.

A 3. melléklet tartalmazza a 2. mellékletben felsorolt szakmai követelménymodulok részletes tartalmi leírását a 2. melléklet szerinti sorrendben.

A szakmai és vizsgakövetelmények csak a követelménymodulok megnevezését és azonosító számát fogják tartalmazni. [Ez egyszerűen úgy képzelhető el, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények IV. pontja a jövőben csak azokat a táblázatokat fogja tartalmazni, amelyek jelenleg ennek a pontnak a végén szerepelnek.]

Korábban a szakképesítések, rész-szakképesítések, szakképesítés-elágazások, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 15 számjegyből állt. Az új OKJ - egyszerűsítési célzattal - hétre csökkentette a számjegyeket (Vállalkozási és bérügyintéző: 54 344 02; Bérügyintéző: 51 344 01 és Társadalombiztosítási ügyintéző: 51 344 02), amely az OKJ-táblázat 1. oszlopában olvasható, és három komponensből állítható össze:
szint,
tanulmányi terület és
sorszám.

A hétjegyű azonosító 1-2. számjegye utal a szakképesítés szintjére, amelyből 12 változat létezik. A kétjegyű szintkódok kapcsolódnak a korábbi jelölésrendszerhez, de a második számjegy immár az adott szakképesítés szinten belüli helyét és típusát is mutatja (alapvetően az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető rész-szakképesítés [1], szakképesítés [2] és szakképesítés-ráépülés [3], illetve a [4] és [5] számjegy a jellemzően iskolai rendszerű képzésben megszerezhető szakképesítésekre utal). Például a Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadót felváltó Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés 54-es szintű, amely arra utal, hogy emeltszintű szakképesítésről van szó, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. Mind a Bérügyintéző, mind a Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés 51-es szintű, amely arra utal, hogy felső középfokú rész-szakképesítésekről van szó, amelyek érettségi végzettséghez kötöttek és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhetők meg.

Az OKJ szintezési rendszerét még nem tudták illeszteni a Magyar Képesítési Keretrendszerhez, mivel az MKKR mindez ideig nem öntött végleges formát. Erre tehát még várni kell. Remélhetőleg a 2012 őszén induló TÁMOP 2.2.1. program keretében megvalósulhat az OKJ és az MKKR közötti szinergia megteremtése.

A hétjegyű azonosító 3-5. számjegye megőrizte a "régi OKJ" tartalmát és szerkezetét, így továbbra is a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerint kialakított tanulmányi területre utal. A tanulmányi területek 8 főcsoportra és azon belül további 3-12 alcsoportra bomlanak. A Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések tanulmányi területhez tartozik (3-as főcsoport), s ezen belül a 344 Könyvelés és adózás alcsoportba sorolták be (344-es terület). A tanulmányi területet illetően a Bérügyintéző és Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítések szintén ezt a besorolást kapták.

A korábbi OKJ-hoz hasonlóan a hétjegyű azonosító 6-7. számjegye az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát jelöli (01-....). A Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés sorszáma 02, mivel az OKJ-s táblázatban előtte található egy azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítés (Pénzügyi-számviteli ügyintéző, sorszáma: 01). Utána még egy hasonló szintű és tanulmányi területű szakképesítés fordul elő (Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző, sorszáma: 03). A sorszámokat illetően a Bérügyintéző rész-szakképesítés 01-es sorszámmal, a Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés pedig 02-es sorszámmal rendelkezik.

A jogalkotó - megkönnyítve a felhasználók helyzetét - a jobb átláthatóság és egyszerűbb kereshetőség érdekében az OKJ-s táblázatokban a magyar ábécé szerint sorolja fel a szakképesítéseket. Viszont az új OKJ táblákból nem olvasható ki a szakképesítések esetleges "összetartozása". Csak sejtéseink lehetnek arról, hogy a példának felhozott Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés milyen rész-szaképesítésekből áll majd. Vélhetően a Bérügyintéző és a Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés alkotó eleme lesz a Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítésnek. Bizonyosságot azonban csak a szakmai és vizsgakövetelmények nyújtanak majd, mert az egymáshoz kapcsolódó rész-szakképesítések, szakképesítések, szakképesítések-ráépülések közötti összefüggéseket a továbbiakban csak ez a jogszabály rögzíti.

Az új OKJ-ról szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet - az 1. mellékletében két lényeges táblázatot tartalmaz. Azért kettőt, mert a rész-szakképesítések önálló összeállításban jelennek meg:
1. táblázat: szakképesítések és szakképesítés-ráépülések, illetve
2. táblázat: rész-szakképesítések.
A hétköznapi használat során tulajdonképpen ezeket tekintjük OKJ-nak. A két táblázat alkalmazása (a szakképesítések "kettészedése") azzal indokolható, hogy a rész-szakképesítések a munkaerő-piacon is önállóan életet élnek, ezért elkülönített megjelenítésük (külön táblázatba rendezésük) a felhasználók tájékozódását segíti elő. A 2. táblázatban megjelenő rész-szakképesítések az 1. táblázathoz képest új, eltérő szakmai tartalmat nem képviselnek, az OKJ által lefedett szakmai tudáshalmazt nem bővítik.

A szakmacsoportok többnyire követik a "régi" OKJ tartalmát és logikáját, amely 21 szakmacsoportot tartalmazott. Az új OKJ a Közszolgálat beillesztésével, eggyel növelte a szakmacsoportok számát, illetve a 18. soron tartalmi kiigazítást tett (Vendéglátás-turisztika, amely korábban Vendéglátás-idegenforgalom volt).
Az OKJ-s táblázat 6. oszlopában tüntették fel az iskolarendszeren kívüli szakképzésben alkalmazandó óraszámokat. Nyilvánvaló, hogy az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre az OKJ-ban meghatározott, kötelezően alkalmazandó óraszámok a tanfolyami képzésre (TK) vonatkoznak. A távoktatás során (amely jellemzően jelenléti képzésből és egyéni felkészülésből áll) az OKJ 6. oszlopában előírt óraszámok más értelmezést kapnak. A távoktatás esetében a képzés óraszámát a jelenléti képzés és az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított óraszám együttesen határozza meg. Az OKJ-t kiadó kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy minden távoktatásos képzésbe be kell építeni a minimális képzési idő legalább húsz százalékának megfelelő jelenléti képzést. A Bérügyintéző (felső középfokú) rész-szakképesítés esetén, amely kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg (az OKJ 2. táblázatának 5. oszlopában "-" jelölés látható), csak tanfolyami képzés (TK) vagy távoktatás (T) formájában szervezhető meg a képzés (az OKJ 2. táblázatának 7. oszlopában T és TK jelölés látható). Ha a felnőttképző intézmény - 2. táblázatában feltüntetett iskolarendszeren kívüli minimális képzési időnek megfelelően 120 órára dolgozza ki tanfolyami képzési programját, és a képzést távoktatásos formában is folytatni kívánja, akkor annak legalább (a minimális képzési idő legalább húsz százalékának megfelelően) 24 óra jelenléti képzést kell tartalmaznia. (Nyilván ez új képzési program kidolgozását és - esetleg bejelentését teszi szükségessé!)

Az OKJ kapcsán féltétlenül meg kell említeni, hogy változik a szakmai vizsga is. A jogalkotó sutba dobta a sok kritikát kiváltó "moduláris vizsgáztatást", s visszaállította az egyes szakképesítések elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítását mérő (maximum 2 nap hosszúságú) komplex szakmai vizsgát, melyet függetlenül az előképzettségtől és gyakorlattól mindenkinek teljesítenie kell, egyes részei alól felmentés nem adható. A komplex szakmai vizsga nem egymástól elszigetelt vizsgarészekre/modulokra építve ellenőrzi a felnőttek tudását, hanem a vizsgarészeken/modulokon átnyúló legfontosabb munkaműveletekre és cselekvési kompetenciákra helyezi a hangsúlyt, amelynek révén életszerű körülmények között lehet mérni, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azzal a gyakorlati tudással, amellyel kiengedhető a munkaerőpiacra. A moduláris vizsgáztatás azonban nem rögvest, hanem kifutó jelleggel szűnik majd meg, amely jelentős bonyodalmakat okoz(hat) a vizsgabizottságoknak és a vizsgaszervezőknek egyaránt. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben moduláris vizsgát utoljára az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv megjelenésének napjától számított hatodik hónap utolsó munkanapjáig, javító- és pótló vizsgát pedig a szakmai vizsgát követő egy évig lehet tenni.

A vizsgakövetelményeket integráltan számon kérő komplex vizsgán nem kell minden követelménymodulhoz külön vizsgarészeket rendelni, vizsgafeladatokat végrehajtani. A szakmai vizsga komplex jellege jelzi, hogy a vizsgázónak teljességgel, a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjedően kell számot adni a tudásáról. A komplex szakmai vizsgáztatás hátrányának tekinthető, hogy komplex jellege miatt jelentősen csökken a modulos vizsgáztatásnál automatikusnak tekinthető korábbi vizsgabeszámítás, felmentés lehetősége.
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben 2012. december 31-ig még indíthatók képzések a 2012. augusztus 31-én hatályos OKJ-hoz kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint. Az új OKJ szerinti képzések legkorábban 2013. január 1-jétől indíthatók.

Dr. Henczi Lajos
NEXON



Follow hrportal_hu on Twitter

Ez a frissen felvett egyetemisták jövőképe

Kedden nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, így idén 74 ezer fiatal kezdheti meg a felsőoktatást. Az országszerte megrendezett Pont Ott Parti budapesti helyszínére kilátogatva arra voltunk kíváncsiak, hogy a végzős középiskolások milyen tervekkel készülnek az egyetemre, és hogy szeretnének-e a későbbiekben külföldre menni.tovább..

További cikkek
Magasabb fizetésekkel a munkaerőhiány ellen

Már augusztustól magasabb fizetés érkezik a Lidl dolgozóinak. A bolti dolgozók összjövedelme bruttó 313 ezer forint lesz, amelyben benne van a... Teljes cikk

Megint újságírók letartóztatására adtak parancsot Törökországban

További 47 újságíró ellen adtak ki elfogatási parancsot a hatóságok szerdán Törökországban a július 15-i puccskísérletet követő tisztogatások... Teljes cikk

Az első fél évben még több adót csaltak a cégek, mint tavaly

Eredményes a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) új, célzott kiválasztáson alapuló ellenőrzési rendszere, idén az első fél évben az utólagos... Teljes cikk

Ez a frissen felvett egyetemisták jövőképe

Kedden nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, így idén 74 ezer fiatal kezdheti meg a felsőoktatást. Az országszerte megrendezett Pont Ott... Teljes cikk

Ez a frissen felvett egyetemisták jövőképe

Kedden nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, így idén 74 ezer fiatal kezdheti meg a felsőoktatást. Az országszerte megrendezett Pont Ott... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Ha nem vesznek fel, az OKJ lehet a B terv

111 ezer fiatal várja ma a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Akinek azonban ma este nem sikerül bejutnia valamelyik főiskolára vagy...