Utolsók között áll Magyarország a K F-ben
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatNagyrészt egyetértenek a vállalkozók és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is a magyar kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) rendszerének átalakításával - közölte a köztestület a jövő évi költségvetés innovációra fordítható forrásaival kapcsolatban.
Az MKIK közleményében hangsúlyozta: évek óta szorgalmazták, hogy a hazai kutatás-fejlesztési-innováció intézményrendszere a gazdaság igényeit is figyelembe véve működjön.
Parragh László, a szervezet elnöke szerint a kamara támogatja, hogy a korábban szétforgácsolt kutatás-fejlesztési és innovációs források felügyelete egy helyre, az Innovációs és Technológia Minisztériumhoz került. Szerinte ezzel jó esély van arra, hogy a jövő évi költségvetésben e célra rendelkezésre álló 70 milliárd forint jelentős részét a gazdaságban hasznosuló innovációra fordítják, növelve ezzel a magyar gazdaság versenyképességét.
A hazai innovációs, kutatási és fejlesztési rendszer valós helyzetét jelzi, hogy az Európai Innovációs Eredménytáblázat (European Innovation Scoreboard) legutolsó, 2017-es mérésén Magyarország az EU országai között az utolsó helyek egyikét foglalja el, a 21. helyezés mögött meghúzódó teljesítménye 2010 óta nem nőtt annak ellenére, hogy a magyar gazdaság ebben az időszakban kiemelkedő teljesítményt mutatott, és az elmúlt években a legtöbb forrást fordította az ország kutatásra és innovációra európai uiós és saját forrásból - írja közleményében az MKIK.
A kamara nagyvállalati partnerei igénylik az egyetemeken és kutatóintézetekben folyó magas színvonalú kutatási tevékenységet, sok esetben maguk is nemzetközileg kiemelkedő alapkutatási tevékenységet folytatnak.
A köztestület közleményében felidézi, hogy a vállalati kutatás-fejlesztés (K F) ráfordítások több mint háromnegyedét 77,8 százalékát, a teljes magyarországi K F mintegy 60 százalékét a nagyvállalati kutató-fejlesztő helyek realizálják, a hazai tulajdonú, alapvetően kis- és közepes vállalatok elvárják, hogy az innovációs képességeik kialakításában, a termékek fejlesztésében a hazai kutatóhelyek nagyobb támogatást nyújtsanak.
A kamara fontosnak tartja, hogy a vállalati befizetéseken alapuló Innovációs Alap forrásait az állam alapvetően új termékekhez és szolgáltatásokhoz vezető tényleges, a piacon termékként megjelenő projektek támogatására fordítsa, a kiválósági, valamint a fókuszált kutatások finanszírozására viszont külön források álljanak rendelkezésre - írja közleményében az MKIK.
MTI
Parragh László, a szervezet elnöke szerint a kamara támogatja, hogy a korábban szétforgácsolt kutatás-fejlesztési és innovációs források felügyelete egy helyre, az Innovációs és Technológia Minisztériumhoz került. Szerinte ezzel jó esély van arra, hogy a jövő évi költségvetésben e célra rendelkezésre álló 70 milliárd forint jelentős részét a gazdaságban hasznosuló innovációra fordítják, növelve ezzel a magyar gazdaság versenyképességét.
A hazai innovációs, kutatási és fejlesztési rendszer valós helyzetét jelzi, hogy az Európai Innovációs Eredménytáblázat (European Innovation Scoreboard) legutolsó, 2017-es mérésén Magyarország az EU országai között az utolsó helyek egyikét foglalja el, a 21. helyezés mögött meghúzódó teljesítménye 2010 óta nem nőtt annak ellenére, hogy a magyar gazdaság ebben az időszakban kiemelkedő teljesítményt mutatott, és az elmúlt években a legtöbb forrást fordította az ország kutatásra és innovációra európai uiós és saját forrásból - írja közleményében az MKIK.
A kamara nagyvállalati partnerei igénylik az egyetemeken és kutatóintézetekben folyó magas színvonalú kutatási tevékenységet, sok esetben maguk is nemzetközileg kiemelkedő alapkutatási tevékenységet folytatnak.
A köztestület közleményében felidézi, hogy a vállalati kutatás-fejlesztés (K F) ráfordítások több mint háromnegyedét 77,8 százalékát, a teljes magyarországi K F mintegy 60 százalékét a nagyvállalati kutató-fejlesztő helyek realizálják, a hazai tulajdonú, alapvetően kis- és közepes vállalatok elvárják, hogy az innovációs képességeik kialakításában, a termékek fejlesztésében a hazai kutatóhelyek nagyobb támogatást nyújtsanak.
A kamara fontosnak tartja, hogy a vállalati befizetéseken alapuló Innovációs Alap forrásait az állam alapvetően új termékekhez és szolgáltatásokhoz vezető tényleges, a piacon termékként megjelenő projektek támogatására fordítsa, a kiválósági, valamint a fókuszált kutatások finanszírozására viszont külön források álljanak rendelkezésre - írja közleményében az MKIK.
MTI
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc