Újkori diszkrimináció - a gének mindent elárulnak
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatBár sok előrelépés történt az esélyegyenlőtlenségek visszaszorítása érdekében, a munkahelyi diszkrimináció új formákban kezd terjedni - figyelmeztet jelentésében az ILO. Hátrányos megkülönböztetés már nemcsak a nőket, az idősebbeket, a fogyatékosokat éri, az életmód és a betegségekre való hajlam is a diszkrimináció alapja lehet.
A munkahelyi esélyegyenlőség megteremtése érdekében jelentős eredmények születtek az elmúlt években, de a diszkrimináció még mindig jelen van és új formákban kezd terjedni - mondta Petra Ulshoefer, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) budapesti irodájának igazgatója csütörtökön, a hivatal legújabb jelentését ismertetve. Az eltérő bánásmód nemcsak sérti az emberi méltóságot, de szegénységhez, szociális igazságtalanságokhoz vezet. Számolni kell emellett a diszkrimináció gazdasági következményeivel is, hiszen ha sok tehetséget elpazarolunk, a termelékenység csökken - mutatott rá Petra Ulshoefer.
A szakember örvendetesnek nevezte, hogy tíz ILO tagállamból kilenc ratifikálta a hátrányos megkülönböztetésről szóló két alapvető ILO egyezményt, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a legtöbb országban megmaradt az előítéletesség, kulturális beidegződés jelensége, a jogsértések ellenőrzése pedig továbbra is gyenge. Petra Ulshoefer szerint az ombudsmanok tevékenysége kevés, a hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozó hivatalok pedig nem rendelkeznek elegendő személyzeti és anyagi háttérrel.
Mindezek ellenére nagy előrelépés történt például a nemi diszkrimináció terén. A nők munkaerő-piaci rátája ugyanis jelentős mértékben emelkedett, eléri az 56,6 százalékot, igaz, még mindig kevesebbet keresnek a férfiaknál, az Európai Unióban a nemek között 15 százalékos a bérkülönbség. A nőknek emellett nem könnyű megteremteni a család és a munka közötti összhangot, ráadásul nehezen tudnak valódi karriert befutni és felsővezetői állásba is kevesen kerülnek közülük.
Rejtett formákban tör felszínre a diszkrimináció
Az ILO jelentés szerint Európában különös aggodalomra ad okot a roma származásúakkal szembeni hátrányos megkülönböztetés és a körükben jelenlévő extrém szegénység. Körükben a munkanélküliség 50-90 százalék között van. Sok országot érint a vallási hovatartozásra alapuló diszkrimináció és jelentős foglalkoztatási problémát jelent az életkor alapján megvalósuló megkülönböztetés, de nagyon kevés esélyt kapnak a munkaerőpiacon a fogyatékkal élők is - állapítja meg a jelentés.
A dokumentum rávilágít: a hátrányos megkülönböztetés hagyományos, közvetlen formáit könnyű felismerni, de már megjelent a bújtatott, rejtett diszkrimináció is. Ezek közé tartozik például az a jelenség, amikor a munkáltatók genetikai vizsgálatnak vetik alá az állás betöltése előtt a jelentkezőt, hogy kiderítsék, hajlamos-e olyan betegségre, amely később alkalmatlanná teszi feladatainak elvégzésére. A jelentés szerint a genetikai diszkrimináció bizonyított tény és már számos esetben született ezt elítélő bírói ítélet a világ több részén. Egyre gyakrabban találkozni azzal a jelenséggel is, hogy valakit az életmódja miatt - például mert dohányzik - nem alkalmaznak, de a túlsúlyos, vagy magas vérnyomásban szenvedő jelentkezőket is sokszor utasítják el a munkáltatók.
Magyarországon minden harmincadik panasz diszkrimináció
Dr. Gyulavári Tamás, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének tagja szerint hazánkban a foglalkoztatásban tapasztalható diszkrimináció okozza a legnagyobb problémát, mert az a hátrányos helyzetű csoportok még rosszabb anyagi és társadalmi helyzetét eredményezi. Leggyakrabban a fogyatékossággal élőket, az etnikumhoz tartozókat, az idősebbeket és a nőket éri hátrányos megkülönböztetés, és ez általában a foglalkoztatás valamennyi szakaszában tetten érhető. 2005-ben 500, míg 2006-ban 600 panasz érkezett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Tavaly 242 esetben született érdemi határozat és 27 esetben állapítottak meg jogsértést, vagyis elmondható, hogy minden harmincadik panasz diszkrimináció - hangsúlyozta Dr. Gyulavári Tamás. Mint mondta, ilyen jogsértés miatt 300 ezertől egymillió forintig is büntethető egy munkáltató.
Marasztaltak már el munkáltatót amiatt, mert arra hivatkozva mondta le a korábban megbeszélt állásinterjút, hogy tudomására jutott a jelölt fogyatékossága. Büntetést róttak ki arra a munkaerő-kölcsönző cégre is, amely hat roma munkavállalót még a tesztírás lehetőségéből is kizárt, miközben a feltételek szerinti végzettségük és tapasztalatuk megvolt.
Sokat tehetnének a hátrányos megkülönböztetés ellen a munkáltatók is
Petra Ulshoefer úgy véli, szükség van törvényekre, jogérvényesítésre, de szerinte ennél fontosabb ezek gyakorlati megvalósulásának ellenőrzése. Mint mondta, jól szervezett akciókat kell indítani a nemek közötti különbségek felszámolására, az esélyegyenlőségi törvényeket pedig minden egyes tevékenységi területen figyelembe kellene venni. A vállalatok, a munkáltatók is sokat tehetnek a diszkrimináció ellen, maguk is kezdeményezhetnek különféle erre irányuló akciókat.
A Magyar Telekomnál és a Magyar Postánál már fontos az esélyegyenlőség
Ugyancsak az üzleti szféra szerepét hangsúlyozta Rigó Ildikó, az ILO munkatársa is. Mint mondta, a munkaügyi szervezet úgynevezett CSR programja arra ösztönzi a vállalatokat, hogy önkéntesen vállalják: szociális szempontokat integrálnak üzleti működésükbe. Az ILO kidolgozott egy képzési anyagot, amely a magyarországi helyi és multinacionális vállalatoknak nyújt segítséget a vonatkozó jogszabályok megismertetésében, a diszkrimináció felismerésében valamint a vállalati esélyegyenlőségi terv kidolgozásában.
Az első képzéseken a Magyar Telekom és a Magyar Posta vett részt. A képzés után a távközlési cégnél a vezetők szemléletének megváltoztatása érdekében kerekasztal-beszélgetéseket, konferenciákat rendeztek, és kidolgoztak egy reorientációs programot a kismamáknak. A Magyar Posta kétéves esélyegyenlőségi programot indított, amelynek keretében idén a fiatal pályakezdőkre, jövőre a kisgyermekes nőkre fókuszálnak, emellett a cégen belül esélyegyenlőségi díjat is hirdettek.
Szilágyi Katalin
A szakember örvendetesnek nevezte, hogy tíz ILO tagállamból kilenc ratifikálta a hátrányos megkülönböztetésről szóló két alapvető ILO egyezményt, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a legtöbb országban megmaradt az előítéletesség, kulturális beidegződés jelensége, a jogsértések ellenőrzése pedig továbbra is gyenge. Petra Ulshoefer szerint az ombudsmanok tevékenysége kevés, a hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozó hivatalok pedig nem rendelkeznek elegendő személyzeti és anyagi háttérrel.
Mindezek ellenére nagy előrelépés történt például a nemi diszkrimináció terén. A nők munkaerő-piaci rátája ugyanis jelentős mértékben emelkedett, eléri az 56,6 százalékot, igaz, még mindig kevesebbet keresnek a férfiaknál, az Európai Unióban a nemek között 15 százalékos a bérkülönbség. A nőknek emellett nem könnyű megteremteni a család és a munka közötti összhangot, ráadásul nehezen tudnak valódi karriert befutni és felsővezetői állásba is kevesen kerülnek közülük.
Rejtett formákban tör felszínre a diszkrimináció
Az ILO jelentés szerint Európában különös aggodalomra ad okot a roma származásúakkal szembeni hátrányos megkülönböztetés és a körükben jelenlévő extrém szegénység. Körükben a munkanélküliség 50-90 százalék között van. Sok országot érint a vallási hovatartozásra alapuló diszkrimináció és jelentős foglalkoztatási problémát jelent az életkor alapján megvalósuló megkülönböztetés, de nagyon kevés esélyt kapnak a munkaerőpiacon a fogyatékkal élők is - állapítja meg a jelentés.
A dokumentum rávilágít: a hátrányos megkülönböztetés hagyományos, közvetlen formáit könnyű felismerni, de már megjelent a bújtatott, rejtett diszkrimináció is. Ezek közé tartozik például az a jelenség, amikor a munkáltatók genetikai vizsgálatnak vetik alá az állás betöltése előtt a jelentkezőt, hogy kiderítsék, hajlamos-e olyan betegségre, amely később alkalmatlanná teszi feladatainak elvégzésére. A jelentés szerint a genetikai diszkrimináció bizonyított tény és már számos esetben született ezt elítélő bírói ítélet a világ több részén. Egyre gyakrabban találkozni azzal a jelenséggel is, hogy valakit az életmódja miatt - például mert dohányzik - nem alkalmaznak, de a túlsúlyos, vagy magas vérnyomásban szenvedő jelentkezőket is sokszor utasítják el a munkáltatók.
Magyarországon minden harmincadik panasz diszkrimináció
Dr. Gyulavári Tamás, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének tagja szerint hazánkban a foglalkoztatásban tapasztalható diszkrimináció okozza a legnagyobb problémát, mert az a hátrányos helyzetű csoportok még rosszabb anyagi és társadalmi helyzetét eredményezi. Leggyakrabban a fogyatékossággal élőket, az etnikumhoz tartozókat, az idősebbeket és a nőket éri hátrányos megkülönböztetés, és ez általában a foglalkoztatás valamennyi szakaszában tetten érhető. 2005-ben 500, míg 2006-ban 600 panasz érkezett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Tavaly 242 esetben született érdemi határozat és 27 esetben állapítottak meg jogsértést, vagyis elmondható, hogy minden harmincadik panasz diszkrimináció - hangsúlyozta Dr. Gyulavári Tamás. Mint mondta, ilyen jogsértés miatt 300 ezertől egymillió forintig is büntethető egy munkáltató.
Marasztaltak már el munkáltatót amiatt, mert arra hivatkozva mondta le a korábban megbeszélt állásinterjút, hogy tudomására jutott a jelölt fogyatékossága. Büntetést róttak ki arra a munkaerő-kölcsönző cégre is, amely hat roma munkavállalót még a tesztírás lehetőségéből is kizárt, miközben a feltételek szerinti végzettségük és tapasztalatuk megvolt.
Sokat tehetnének a hátrányos megkülönböztetés ellen a munkáltatók is
Petra Ulshoefer úgy véli, szükség van törvényekre, jogérvényesítésre, de szerinte ennél fontosabb ezek gyakorlati megvalósulásának ellenőrzése. Mint mondta, jól szervezett akciókat kell indítani a nemek közötti különbségek felszámolására, az esélyegyenlőségi törvényeket pedig minden egyes tevékenységi területen figyelembe kellene venni. A vállalatok, a munkáltatók is sokat tehetnek a diszkrimináció ellen, maguk is kezdeményezhetnek különféle erre irányuló akciókat.
A Magyar Telekomnál és a Magyar Postánál már fontos az esélyegyenlőség
Ugyancsak az üzleti szféra szerepét hangsúlyozta Rigó Ildikó, az ILO munkatársa is. Mint mondta, a munkaügyi szervezet úgynevezett CSR programja arra ösztönzi a vállalatokat, hogy önkéntesen vállalják: szociális szempontokat integrálnak üzleti működésükbe. Az ILO kidolgozott egy képzési anyagot, amely a magyarországi helyi és multinacionális vállalatoknak nyújt segítséget a vonatkozó jogszabályok megismertetésében, a diszkrimináció felismerésében valamint a vállalati esélyegyenlőségi terv kidolgozásában.
Az első képzéseken a Magyar Telekom és a Magyar Posta vett részt. A képzés után a távközlési cégnél a vezetők szemléletének megváltoztatása érdekében kerekasztal-beszélgetéseket, konferenciákat rendeztek, és kidolgoztak egy reorientációs programot a kismamáknak. A Magyar Posta kétéves esélyegyenlőségi programot indított, amelynek keretében idén a fiatal pályakezdőkre, jövőre a kisgyermekes nőkre fókuszálnak, emellett a cégen belül esélyegyenlőségi díjat is hirdettek.
Szilágyi Katalin
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?