Belépés a munka világába - tanácsok pályakezdőknek

Jól tudják ezt a munkáltatók is, ezért kellő szakmai tapasztalat nélkül nem is nagyon erőltetik a pályakezdők felvételét. Ezt elkerülendő, ajánlatos a főiskola vagy az egyetem utolsó éveiben a kötelezően előírt szakmai gyakorlatot valódi munkával eltölteni, hátha a munkáltató később, a felsőfokú végzettség megszerzése után is igényt tart szolgálatainkra. Néhol erre ösztöndíjas-foglalkoztatási jogviszony keretében kerül sor, amelynek során bevezetnek minket a szervezet működésébe, megmutatják, miként ültessük át elméleti tudásunkat a gyakorlatba, s hogyan illeszkedjünk be egy működő vállalat mindennapjaiba.

Lényegében 9 hónapig biztosítja a munkalehetőségünket (ösztöndíj ellenében), mivel a munkáltató csak annak letelte után igényelheti vissza az értünk járó járulékkedvezményt. ermészetesen nem egyszerű egy vállalat látókörébe kerülni, ezért az esélyek növelése érdekében tanácsos az informális csatornákat is igénybe venni, hiszen egy-egy rokoni, baráti ajánlás mindig elsőbbséget élvez a "közönséges" pályázatokkal szemben.

Amennyiben viszont kapcsolati tőkénk kimerült, érdemes nagyobb forrásból meríteni. Az információs társadalom és egyéb olcsó közhelyek korában ma már leginkább az álláskereső portálokon folyik a toborzás, mivel nemcsak gyorsabb és kényelmesebb keresést tesznek lehetővé, de több vállalat hirdetését is összefogják a hagyományos módszerekhez képest. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy próbálkozásaink nem feltétlenül hoznak azonnali sikert, többségük idejekorán elhal, s tulajdonképpen már elégedettek lehetünk, ha 50-70 pályázatunkra 8-10 állásinterjú jut. Célirányosabbak a nagyobb cégek honlapját is átböngészhetik, egyre gyakoribb ugyanis, hogy állásajánlataiknak külön karrieroldalt szentelnek, ahol sokkal részletesebben kifejthetik elvárásaikat, követelményrendszerüket, illetve előmeneteli és továbbképzési lehetőségeiket.

Tartósabb sikertelenség esetén célszerű a helyi munkaügyi központot felkeresni, ahol regisztrált munkanélküliként az állami adatbázishoz is hozzáférhetünk. A munkaügyi központ természetesen egyéb módon is segíti a pályakezdőket: informál az át- és továbbképzési lehetőségekről, a különböző járadékok, támogatások igénybevételének feltételeiről (pl. vállalkozóvá válás támogatása, START-kártya), más humánszolgáltató szervezetek címéről, telefonszámáról és további közérdekű adatokról.

A fentebb említett START-kártya az utóbbi két évben nagyban növelte a pályakezdők foglalkoztatási esélyeit, hiszen az azt kiváltók után két évig - és meghatározott keresethatárig - csökkentett közterhet kell fizetnie a munkáltatónak (első évben a bruttó kereset 15 százalékát, második évben 25 százalékát). A START-kártya kiváltására minden 25 éven aluli, felsőfokú végzettség esetén 30 éven aluli fiatal jogosult, aki első alkalommal helyezkedik el (beleértve az ösztöndíjas foglalkoztatást is). A START-kártyát a helyi adóhatóságnál lehet igényelni, méghozzá ingyenesen, de csak akkor érdemes kiváltani, ha már biztos az állásunk, tekintve, hogy a kiállítás keltétől indul a két éves terminus.

Aki úgy ítéli meg, hogy külföldön jobban tudná hasznosítani tudását, legjobb, ha az EURES felé veszi az irányt. A EURopean Employment Services-t tömörítő mozaikszó egy európai állásközvetítő rendszert takar, melynek célja a munkaerő közvetítése az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben. A naprakész adatok érdekében az EURES a nemzeti adatbázisokat kapcsolja össze, így biztosítja az összes állásajánlathoz való hozzáférést. Az EURES hazai irányítását és koordinálását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium alatt álló Foglalkoztatási Hivatal végzi, természetesen az európai uniós elvárásoknak megfelelően. Ez jelenti egyrészt az adatbázis frissítését, az EURES-tanácsadók meglétét, valamint az ezeket átfogó informatikai rendszer karbantartását.

Az EURES tanácsadók egyfajta munkaügyi idegenvezetők, kérésünkre naprakész információkkal szolgálnak a tagországok politikai, kulturális, gazdasági és szociális környezetéről, s utat mutatnak a hatályos munkajogi, adójogi, társadalombiztosítási és szociális szabályok labirintusában. Megoldást szinte minden kérdésre találnak, mivel az egyes országokban dolgozó EURES tanácsadók (több mint 700 segédkezik a programban) kapcsolatban állnak egymással, sőt még egy intranetes adatbázis is segíti munkájukat. Magyarországon 15 nagyobb városban tevékenykednek EURES tanácsadók, például Szombathelyen, Veszprémben, Szolnokon, Egerben vagy éppen Budapesten.

Paraszt Imre