Tízmilliót is bukhat, aki nem adja ki a szabadnapokat
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatOktóbertől már szigorúan büntetik azokat a munkáltatokat, amelyek nem adták ki a dolgozóknak az előző év(ek)ről áthozott szabadnapokat. Az OMMF főosztályvezetője szerint akár tízmilliós bírsággal is sújthatják azt a munkaadót, akit lebuktatnak egy-egy ellenőrzéskor.
A munkáltatói szövetség szerint nehéz helyzetben vannak a kis- és közepes létszámmal működő cégek, mert a kieső létszám miatt akár működésképtelenné is válhatnak.
Törvényesen legkésőbb idén szeptember 30-ig adhatták ki a munkáltatók az előző évben ki nem vett szabadságokat. Ennek elmulasztása esetén már bírsággal sújthatók, ami - az érintett munkavállalók számától, illetve az egyéb szabálytalanságoktól függően - harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet - fejtette ki kérdésünkre Szárazné dr. Zara Andrea, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) főosztályvezetője.
A szakember szerint eddig is büntették azt, aki indokolatlanul nem adta ki az adott évre járó szabadságokat, mivel ez alapvető munkavállalói jogokat sért. A szabadnapok átvitele egyik évről a másikra leginkább a kereskedelemben, az építőiparban, illetve a feldolgozóiparban jellemző.
Sokan csak "papíron" nyaralnak
A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai szerint a munkáltatók a kereskedelemben jellemzően a karácsony körüli megnövekedett forgalomra hivatkoznak, mint mentesítő körülményre (azaz kivételesen fontos gazdasági érdekre). Hasonlóképpen az építőiparban is jellemző a tél miatti időjárási körülményekre történő hivatkozás. A feldolgozóiparban pedig legtöbbször a váratlan, rövid idő alatt teljesítendő megrendeléseket említik indokként. A szakember azonban hangsúlyozta, hogy a törvényi előírások szerint ezekre, mint előre nem látható körülményekre nem hivatkozhatnak. Ezek az időszakok előre kalkulálhatóak így munkaszervezéssel megoldható a megnövekedett munkaerő-igény. Emiatt tehát nem lehet szabadnapokat átcsúztatni.
A leggyakoribb trükk, hogy a munkaadó csak papíron adja ki a szabadságokat, de a munkavállalóknak továbbra is dolgozniuk kell. Szárazné dr. Zara Andrea szerint azonban a részletes nyilvántartást tüzetesen átvizsgálva k ilehet szűrni az ilyen visszaéléseket.
Kötelező ugyanis a munkavállalók munkaidejéről és szabadságáról nyilvántartást vezetni, de emellett részletes elszámolást kell nyújtani a munkabérekről is. Az ellenőrzések során ezeknek a nyilvántartásoknak, illetve elszámolásoknak az összevetésével többségében feltárhatóak a papíron kiadott szabadságok. Emellett természetesen jelentős lehet a munkavállalók nyilatkozata is tette hozzá a főosztályvezető.
Az OMMF tájékoztatása szerint októbertől kezdve folyamatosan és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat. Panaszbejelentés esetén pedig a felügyelőség köteles elvégezni a munkaügyi ellenőrzést az érintett cégnél, ezt azonban nem kell előzetesen bejelenteniük a munkáltatónál.
Kölcsön munakerő segített a nagyoknak is
Egészen a tavalyi munkaügyi ellenőrzésünkig kevésbé követtük a szabadságok tárgyévi kiadását, de az ellenőrök felhívták a figyelmünket arra, hogy gyakorlatunk túlságosan is engedékeny mesélte lapunknak Horváth B. Soma, a mintegy hatszáz embert foglalkoztató Sanoma Budapest médiavállalat emberi erőforrás igazgatója.
A lapkiadónál ezért azután az időközben megszigorított jogszabályokkal párhuzamosan - átalakították a szabadságok kiadásának rendjét és az igazgató szerint nyomós indok nélkül már nem engedik átvinni a szabadnapokat a következő évre. A dolgozókban is igyekeznek tudatosítani az új gyakorlatot, ezért az év vége közeledtével többször felhívják a figyelmet, hogy már nem lehet szabadságot átvinni a következő évre.
Az átmeneti időszak azonban komoly szervezést igényelt, mivel egyszerre nem adhattak ki sok szabadnapot, nehogy a túl sok kieső munkaerő fennakadást okozzon a működésben. Ennek ellenére volt olyan szervezeti egység, ahol erre az időszakra kölcsön munkaerőt kellett igénybe venniük.
Bajba kerülhetnek a kis cégek
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint a szabadságok gyors kiadása még nagyobb problémát okoz a kis- és közepes létszámú vállalkozásoknál, hiszen könnyen előfordulhat, hogy egyszerűen nem lesz elég ember, aki elvégezné a munkát.
Leginkább a mezőgazdasági és a vendéglátóipari vállalkozásokat fenyegeti ez a veszély, mivel itt szezonális munka folyik, vagyis nyáron nem tudják kiadni a szabadnapokat. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez a probléma pontosan hány céget érint Magyarországon.
Törvényesen legkésőbb idén szeptember 30-ig adhatták ki a munkáltatók az előző évben ki nem vett szabadságokat. Ennek elmulasztása esetén már bírsággal sújthatók, ami - az érintett munkavállalók számától, illetve az egyéb szabálytalanságoktól függően - harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet - fejtette ki kérdésünkre Szárazné dr. Zara Andrea, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) főosztályvezetője.
A szakember szerint eddig is büntették azt, aki indokolatlanul nem adta ki az adott évre járó szabadságokat, mivel ez alapvető munkavállalói jogokat sért. A szabadnapok átvitele egyik évről a másikra leginkább a kereskedelemben, az építőiparban, illetve a feldolgozóiparban jellemző.
Sokan csak "papíron" nyaralnak
A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai szerint a munkáltatók a kereskedelemben jellemzően a karácsony körüli megnövekedett forgalomra hivatkoznak, mint mentesítő körülményre (azaz kivételesen fontos gazdasági érdekre). Hasonlóképpen az építőiparban is jellemző a tél miatti időjárási körülményekre történő hivatkozás. A feldolgozóiparban pedig legtöbbször a váratlan, rövid idő alatt teljesítendő megrendeléseket említik indokként. A szakember azonban hangsúlyozta, hogy a törvényi előírások szerint ezekre, mint előre nem látható körülményekre nem hivatkozhatnak. Ezek az időszakok előre kalkulálhatóak így munkaszervezéssel megoldható a megnövekedett munkaerő-igény. Emiatt tehát nem lehet szabadnapokat átcsúztatni.
A leggyakoribb trükk, hogy a munkaadó csak papíron adja ki a szabadságokat, de a munkavállalóknak továbbra is dolgozniuk kell. Szárazné dr. Zara Andrea szerint azonban a részletes nyilvántartást tüzetesen átvizsgálva k ilehet szűrni az ilyen visszaéléseket.
Kötelező ugyanis a munkavállalók munkaidejéről és szabadságáról nyilvántartást vezetni, de emellett részletes elszámolást kell nyújtani a munkabérekről is. Az ellenőrzések során ezeknek a nyilvántartásoknak, illetve elszámolásoknak az összevetésével többségében feltárhatóak a papíron kiadott szabadságok. Emellett természetesen jelentős lehet a munkavállalók nyilatkozata is tette hozzá a főosztályvezető.
Az OMMF tájékoztatása szerint októbertől kezdve folyamatosan és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat. Panaszbejelentés esetén pedig a felügyelőség köteles elvégezni a munkaügyi ellenőrzést az érintett cégnél, ezt azonban nem kell előzetesen bejelenteniük a munkáltatónál.
Kölcsön munakerő segített a nagyoknak is
Egészen a tavalyi munkaügyi ellenőrzésünkig kevésbé követtük a szabadságok tárgyévi kiadását, de az ellenőrök felhívták a figyelmünket arra, hogy gyakorlatunk túlságosan is engedékeny mesélte lapunknak Horváth B. Soma, a mintegy hatszáz embert foglalkoztató Sanoma Budapest médiavállalat emberi erőforrás igazgatója.
A lapkiadónál ezért azután az időközben megszigorított jogszabályokkal párhuzamosan - átalakították a szabadságok kiadásának rendjét és az igazgató szerint nyomós indok nélkül már nem engedik átvinni a szabadnapokat a következő évre. A dolgozókban is igyekeznek tudatosítani az új gyakorlatot, ezért az év vége közeledtével többször felhívják a figyelmet, hogy már nem lehet szabadságot átvinni a következő évre.
Az átmeneti időszak azonban komoly szervezést igényelt, mivel egyszerre nem adhattak ki sok szabadnapot, nehogy a túl sok kieső munkaerő fennakadást okozzon a működésben. Ennek ellenére volt olyan szervezeti egység, ahol erre az időszakra kölcsön munkaerőt kellett igénybe venniük.
Bajba kerülhetnek a kis cégek
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint a szabadságok gyors kiadása még nagyobb problémát okoz a kis- és közepes létszámú vállalkozásoknál, hiszen könnyen előfordulhat, hogy egyszerűen nem lesz elég ember, aki elvégezné a munkát.
Leginkább a mezőgazdasági és a vendéglátóipari vállalkozásokat fenyegeti ez a veszély, mivel itt szezonális munka folyik, vagyis nyáron nem tudják kiadni a szabadnapokat. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez a probléma pontosan hány céget érint Magyarországon.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?