Elég lenne három tanárképző
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz új felsőoktatási rendszer gyökeresen átalakította a pedagógusképzést. Ezentúl csak úgynevezett mesterszakos diplomával lehet majd tanítani, ezért az egyetemek és főiskolák között nagy verseny várható ezek beindításáért. Egyes vélemények szerint az egész országot kiszolgálná három tanárképző.
Nagyjából félidejénél tart a felsőoktatás úgynevezett bolognai átalakítása. Ezzel párhuzamosan gyökeresen megváltozik a hazai tanárképzés is, nem csak struktúráját, hanem tartalmát tekintve is.
Ezt a hazai szakmai is üdvösnek találja, a közoktatásnak régi igénye volt, hogy megváltozzon a pedagógusképzés: egységesüljön és a pedagógiai szakmára fókuszáljon.
Csak mesterdiplomával taníthatnak
Eddig az általános iskolai tanárok négyéves főiskolán tanultak, a középiskolai tanárok pedig ötéves egyetemen. A régi rendszer tartalmilag is nagyon elavult volt, a képzés a szaktudományokat helyezte előtérbe, a pedagógiai, pszichológiai ismereteket pedig meglehetősen mostohagyerekként kezelte és az iskolai tanítási-nevelési gyakorlatokra sem fektetett kellő hangsúlyt.
Mint Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem tanára a FigyelőNetnek elmondta, a bolognai átállással az általános iskolai és középiskolai tanárok képzése egységessé vált, és a jövőben csak a mesterdiplomások mehetnek tanítani. Hozzátette, az új rendszer nem érinti a 4 éves gyógypedagógus-, valamint a 3 éves tanító- és óvodapedagógus-képzést, ezek nem változnak.
Féléves iskolai gyakorlat diploma előtt
Tartalmában is a kívánt irányba változnak a kurzusok. A leendő tanárok már az alapszakokon is tanulnak - saját szaktárgyuk mellet - pedagógiai alaptárgyakat. A mester szinten pedig amellett, hogy a hallgató a főszakjához egy másik, kiegészítő szakot is felvesz, kiemelt hangsúllyal tanulja a modern pedagógia és pszichológia alapjait és minden más ismeretet, ami a mai iskolában elengedhetetlen. A négy féléves mesterképzésre továbbá rákerült egy gyakorlati félév is, amit effektív iskolai munkával kell eltölteni. Csak ezután mehet vizsgázni.
bolgnai átállás
A bolognai folyamat lényege, hogy hasonlóan a legtöbb európai országhoz, Magyarország is áttért a kétszintű, lineáris képzési rendszerre. 2006-tól a főiskolákra, egyetemekre jelentkezett hallgatóknak először egy hároméves alapképzésen (bachelor, rövidítve BA vagy BSc) kell részt venniük. Ennek sikeres befejezése után alapdiplomát kapnak, amivel elvileg el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon, vagy a jobbak továbbmehetnek a mesterszakokra (master, rövidítve MA vagy MSc). 2009-ben kapja kézhez alapdiplomáját az első, új rendszer szerint tanult évfolyam.
A mesterképzések akkreditációs dokumentumaiban pontosan meg kell határozni többek között az adott felsőoktatási intézmény személyi feltételeit, gyakorlóhelyi ellátottságát, eszközellátottságát. Be kell építeni az egyes programokba a képzési és kimeneti követelményeket, s ezen kívül kilenc olyan tanári kompetenciaelemet is, amely rögzíti a képzés pedagógiai, pszichológiai illetve gyakorlati jellegét. Papíron tehát garantált a minőségi képzés.
A jövő év lesz a vízválasztó
A bolognai rendszerben indult első évfolyam tehát most másodéves, jövőre fog végezni. Ezen évfolyam 33 százaléka jelentkezhet 2009-ben államilag támogatott mesterképzésekre, kétharmaduk kikerül a munkaerőpiacra. Ma még izgalmas kérdés, hogy az mennyire fogja tudni felszívni az első alapdiplomásokat.
A felsőoktatási intézmények pedig gőzerővel indítják a mesterszakokat. (Amíg nem végeznek az új rendszer alapszakosai, addig a korábban diplomát szerzett érdeklődők kerülhetnek be mesterszakokra.) Az egyetemek, főiskolák elemi érdeke ezek indítása, hiszen jóval több normatíva jár ez esetben egy hallgató után. Csak tanári mesterszakból már most 83-at engedélyezett a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB). És ezek száma folyamatosan nő, várhatóan 2009-re kétszer-háromszor ennyi lesz. A tanár mesterszakokból jellegénél fogva sok kell: a hagyományos szakokon kívül például drámapedagógus, múzeumpedagógus vagy mondjuk zenetanárból gordonka-, hegedű-, nagybőgőszakos tanár.
Pukánszky szerint az egyetemek által indított mesterszakok többnyire átkerültek a MAB szűrőjén, a főiskolák esetében nem mindegyik. Ki is alakult egy egyre élesedő ellentét az egyetemek és főiskolák között. Ez utóbbiak sérelmezik, hogy hosszú tapasztalataik vannak a pedagógusképzésben, ugyanakkor nem biztos hogy rendelkeznek a megfelelő infrastrukturális és személyi feltételekkel.
Évente elég lenne 1500 új tanár
A legtöbb szakember elméletben kedvező elmozdulásnak tekinti a tanárképzés új rendszerét, de vannak, akik szerint a túlképzést nem oldja meg a bolognai átállás. Noha államilag támogatott formában - mesterszakra egy adott évfolyam mindössze egyharmada mehet, ez a szűrő vélhetően nem lesz elég.
Ha évente 100 ezer gyerek születik, és ez mind eléri a felső hat (7-12) évfolyamot, az összesen 600 ezer tanuló. A nemzetközileg még ideálisnak tekintett 12:1 diák-tanár aránnyal számolva 50 ezer tanár kell melléjük. 40 szolgálati évet feltételezve évi 1250 tanárnak kellene pályára állnia, 20 százalékos túlképzéssel számolva 1500-nak.
Pszeudoszakok helyett tanfolyamok
Szakemberek szerint épp ezért az "optimális üzemmérettel" számolva 2-3 egyetem elláthatná az egész országot tanárokkal. Viszont sok kisebb képzőhely is szeretne részt vállalni a tanárképzésből. Persze nem a "keményebb" közismereti szakokért (például matematika, kémia, fizika) folyik a verseny, mert ezekre csak kötéllel lehet hallgatót fogni.
Megjelent viszont rengeteg bizonytalan szakmai hátterű, "pszeudoszak", amelyek közül soknak a létjogosultsága is erősen vitatott. Sokak szerint többek között "a közismereti és a szakmai, illetve a művészeti nevelés-oktatás speciális területei" alá sorolt képzéseknek nem a mesterszintű tanár szakok között lenne a helyük, hanem rövidebb-hosszabb idejű továbbképzésekkel kellene ezt a tudást közvetíteni.
Ezeknek a mesterszintre emelése épp tovább rombolja a tanári pálya presztízsét és elvonja a forrásokat a valódi tanári szakoktól
Ezt a hazai szakmai is üdvösnek találja, a közoktatásnak régi igénye volt, hogy megváltozzon a pedagógusképzés: egységesüljön és a pedagógiai szakmára fókuszáljon.
Csak mesterdiplomával taníthatnak
Eddig az általános iskolai tanárok négyéves főiskolán tanultak, a középiskolai tanárok pedig ötéves egyetemen. A régi rendszer tartalmilag is nagyon elavult volt, a képzés a szaktudományokat helyezte előtérbe, a pedagógiai, pszichológiai ismereteket pedig meglehetősen mostohagyerekként kezelte és az iskolai tanítási-nevelési gyakorlatokra sem fektetett kellő hangsúlyt.
Mint Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem tanára a FigyelőNetnek elmondta, a bolognai átállással az általános iskolai és középiskolai tanárok képzése egységessé vált, és a jövőben csak a mesterdiplomások mehetnek tanítani. Hozzátette, az új rendszer nem érinti a 4 éves gyógypedagógus-, valamint a 3 éves tanító- és óvodapedagógus-képzést, ezek nem változnak.
Féléves iskolai gyakorlat diploma előtt
Tartalmában is a kívánt irányba változnak a kurzusok. A leendő tanárok már az alapszakokon is tanulnak - saját szaktárgyuk mellet - pedagógiai alaptárgyakat. A mester szinten pedig amellett, hogy a hallgató a főszakjához egy másik, kiegészítő szakot is felvesz, kiemelt hangsúllyal tanulja a modern pedagógia és pszichológia alapjait és minden más ismeretet, ami a mai iskolában elengedhetetlen. A négy féléves mesterképzésre továbbá rákerült egy gyakorlati félév is, amit effektív iskolai munkával kell eltölteni. Csak ezután mehet vizsgázni.
bolgnai átállás
A bolognai folyamat lényege, hogy hasonlóan a legtöbb európai országhoz, Magyarország is áttért a kétszintű, lineáris képzési rendszerre. 2006-tól a főiskolákra, egyetemekre jelentkezett hallgatóknak először egy hároméves alapképzésen (bachelor, rövidítve BA vagy BSc) kell részt venniük. Ennek sikeres befejezése után alapdiplomát kapnak, amivel elvileg el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon, vagy a jobbak továbbmehetnek a mesterszakokra (master, rövidítve MA vagy MSc). 2009-ben kapja kézhez alapdiplomáját az első, új rendszer szerint tanult évfolyam.
A mesterképzések akkreditációs dokumentumaiban pontosan meg kell határozni többek között az adott felsőoktatási intézmény személyi feltételeit, gyakorlóhelyi ellátottságát, eszközellátottságát. Be kell építeni az egyes programokba a képzési és kimeneti követelményeket, s ezen kívül kilenc olyan tanári kompetenciaelemet is, amely rögzíti a képzés pedagógiai, pszichológiai illetve gyakorlati jellegét. Papíron tehát garantált a minőségi képzés.
A jövő év lesz a vízválasztó
A bolognai rendszerben indult első évfolyam tehát most másodéves, jövőre fog végezni. Ezen évfolyam 33 százaléka jelentkezhet 2009-ben államilag támogatott mesterképzésekre, kétharmaduk kikerül a munkaerőpiacra. Ma még izgalmas kérdés, hogy az mennyire fogja tudni felszívni az első alapdiplomásokat.
A felsőoktatási intézmények pedig gőzerővel indítják a mesterszakokat. (Amíg nem végeznek az új rendszer alapszakosai, addig a korábban diplomát szerzett érdeklődők kerülhetnek be mesterszakokra.) Az egyetemek, főiskolák elemi érdeke ezek indítása, hiszen jóval több normatíva jár ez esetben egy hallgató után. Csak tanári mesterszakból már most 83-at engedélyezett a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB). És ezek száma folyamatosan nő, várhatóan 2009-re kétszer-háromszor ennyi lesz. A tanár mesterszakokból jellegénél fogva sok kell: a hagyományos szakokon kívül például drámapedagógus, múzeumpedagógus vagy mondjuk zenetanárból gordonka-, hegedű-, nagybőgőszakos tanár.
Pukánszky szerint az egyetemek által indított mesterszakok többnyire átkerültek a MAB szűrőjén, a főiskolák esetében nem mindegyik. Ki is alakult egy egyre élesedő ellentét az egyetemek és főiskolák között. Ez utóbbiak sérelmezik, hogy hosszú tapasztalataik vannak a pedagógusképzésben, ugyanakkor nem biztos hogy rendelkeznek a megfelelő infrastrukturális és személyi feltételekkel.
Évente elég lenne 1500 új tanár
A legtöbb szakember elméletben kedvező elmozdulásnak tekinti a tanárképzés új rendszerét, de vannak, akik szerint a túlképzést nem oldja meg a bolognai átállás. Noha államilag támogatott formában - mesterszakra egy adott évfolyam mindössze egyharmada mehet, ez a szűrő vélhetően nem lesz elég.
Ha évente 100 ezer gyerek születik, és ez mind eléri a felső hat (7-12) évfolyamot, az összesen 600 ezer tanuló. A nemzetközileg még ideálisnak tekintett 12:1 diák-tanár aránnyal számolva 50 ezer tanár kell melléjük. 40 szolgálati évet feltételezve évi 1250 tanárnak kellene pályára állnia, 20 százalékos túlképzéssel számolva 1500-nak.
Pszeudoszakok helyett tanfolyamok
Szakemberek szerint épp ezért az "optimális üzemmérettel" számolva 2-3 egyetem elláthatná az egész országot tanárokkal. Viszont sok kisebb képzőhely is szeretne részt vállalni a tanárképzésből. Persze nem a "keményebb" közismereti szakokért (például matematika, kémia, fizika) folyik a verseny, mert ezekre csak kötéllel lehet hallgatót fogni.
Megjelent viszont rengeteg bizonytalan szakmai hátterű, "pszeudoszak", amelyek közül soknak a létjogosultsága is erősen vitatott. Sokak szerint többek között "a közismereti és a szakmai, illetve a művészeti nevelés-oktatás speciális területei" alá sorolt képzéseknek nem a mesterszintű tanár szakok között lenne a helyük, hanem rövidebb-hosszabb idejű továbbképzésekkel kellene ezt a tudást közvetíteni.
Ezeknek a mesterszintre emelése épp tovább rombolja a tanári pálya presztízsét és elvonja a forrásokat a valódi tanári szakoktól
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?