Kevesen érdeklődnek a felsőfokú szakképzések iránt

Felsőfokú szakképzésre összesen 12 500 helyet különítettek el. Ez viszonylag új oktatási forma, a legfontosabb jellemzője az elemzés szerint, hogy már két év után piacképes tudást és szakmát biztosít, a legtöbb esetben állami finanszírozással. Emellett a hallgató nem veszíti el a finanszírozott diplomához való jogot, hisz a felsőfokú szakképzés után erre továbbra is jogosult. Ilyen képzést elsősorban gazdasági és műszaki területeken indítanak a felsőoktatási intézmények, de emellett az érdeklődők folytathatnak idegenforgalmi, jogi, egészségügyi, agrár és informatikai tanulmányokat is. Ez a képzési forma az alapképzésekhez hasonlóan hallgatói jogviszonyt biztosít. További előnyeként említik, hogy a megszerzett kreditek a későbbi tanulmányok során többnyire beszámíthatók, ez ösztönzést nyújt a hallgatóknak arra, hogy a későbbiekben alapképzéses formában folytassák tanulmányaikat.

A felsőfokú szakképzés keretében tanulható szakmák száma az elmúlt években több mint ötszörösére, 11-ről 58-ra nőtt. 1999-ben még csak gazdasági, műszaki és idegenforgalmi területről választhattak az érdeklődők, később a kínálat egyre szélesedett, megjelentek agrár, egészségügyi, jogi, kommunikációs, sport és szociális jellegű képzések is. Bár a bejutók száma 1999 és 2008 között jelentősen növekedett, ennek üteme korántsem egyenletes, sőt egy-két évben létszámcsökkenés is megfigyelhető. 1999-ben összesen 1412-en kezdték meg tanulmányaikat a 11-féle képzés valamelyikén, 2008-ra a bejutók száma 7871-re emelkedett. Ugyanakkor azok száma, akik 2004 és 2006 között kezdték meg tanulmányaikat, kismértékben csökkent annak ellenére, hogy a képzések száma jelentősen bővült (2004: 33-féle képzés, 2006: 43-féle képzés).

Mint az elemzésben olvasható, a legutóbbi felvételi időszakban kisebb növekedés mutatkozott a felsőfokú szakképzést választók körében, ami a felsőoktatásba bekerülők létszámának általános csökkenését figyelembe véve mindenképpen pozitívan értékelendő, ám az elgondolkodtató, hogy sok hely így is betöltetlenül maradt. A felsőfokú szakképzés keretében a tanulmányok nappali, esti és levelező tagozaton végezhetők. A legnépszerűbb a nappali tagozat, amelyre a diákok mindig a legnagyobb részarányban kerülnek be (75-89 százalék). Esti tagozat csak néhány képzéstípus esetében működik, az ide járók részaránya 1999 és 2008 között nem haladta meg az 1 százalékot. Levelező tagozaton a bekerülő hallgatók 11-24 százaléka tanul.