Szalay-Berzeviczy: "Öngyilkosság" megadóztatni a nyugdíjpénztári befizetéseket
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA jelenlegi helyzetben "egyszerűen öngyilkosság" megadóztatni a munkáltatói szféra nyugdíjrendszerhez való hozzájárulását, a tervezett intézkedésnek hosszú távon negatív következményei lennének - mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke szerdán, a Stabilitás Pénztárszövetség sajtótájékoztatóján.
Szalay-Berzeviczy Attila annak kapcsán fejtette ki véleményét, hogy a parlamenthez benyújtott adójavaslat 2010 januárjától 95,6 százalékos teherrel (54 százalék adóval, és az adóval növelt érték után 27 százalék járulékkal) sújtaná a munkáltatói hozzájárulásokat, amelyeket jelenleg sem adó, sem járulék nem terhel.
A BÉT egykori elnöke felhívta a figyelmet: lehet, hogy rövid távon ebből némi többlet társasági és osztalékadó-bevétele lesz a magyar büdzsének, de hosszú távon ennek a sokszorosát kell majd kifizetniük a későbbi kormányoknak arra, hogy pótolják, amit eddig legalább a vállalati szektor megtett.
Hangsúlyozta: a válság idején a megtakarításokat az eddigieknél is jobban kell támogatni, nem pedig hátrányos helyzetbe hozni. Magyarországon az utóbbi években a gazdaságpolitika nem tett túl sokat azért, hogy a növekedés idején megtakarításra ösztönözze a lakosságot, ehelyett fogyasztásra és hitelfelvételre ösztönzött. A nyugdíj-előtakarékossági összegek és az egyéb megtakarítások így nem álltak rendelkezésre az állami és a vállalati szektor fejlesztésére és beruházásaira, ezért a finanszírozás külföldre hárult - fejtette ki Szalay-Berzeviczy Attila.
Csehák Judit, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány elnöke kiemelte: bármilyen nagyságrendű pénzügyi megtakarítás ellenében sem szabad meggyengíteni a pénztári szférát, mert olyan jövőbeli lehetőségről mondunk le, "amit később nagyon fogunk sajnálni".
Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta: legfrissebb felmérésük szerint 2009 első negyedévében az önkéntes pénztárakba történő egyéni tagdíjbefizetés több mint 6, a munkáltatói befizetés pedig 19 milliárd forintot tett ki. A munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári befizetései az összes befizetés 67, míg az önkéntes egészségpénztáraknál az összes befizetés csaknem 90 százalékát tették ki.
Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet főigazgatója kiemelte: a jövőben nőni fog a szervezett öngondoskodás, vagyis az önkéntes, kiegészítő biztosítások szerepe, ezért ösztönözni kell a hosszabb távú előtakarékosságot. A szakember szerint a foglalkoztatáshoz kötött támogatások rendszerét úgy lehetne átalakítani, hogy bevezetnek egy úgynevezett "egyéni cafeteria" rendszert. Így a felső-korlátos összegből mindenki maga válogathatná össze a támogatási célokat, vagyis mindenki maga dönthetné el, hogy saját adókedvezményét étkezésre, üdülésre vagy egészségre akarja fordítani.
Tóth Márk könyvvizsgáló, adótanácsadó úgy vélekedett, hogy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár munkáltatói hozzájárulása a megjelenő adóteher miatt versenyképtelenné válhat, ezáltal nem lesz létjogosultsága a bérjellegű juttatások palettáján. Hangsúlyozta: a felhalmozott, befizetett tagdíjak felhasználási területének jelentős szegmense az állampapírok, államkötvények vásárlása, mely a költségvetés gazdasági egyensúlyához részlegesen hozzájárul, azonban a tervezett adómódosításokkal megszűnhet.
A BÉT egykori elnöke felhívta a figyelmet: lehet, hogy rövid távon ebből némi többlet társasági és osztalékadó-bevétele lesz a magyar büdzsének, de hosszú távon ennek a sokszorosát kell majd kifizetniük a későbbi kormányoknak arra, hogy pótolják, amit eddig legalább a vállalati szektor megtett.
Hangsúlyozta: a válság idején a megtakarításokat az eddigieknél is jobban kell támogatni, nem pedig hátrányos helyzetbe hozni. Magyarországon az utóbbi években a gazdaságpolitika nem tett túl sokat azért, hogy a növekedés idején megtakarításra ösztönözze a lakosságot, ehelyett fogyasztásra és hitelfelvételre ösztönzött. A nyugdíj-előtakarékossági összegek és az egyéb megtakarítások így nem álltak rendelkezésre az állami és a vállalati szektor fejlesztésére és beruházásaira, ezért a finanszírozás külföldre hárult - fejtette ki Szalay-Berzeviczy Attila.
Csehák Judit, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány elnöke kiemelte: bármilyen nagyságrendű pénzügyi megtakarítás ellenében sem szabad meggyengíteni a pénztári szférát, mert olyan jövőbeli lehetőségről mondunk le, "amit később nagyon fogunk sajnálni".
Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára elmondta: legfrissebb felmérésük szerint 2009 első negyedévében az önkéntes pénztárakba történő egyéni tagdíjbefizetés több mint 6, a munkáltatói befizetés pedig 19 milliárd forintot tett ki. A munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári befizetései az összes befizetés 67, míg az önkéntes egészségpénztáraknál az összes befizetés csaknem 90 százalékát tették ki.
Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet főigazgatója kiemelte: a jövőben nőni fog a szervezett öngondoskodás, vagyis az önkéntes, kiegészítő biztosítások szerepe, ezért ösztönözni kell a hosszabb távú előtakarékosságot. A szakember szerint a foglalkoztatáshoz kötött támogatások rendszerét úgy lehetne átalakítani, hogy bevezetnek egy úgynevezett "egyéni cafeteria" rendszert. Így a felső-korlátos összegből mindenki maga válogathatná össze a támogatási célokat, vagyis mindenki maga dönthetné el, hogy saját adókedvezményét étkezésre, üdülésre vagy egészségre akarja fordítani.
Tóth Márk könyvvizsgáló, adótanácsadó úgy vélekedett, hogy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár munkáltatói hozzájárulása a megjelenő adóteher miatt versenyképtelenné válhat, ezáltal nem lesz létjogosultsága a bérjellegű juttatások palettáján. Hangsúlyozta: a felhalmozott, befizetett tagdíjak felhasználási területének jelentős szegmense az állampapírok, államkötvények vásárlása, mely a költségvetés gazdasági egyensúlyához részlegesen hozzájárul, azonban a tervezett adómódosításokkal megszűnhet.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?