Hazai sztrájkok: kis hatás, alacsony támogatás
Egyes uniós tagállamokban akár több száz sztrájkra is sor kerül egy évben, Magyarországon azonban alig élnek a dolgozók az érdekérvényesítés ezen eszközével. A társadalom szolidaritásának hiánya lehet az ok.
Annak ellenére, hogy a szakszervezetek hazai fellépése egyre határozottabb, Magyarország a többi uniós tagállammal összehasonlítva még mindig a béke szigetének tekinthető. Összefoglaló hivatalos statisztika ugyan nem készül a munkabeszüntetésekről, Berki Erzsébet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) munkaügyi kapcsolatok főosztályvezetőjének saját gyűjtése szerint tavaly összesen 14 alkalommal rendeztek sztrájkot a magyar dolgozók, míg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) statisztikái szerint 2004-ben Dániában például 804 sztrájk zajlott. Berki Erzsébet szerint a magyar társadalom nem szolidáris a sztrájkolókkal.
Alig érnek el valamit
Az utóbbi öt esztendőben alig találkozni olyan sztrájkkal, ahol a munkavállalók minden követelése teljesült volna, ezzel párhuzamosan viszont szaporodnak az olyan akciók, melyek teljes eredménytelenséggel zárulnak - mondta el a FigyelőNetnek Berki Erzsébet az FMM főosztályvezetője. A szakember szerint a sztrájkolók esélyei akkor jobbak, ha egy konkrét munkáltatót támadnak, neki ugyanis a sztrájk következtében bevételkiesése van; ez hat. A több munkáltatónak szóló demonstrációk esélyei rosszabbak. Például, az egészségügyi dolgozók esetében azokat a kérdéseket, amelyekben a kormány illetékes, az egyes munkáltatókkal nem lehet rendezni, így a több munkáltatóra kiterjedő sztrájk is csak arra alkalmas, hogy felhívja a kormány figyelmét a tárgyalások szükségességére, a problémák megoldását közvetlenül nem segíti.
A hosszabb sztrájk nagyobbat üt
Általános tapasztalat, hogy ahol magasabb az életszínvonal, a sztrájk miatt kieső jövedelem kevésbé rázza meg a munkavállalókat, ezért Nyugat Európában például hajlandóak tovább kitartani - véli a szakember. Németországban például februárban 3 hétig tartott a közszolgálati dolgozók sztrájkja. A hosszabb munkabeszüntetés nagyobbat üt, emiatt hatékonyabbak a demonstrációk.
Egyes országok nagyban eltérnek egymástól a sztrájkok számát illetően. Az ILO összesítése szerint például Olaszországban, Franciaországban és Dániában több száz sztrájkra is sor kerül egy évben, míg Ausztriában és Svájcban általában az egytucatot sem éri el a munkabeszüntetések száma. Ennek egyrészt kulturális és történelmi okai vannak, másrészt, ahol a munkaügyi jogszabályok lehetővé teszik, hogy a tárgyalásos módszer felé tereljék a nézeteltéréseket - például közvetítő vagy döntőbíró, esetleg bíróság bevonásával -, ott a sztrájkok száma alacsonyabb.
A magyar média nem szereti a sztrájkolókat
Magyarországon nagyon rossz a munkabeszüntetések támogatottsága, ezért Berki Erzsébet elsősorban a médiát okolja. Véleménye szerint mintegy négy évvel ezelőtt megváltozott a média viszonya a sztrájkolókhoz, amely a televízióban és a napilapokban egyaránt tetten érhető. A szakember szerint nem számíthatunk nagy együttérzésre a lakosság részéről, ha egy újság szalagcíme azt domborítja ki, hogy a vasutas sztrájk megbénította a közlekedést, ahelyett, hogy az összefogást és a szolidaritást hangsúlyozná. Ezzel szemben más uniós országokban az egész társadalom a sztrájk mellé áll. Idén Franciaországban és Görögországban hirdettek általános sztrájkot, ami miatt például Párizsban megállt az élet, de ezért egy francia sem a munkavállalókat okolta.
Berki Erzsébet meglátása szerint a hazai média igazságot is igyekszik tenni, ezért hajlamosak valamelyik oldal mellé állni. A szakember azonban úgy látja, hogy egy sztrájk esetében a partnerek mindig az erejüket mérik össze, és nem szabad feltenni a kérdést, hogy kinek van igaza. Már csak azért sem, mert nincs olyan objektív nézőpont, ahonnan el lehetne dönteni, hogy például egy bér magas-e vagy sem. És végül: nem lehet erkölcsi kérdést csinálni egy sztrájkból: a sztrájk a munkavállalók alkotmányos joga, a társadalomnak pedig szolidárisnak, de legalábbis türelmesnek kéne lennie a sztrájkolókkal.
Értesüljön e-mailben a legfrissebb
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Évi 150 ezer fontért, azaz mintegy 70 millió forintért keresnek az Egyesült Királyság legtávolabbi, legeldugottabb szigeteinek háziorvosi... Teljes cikk
Nem jogerősen egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt az Egri Járásbíróság egy ittasan dolgozó buszsofőrt Egerben - közölte a Heves... Teljes cikk
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem, új pszichoaktív anyaggal... Teljes cikk