kapubanner for mobile
Szerző: Berta László
Megjelent: 5 éve

Az ÁSZ szerint nem az ő elnökük vonná el a béreket, hanem a DK-s Varju László

Az ÁSZ szerint elnökük, Domokos László azt szeretné, hogy a magyar társadalmat megtakarító családok alkossák, és kiemelték, hogy a családok kizárólag önkéntes alapon dönthetnek erről, vagyis nincs szó a bérek kötelező elvonásáról - írta lapunk kérdéseire az ÁSZ. Kifejtették, hogy a munkavállalók bérének kötelező elvonásáról az ÁSZ elnöke nem is beszélt, ezt Varju László, az Országgyűlés Költségvetési bizottságának elnöke, a Demokratikus Koalíció alelnöke vetette fel, majd ezt vették át egyes pártpolitikusok, szakszervezeti vezetők és sajtóorgánumok.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy a kormánynak ösztönöznie kellene a munkavállalókat arra, hogy félrerakjanak. Ezt úgy képzeli el, hogy a munkáltatók a fizetés egy részét egy megtakarítási számlára utalnák. Domokos László szerint a kormányzat tehetne egy ajánlatot a foglalkoztatónak, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem közvetlenül a dolgozóknak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak.

Megkérdeztük az ÁSZ-t, hogy kizárólag a közszférában dolgozókra és az állami cégek alkalmazottaira vonatkozik-e ez a felvetés, amire konkrét válasz nem érkezett. A hangsúlyt másra helyezték: „Domokos László felvetései kizárólag önkéntes alapon a magyar családok pénzügyi biztonságának megerősítésére irányultak, ahogy az a Világgazdaság hétfői cikkben is olvasható” - válaszolták. Leírták, hogy az ÁSZ egyetért a Pénzügyminisztérium álláspontjával, mely szerint a munkavállaló szabadon rendelkezik az adózott jövedelméről. És foglalkoztak a Demokratikus Koalícióval is: „A munkavállalók bérének kötelező elvonásáról az ÁSZ elnöke nem is beszélt, ezt Varju László, az Országgyűlés Költségvetési bizottságának elnöke, a Demokratikus Koalíció alelnöke vetette fel, majd ezt vették át egyes pártpolitikusok, szakszervezeti vezetők és sajtóorgánumok.”

Megkérdeztük az ÁSZ-tól, hogy milyen fázisban van az ügy: az ÁSZ-on belül egyeztettek csak róla, vagy minisztériumokkal, a Miniszterelnökséggel is, esetleg szakmai szervezetekkel. Erre nem érkezett eddig válasz. Érdeklődtünk arról is, hogy mely intézményekkel együttműködésében tervezik kidolgozni a törvényjavaslatot. Erre reagálva kiemelték, hogy az Állami Számvevőszék nem jogalkotó, vagy szabályozó szervezet, ezért ebben nem illetékes.

Válaszukban leírták továbbá:



„Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjúban leszögezte: „szükség van a költségvetési stabilitásra, de legalább ekkora szükség van arra, hogy a magyar társadalmat pénzügyileg tudatos, megtakarító és pénzügyileg erős családok alkossák. Az államnak minden eszközt fel kell használnia a családok pénzügyi biztonságának megerősítése érdekében.”

Domokos László az interjúban - az ÁSZ elnökeként, a Költségvetési Tanács tagjaként - lehetséges eszközöket vetett fel ennek érdekében, mint például az önkéntes megtakarítási hajlandóság ösztönzése, vagy a betétek után fizetendő kamatadó megszüntetése.

A témával kapcsolatos felvetéseit Domokos László az Inforádió Aréna című műsorának keddi adásában is részletesen kifejtette.

Az Állami Számvevőszék és az ÁSZ elnöke elkötelezett a magyar családok pénzügyi tudatosságának és pénzügyi biztonságának megerősítése mellett. Akik ezzel ellentétes saját álláspontot fogalmaznak meg, azok ezzel ellentétes érdekeket képviselnek, és nem érdekeltek a magyar családok pénzügyi biztonságának megerősítésében" - írta válaszában az ÁSZ.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Állaskeresőknek és toborzási céllal érkezőknek is ajánljuk az Allasportal.hu-t, a HR Portal állásgyűjtő oldalát!
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Nyugdíj

Magyarországon az igényelhet nyugdíjat, aki betöltötte a nyugdíjas kor határát. Az öregségi nyugdíjkorhatár az 1956. december 31-ét követően... Teljes cikk

20 éve az EU-ban: így változtak a magyar nyugdíjak a többi országhoz képest

2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató... Teljes cikk

Óriási szakadék tátong a nyugdíjas álmok és a reális kilátások között

Ötből több mint két brit felnőtt úgy véli, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatárnál (66 év, ami 2026-ban 67 évre emelkedik) vagy azt megelőzően... Teljes cikk